Az Üveghegyen is túl /Harry Potter ff./

A csíny

- Arra gondoltam, hogy rakhatnánk, valamit a reggelibe.
- Megmérgeznéd őket? - kérdezte George.
- Dehogy te hülye. Raknánk valamit a kajájukba amitől mondjuk beszíneződik a fejük.
- Van egy jobb ötletem. Színezzük be a hajukat. - szólt közbe Fred.
- Ó, oké...- mondtam mosolyogva.
- Az ördögi mosolyból arra következtethetünk, hogy....
- .... már ki is találtál valamit.
- Pontosan. Az a baj veletek, hogy mindig a Mardekár diákjaira mentek rá csak. Mi lenne, ha mind a négy házat megviccelnénk.
- De nem akarjuk magunkra haragítani a saját házunkat.
- Hmm... Megvan. - csettintettem. - Fessük mindenki haját vörösre. Weasley-sítés. Mardekárosok meg fognak pukkadni. Hiszen a piros a Griffendél színe. És pont emiatt a saját házunk nem lesz olyan mérges.
- De ugye tudod, hogy a Griffendél nem olyan árnyalatú piros, mint a hajunk.
- Akkor ti is egy kicsit vörösebbek lesztek. Plusz, ha saját hajunk is beszineződik akkor senki nem fog gyanút. Tökéletes bűntény. - vigyorgok.
- Hogyan lehet, hogy nem lettél mardekárosok? - hitetlenkedik George.
Erre csak megrántom a vállam.
- Na gyertek.
Odamentem az egyik kancsóhoz és elmormoltam egy varázsolatot.
- Most kéne valami aminek a színét fogja felvenni a hajuk, ha isznak belőle.
- Egy hajszálunk? - kérdezte Fred.
- Uh... Inkább ne. George a pulóveredből ki tudsz tépni egy fonaldarabot?
- Á, oké.
Amint odaadta a darabot beleraktam az italba intettem egyet még a pálcámmal, majd kijelentettem:
- Kész. Viszont ha ezt az összes kancsóval ezt megcsináljuk akkor reggelre se végzünk.
- Ebben viszont van gyakorlatunk.
- A hasonló csínyek miatt már jól értünk a sokszorosító bűbájhoz.
Mire minden kancsóba raktunk az italból azért így is eltelt egy kis idő.
- A tanárok?
- Ha lúd akkor legyen kövér.
- Mi? - néztek rám értetlenül.
- Ez egy mugli mondás, egyszer halottam valahol. Az a lényeg, hogy nincs kivétel.
- Oké - mondták egyszerre.
Megkértük a manókat, hogy az italok mindenképp ott legyenek a holnapi reggelinél, majd elindultunk vissza.
A klubhelyiségben elköszöntek tőlem mire én is.
- Szia, George. - fordultam az egyikhez.
- Szia, Fred. - intettem a másiknak.
Erre kettő ledöbbent arc nézett vissza rám.
- Honnan...
- ...tudtad?
Erre csak nevettem egyet és elindultam a szobámba.

Másnap
Harry szemszöge:

Hála a jégnek, amit tegnap tettünk rá, a seb kezdett eltűnni. Anna tanácsa miatt Hermione se jött rá a dologra.
- Gyere Harry, már éhenhalok. - szólt Ron.
- Megyek már.
Azt mondta Hermione, hogy Anna már előre ment így most nélküle indultunk.

Eközben
Anna szemszöge:

- Mondom a tervet. Amikor már mindenki bent van a teremben intek egyet a pálcámmal és életbe lép a varázs. Ha valaki beleiszik vörös lesz a haja.

Ahogy vártunk az asztalnál megérkeztek Harry-ék.
- Ne szóljunk nekik? - fordulok az ikrekhez.
- Mintha valaki azt mondta volna, hogy nincs kivétel. Nem rémlik George?
- Én is mintha valami hasonlóra emlékeznék, Fred.
- Jól van, jól van, értem.
- Na akkor várjunk még egy kicsit amíg mindenki ideér, aztán kezdődhet a buli.

Harry szemszöge:
Amikor beértünk láttam, hogy Anna épp az ikrekkel beszélget. Mióta van velük ilyen jóba? Na mindegy. Lassan mindenki megérkezik. Véletlenül észrevettem, hogy a pad alatt Anna valamit varázsol. Majd ahogy beleittam a töklevembe láttam, hogy mindenki haja vörösödik. Ron meglepettségében kiköpte az italt.
- Harry a hajad... Vörös.
- A tied is.
Az összes asztalnál mindenki haja vörös volt.
- Hát Harry most már hivatalosan is Weasley lettél.
A tanári asztalnál szintén mindenkinek piros lett a haja.
Hirtelen azt láttam, hogy Anna megbeszél valamit, majd elköszön az ikrektől és kimegy.
Odafordultam Ron-hoz és Mio- hoz akik épp a hajukkal voltak elfoglalva.
- Óra előtt még visszamegyek valamiért, majd ott találkozunk. Egyébként Hermione, jól áll a piros.
- Harry!!
- Jól van, bocs. Na megyek.

Ahogy kimentem még pont láttam, ahogy Anna befordul a folyosó végén. Az első óráig még volt idő így követtem.
Ahogy én is befordultam meglátott.
- Á, szia Harry.
- Szia. Miért mentél el olyan gyorsan?
Az ellenszert kell megkeresned?
- Nem kell ellenszer, egy idő után amúgy is elmúlik... Várjunk... izé...miről beszélsz?
- Láttam, amikor varázsoltál.
- Najó, talán egy kiiicsit besegítettem az ikreknek.
- Egyébként honnan tudtad, hogy hogyan kell?
- Elsával régen sokat vicceltük meg egymást. Egyszer telerakta hóval a ruhás szekrényemet. Én erre kékké varázsoltam a haját.
- Szerencsés vagy, hogy van egy ilyen testvéred, mint Elsa. Mielőtt megkaptam a levelem, nagyon egyedül voltam és jó lett volna ha van egy testvérem. Azóta itt van nekem a Roxfort, a Weasley család meg Mio. Úgyhogy többé nem vagyok egyedül.
- Kár, hogy egyre sötétebb idők jönnek.
- Örülök, hogy te hiszel nekem, Voldemorttal kapcsolatban.
- Hidd el Harry, többen vagyunk mint hinnéd.
Ekkor Ron és Hermione futottak oda hozzánk.
- Képzeljétek ma elmaradnak az órák, mert a tanárok nem hajlandóak vörös hajjal tanítani. - mondta Ron boldogan. Lemaradtatok a legjobb részről.
- Umbridge dühöngött. - folytatta Mione.
- A végén már olyan lett a feje, mint a haja.
Egyébként Harry jövő hét végén le lehet majd menni a Roxmorts-ba. Vannak néhányan akik tanulnának tőled.
- Szuper, de most megyek ha nem baj.
Ezzel gyorsan távoztam.

Anna szemszöge:

Ahogy Harry elment Mio megszólalt.
- Anna, te mostanában olyan jól kijössz Harry-vel. Nem mennél utána?
- Mi van ha csak egyedül akar lenni?
- Csak azt szeretném, hogy ne higgye, hogy egyedül van.
- Rendben, utána megyek, de nem ígérek semmit. Lehet, hogy csak távolról fogom figyelni vagy nem tudom...
- Az is jobb a semminél. Ilyen időkben jobb az összetartás.
Ezzel el is indultam Harry után.