my sister's boyfriend || jikook ✓

2.

Másnap Jimin nem jött értem, hisz' szóltam neki még előző este, hogy délután nem megyek haza. Inha, Minho és én együtt indultunk meg a két utcával lejjebb lévő sport gimnázium elé, -ahol Nayeon és Hari tanulnak-, hogy megvárjuk a két lányt. Őszintén szólva fogalmunk sem volt, hogy mégis mit akar nézni a két kis mitugrász, egyedül azért jöttünk, hogy közösen lógjunk valahol. Ugyanis kár lett volna tagadni, hogy szerettük a két fiatalabb társaságát. Ők picit éretebbek voltak a maguk módján, mi pedig fogyatékosabbak a korunkhoz képest. Nem vetettünk meg semmilyen hülyeséget, sőt, sokszor találtunk ki mi magunk néhány baromságot. Akadtak is belőlük problémák, de sosem bántuk meg egyiket sem. A jelennek, avagy a mának éltünk.

-Nem azért mondom, de lehet, hogy nem ezt a nadrágot kellett volna felvegyem.-Panaszkodott a kapuban állva Inha, míg én kérdő tekintettel néztem le rá.

-Mi a baj vele? Jól áll.-Rántotta meg vállát Minho, mire Inha csak szét nézett, s végül megigazította hátul a nadrágját.

-Bevág..-Motyogta orra alatt, míg én nevetve hajtottam fejemet hátra, s löktem meg kissé haveromat, aki szintén jóízűen nevetni kezdett a lány válasza miatt.-Vicces, vicces, de ha a heréitek lennének olyan helyzetben, mint most az én aranyerem..Nem lennétek ennyire jó kedvűek.-Forgatta meg szemeit.

-NOONA!-Hallottuk meg a távolból a két lány sikítását, majd hamarosan neki is csapódtak Inhának, aki mosolyogva fogadta őket, s viszonozta ölelésüket.

-Oppa!-Állt meg előttem vigyorogva Nayeon, majd azonnal meg is ölelt, Minho előtt viszont hamar elvörösödött orcája, úgyhogy hamar karjai közé bújt, hogy arcát eltudja rejteni az idősebb elől. Persze Minho almácskáin is megjelentek a vörös foltok, hiszen tagadni sem tudta volna, hogy tetszik neki a húgom.

-Jungkookie, Oppa!-Állt elém Hari, majd oldalra döntötte fejét, s érdeklődve nézett szemeimbe.-Mondd, hogy van terved a hétvégére!-Kínosan elmosolyodva álltam előtte, de választ nem tudtam volna adni neki. Persze, hogy nem volt..Azt sem tudtam, hogy először köpjek vagy nyeljek, nemhogy kész terveim legyenek már azonnal. Fel sem fogtam jó formán, hogy én egy hétvégét fogok eltölteni Jiminnel kettesben.

-Nincs..-Nyökögtem ki végül, míg Hari sóhajtva fonta karját enyémre, s indult meg a többiek után.

Egész úton ötleteket mondott, hogy mégis mivel dobhatnám fel a hangulatot, valamint témákat javasolt, amikről beszélhettem a szőke hajúval. Bár őszintén szólva nem tudom, hogy mégis mit tudtam volna értelmes témának felhozni tekintve, hogy ő egy felnőtt férfi, én pedig egy diák. Sokszor voltunk már kettesben, s sokszor lógtam vele, de mégis mindig annyira megkukultam a közelében, hogy néha ránézni sem mertem. Ez persze gyakran feltűnt neki is, én pedig olyankor nem győztem hantázni, hogy mégis mi bajom van éppen. Szerintem azt hiszi, hogy ketyós vagyok, vagy pedig depressziós. A kettő közül valamelyik..

-Komolyan a minions mesére jöttünk?-Kérdeztem rá húgomtól, aki büszkén mosolyogva bólintott egyet, majd kezembe nyomta a jegyemet.-Azt hittem, hogy Thor-t nézünk, vagy valami hasonlót..-Pusmogtam orrom alatt, majd sóhajtva mondtam el a pult mögött álló srácnak, hogy mit szeretnék kérni enni, valamint inni.

Végül nem panaszkodtam, mert nem volt szörnyű egy mese, csak valóban nem erre számítottam. Gondoltam majd megnézzük közösen az új akció filmet, jó poénokkal megspékelve..Erre minions mesét néztünk. Jól van, végülis lehetett volna rosszabb is, én azt mondom.

Mozi után elmentünk a plázában lévő Starbucks-ba is, ahol mindenki ivott egy-egy kávét, végül aztán a buszmegállóba sétáltunk, hogy mindenkit buszra tegyünk, s aztán haza engedjünk.

