Titkok

54 2 0
                                    

Ma volt Hermione születésnapja. Nagyon izgatott voltam. Kéne szervezni neki valamit... egy meglepetés bulit - merengtem.
Úgy döntöttem elmegyek meglátogatom Elsát, hiszen nekem is mindig ő szervezte a bulikat.
Már épp indultam volna a pincébe amikor rájöttem, hogy mivel még órák előtt voltam lehet, hogy alszik. Így abban maradtam, hogy majd szünetben mesélek neki. Mivel már fölöltöztem nem feküdtem vissza, mostanában amúgy is megszaporodtak a fura álmok. Így végül az ágyon ülve olvastam egy kicsit. Ránéztem az órára és észrevettem, hogy lassan már kelniük kellene. De ők még mindig ott szuszogtak az ágyukban.
Najó ideje lesz felkelteni őket. - Gondoltam.
Először Ginny-hez mentem oda, mert ő volt hozzám a legközelebb. Ahogy elkezdtem keltegetni megszólalt.
- Ahj, Ron nem adok az édességekből, azok az enyémek...
Ezen jót nevettem.
- ... nem érdekel, hogy a sajátod elfogyott. - morogja.
Najó, az legalább már megvan, hogy mit veszek Ron-nak karácsonyra.
- Ginny, nem Ron vagyok. Kelj fel, különben lekéssük a reggelit.
Ez viszont már felébresztette valamennyire a lányt.
- Micsoda? - hunyorgott, mert a szeme még nem szokta meg a fényt. Majd ahogy realizálta, hogy mi történik fel is ült.
- Gyere segíts kelteni. - mondtam neki.
Majd ezután továbbmentem Mio-hoz.
A másik lányt már könnyebb volt felkelteni, mert a késés valami varázsszó lehetett nála.
Közben Ginny már felkeltette Ariel-t. Így nemsokára indulhattunk is le a terembe.

Lent láttam, hogy Elsa épp egy másik Mardekárossal beszélgetett így nem akartam zavarni. Úgyis óra után akartam vele beszélni.

A szünetekben valahogy sosem jött össze a találkozóm Elsával. Úgyhogy utolsó óra után rögtön összepakoltam a cuccaimat, hogy megkeressem a nővéremet.
Kis keresés után meg is találtam egy lány társaságában. Azzal akivel reggelinél is beszélgetett.
- Szia Elsa, beszélhetünk? - szólítottam meg a nővéremet.
- Persze, valami baj van? - kezdett aggódni. Tipikus Elsa, a féltő nővér.
- Nem dehogy. Csak a segítségedre lenne szükségem.
- Akkor hallgatlak.
A lány közben arrébb ment, mert azt gondolta, hogy ez egy privát beszélgetés. Ez egy meglepően kedves dolog volt egy mardekárostól. Bár azután, hogy Elsa mardekáros lett igazából már nem tudom mit gondoljak erről a házról.
- Tudod ki az a Hermione?
- A barna vagy a vörös hajú?
- A barna hajú.
- Akkor asszem megvan.
- Oké, szóval tudom, hogy későn szólok, de ma van a szülinapja és arra gondoltam, hogy segíthetnél valamit szervezni neki.
- Persze, de akkor szólj a barátaidnak is. Apropó, ha már barátoktól beszélünk bemutatok valakit. - mondta, majd odahúzott az előbbi lányhoz. - Ő itt Tracey Davis. Szintén Mardekáros és velünk egyidős. Talán már láttad a közös órakon vagy a Nagyteremben.
- Igen, pont ma is láttam, hogy beszélgettetek. Szia Anna vagyok.
- Tracey, örülök, hogy megismertelek. Elsa már sokat mesélt rólad.
- Tényleg? Ugye csak jókat? - fordultam Elsa felé halál komolyan majd elnevettem magam.
- Mi mást mondhatnék az én drága ikerhúgomról. - válaszolt drámaian Elsa majd ő is elkezdett nevetni.
Még beszélgettünk egy kicsit majd egy kis idő múlva megszólaltam.
- Na jól van, megyek beavatom Harry-éket.

Amikor beértem éppen hárman beszélgettek így nem mehettem oda. Egy pillanatra tanácstalan voltam, de aztán eszembe jutott valami. Megkerestem Ginny-t és miután beavattam a tervembe megkértem, hogy valamilyen indokkal terelje el Mio figyelmét.
Amikor láttam, hogy a két lány elment, szóltam Ariel-nek és együtt odamentünk a két fiúhoz.
Gyorsan elmondtam nekik is tervem majd elmentünk egy titkos folyosóra, hogy feltűnés nélkül beszéljünk.
Ezután Olaf-al üzentem Elsának amin a többiek Harry-n kívül nagyon meglepődtem, mert nem ismerték ezt a varázslatot.
Amikor végül Elsa is megérkezett elkezdtük a tervezést.

Hermione szemszöge:

Anna egész nap furcsán viselkedett és délutánra mintha átragadt volna ez a többiekre is.
Éppen Harry-vel és Ron-nal beszélgettem amikor Ginny elhívott beszélni valami elvileg fontosról. Utána viszont teljesen átlagos dolgokról kezdtünk beszélgetni. Ráadásul amikor körbenéztem azt láttam, hogy meglepően kevesen vannak a klubhelyiségben. Harry-éket sem láttam sehol, furcsa...
Egy kis idő után Ginny azt mondta, hogy maradjak itt egy pillanat múlva visszajön. Amikor ez megtörtént fogott elvitt a tó partjára, mert elvileg milyen szép ősszel a táj. Amint elértük a partot megszólaltam.
- Najó Ginny, egyértelmű, hogy nem a kilátás miatt hívtál ide. Mi folyik itt?
- Hát őőő.. Nézd kacsák. - mutatott a tó vizére.
- Hol? - kérdeztem, bár elég egyértelmű, hogy megint tereli a témát.
- Ott van csak a bokor takarja.
- Akkor te, hogy látod? - néztem még mindig a tájat, értetlenkedve. Sejtettem, hogy nincs semmilyen kacsa, de egy kicsit még húztam az agyát.
- Hát, mert az előbb úszott be oda.
Eddig bírtam. Nevetnem kellett a próbálkozásain. Erre ő is elkezdett nevetni.
Amikor abbahagytuk megszólaltam.
- Tudom, hogy titkolsz valamit, de tudod mit? Majd elmondod ha akarod. Hamár itt vagyunk beszélgessünk egy kicsit. Ja és élvezzük a szép őszi tájat. - az utolsó mondatot megpróbáltam Ginny hangján mondani.
Ezen megint mindketten nevettünk.

Eközben a Griffendél klubhelyiségben:
Anna szemszöge:

Miután mindenkinek bemutattam Elsát nekifogtunk a díszítéshez. A végeredmény nyilván nem lett tökéletes, de az ikrek muttatak egy titkos alagútat így tudtunk szerezni némi díszítést a Roxmorts-ból.
Így is nagyon elégedett voltam. A helyiség közepére hoztuk az egyik asztalt és ráraktuk az ajándékokat.
Amikor mindennel kész lettünk Ariel elszaladt Ginny-ért és Mio-ért.
Amíg vártunk Harry odajött hozzám.
- Jó ötlet volt, meglepetést bulit szervezni. Mondjuk még nem tudom mi lesz Mione reakciója, de ez a közös munka most láthatóan mindenkit feldobott. Sötét idők jönnek. Szükség van ilyen örömökre.
- Örülök, hogy megismerhettelek titeket. Nem tudom mi van a többi háznál, de összetartóak vagytok és jó érzés ennek a része lenni.
- Én is örülök, hogy itt vagy. - mondta. Ezen valamiért kicsit elpirultam.
Ekkor azonban megszakadt a beszélgetés ugyanis bejött Ariel mellette Mio akinek Ginny takarta el a szemét.
Amikor a lány elvette a kezét mind egyszerre kiáltottunk.

- Meglepetés! - mondtam a többiekkel együtt.
- Jaj teljesen elfelejtettem, hogy ma van a szülinapom. Nagyon aranyosak vagytok. - látszott rajta, hogy teljesen meghatódott.
- Anna érdeme nagyrészt. Övé volt az ötlet. - mondta Ron.
- Viszont közösen csináltuk. Ott vannak az ajándékaid az asztalon, bontsd ki. - mutattam.
Amég a többiek Mione köré sereglettek addig valaki hátulról megfogta a vállam.
Ahogy odafordultam láttam, hogy Elsa az.
- Mi volt ez az előbb Harry-vel? Már ha szabad kérdeznem.
- Csak beszélgettünk. Azt mondta, hogy jó ötlet volt a buli.
- Ahha... és emiatt pirultál el?
- Tényleg nem volt semmi. Egyébként is ahogy hallom, neki az a Hollóhátas lány jön be. Azt hiszem Cho-nak hívják.
- Te tudod. - hagyta annyiban. - Na gyere menjünk, ne várassuk meg az ünnepeltet.
A buli késő estig tartott és nagyon élveztem. Úgy érzem, hogy igazi barátokra tettem szert.

Megint egy hosszabb rész lett, mint szokott. Nem hiszem, hogy mindig ilyen hosszúságúak lesznek. Attól függ, hogy épp jön-e az ihlet. Tudom, hogy kicsit ismétlem magam.😅 Na de a lényeg az, hogy végre sikerült kiraknom az új részt. Remélem tetszett. További jó olvasást. 😊❤️📚

Az Üveghegyen is túl /Harry Potter ff./Where stories live. Discover now