-Szóval..Én igazából megkértem Jimint, hogy jöjjön el értünk.-Nézett rám fél szemmel Nayeon, míg én sóhajtva ültem le a seggemre, s bámultam magam elé.-Mi a baj?

-Fogalmam sincsen, hogy mégis hogyan kéne viszonyuljak hozzá. Mármint érted..Hogyan fejezzem ki, hogy én szeretem őt úgy? Ahj, Jihye ki fog nyírni, ha rá jön, hogy szerelmes vagyok a barátjába.-Döntöttem hátra fejemet, s komolyan a sírás szélén álltam, ám kis húgom magához ölelt, s nyugtatás képp simogatni kezdte a hátam.

-Ne aggódj Jihye miatt, hisz' én melletted állok, sőt, még Haneul is a te pártod fogja. Kell ennél több?-Próbált vigasztalni, ám nem igazán jött össze neki. Olyan voltam mint egy bánatos kutya szar.

-Tulajdonképpen csak négy szülő, a saját nővérem és a kiszemeltem támogatása kellene még.-Néztem rá, ám ő csak szemét forgatva állt fel, ugyanis Jimin kocsija éppen akkor fordult be a sarkon.

-Egyszerűen csak add önmagad és fogd fel úgy, hogy nincs barátnője!-Mosolyodott el, majd ahogy Jimin megállt a buszmegállóban, mi gyorsan be is szálltunk a kocsijába.-Szia Jiminie Oppa, hogy vagy?!-Csatolta be magát húgom hátul, míg én óvatos mozdulatokkal ismételtem meg cselekedetét, csak én Jimin mellett.

-Szia Nayeon!-Mosolyodott el a szőke hajú, majd elindult.-Jól vagyok, köszönöm. És te? Boldognak tűnsz. Ilyen jól sikerült a mozi?

-Igen, bár Jungkook húzta a száját, mert azt hitte, hogy Thor-t nézünk, mi pedig befizettünk a minions-ra.-Kuncogott húgom, míg a mellettem ülő férfi szintén ezt tette, s combomra simítva kacagott tovább.

-Nem is Jungkook lenne..-Rázta fejét egy vigyor kíséretében, míg én belül majd' meghaltam a combomon pihenő keze miatt. Fejben már otthon voltam, s a párnámba nyomva az arcomat visítottam, miközben valami haldokló hal mozdulatot produkáltam le. Égett az arcom, a fülem, izzadt a tenyerem, s még a torkom is kiszáradt cselekedete végett. Istenem, egyszer meg fogok halni emiatt a férfi miatt.-Azért élvezted, Gguk?-Csípte meg kissé arcom, majd kezét a kormányra helyezte, én pedig egy mély levegőt véve fordultam az ablak felé, s bólintottam egy nagyot.

-Igen.-Bólintottam kimérten, majd felé pillantottam, de azonnal a szélvédőre vezettem tekintetem, hisz' ismét teljesen paradicsom vörösre égett az arcom. Komolyan mondom, szörnyű. Nem hiszem el, hogy a testem nem tud normálisan reagálni Jimin jelenlétére.

-Merre mentek hétvégén?-Kíváncsiskodott Nayeon, bár volt egy olyan érzésem, hogy inkább csak rólam akarta elterelni a figyelmet, ugyanis biztos voltam benne, hogy érezhető volt a zavarom.

-Mivel eommának születésnapja lesz, így nézünk neki valami ajándékot, végül aztán hozzájuk megyünk.

-Ott is alszotok?

-Igen.-Bólintott válaszul, majd indexelt, s végül kanyarodott.

-Jihye? Ő is megy?-Kérdezősködött tovább, én pedig reméltem, hogy nem fog lebukni. Bár szerencsére Nayeon amúgy is az a kíváncsi fajta lány volt, valamint korához mérten amúgy is érthető volt tőle a kotnyeleskedés, úgyhogy annyira feltűnő nem volt szerencsére.

-Nem. Neki el kell intéznie néhány dolgot a cégen belül, ugyanis akadt egy-két probléma. Majd megoldja.-Rántott vállat hanyagul, végül megállt a házunk előtt.-Gguk, ne felejtsd el a holnapot!-Mosolyodott el, míg én viszonozva gesztusát bólintottam egyet, s intve egyet kiszálltam a kocsiból.

-Szia Oppa!-Integetett vadul Nayeon mellettem, míg én kínosan mosolyogva néztem a szőkét, ahogy vigyorogva elhajt.

-Szörnyen túl buzgó vagy.-Jegyeztem meg puffogva, míg ő mosolyogva szökdécselt utánam, s engedte magát előre az ajtóban.

-Tudom, hogy szeretsz!

2022.08.15.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