✅Pills. [BangChan ff]✅

Nyugtató. 5. rész.

Hatalmas mosollyal az arcomon szorítottam a szívemhez a kis fecnit. Gyűlöltem hiú ábrándokat kergetni és idióta kislány benyomását kelteni... Még is az a pár szó reményt adott. Írhatta volna azt is, hogy keressem majd a pulcsija miatt, de nem. Ő azt írta, hogy azon a számon bármikor elérem. Természetesen nem szándékoztam visszaélni a helyzettel és tényleg csak a hoodie miatt fogom keresni majd egy emberi időpontban, de akkor is boldoggá tett az a cetli. Megbízott bennem ami baromi jól esett, hiszen lehettem volna akár egy sasaeng is... Gyorsan lementettem a számát, a papírt a köntösöm zsebébe tömtem és már fél fokkal higgadtabban mentem vissza a lakásba, mint ahogy távoztam.

Képtelen voltam levakarni a vigyort a fejemről, ami természetesen nem kerülte el legjobb barátnőm figyelmét és kapva az alkalmon csipkelődni kezdett.
-Naaa? Csak neeeem? - célozgatott Chrisre, mire sikítva egy helyben kezdtem el ugrálni.
-MEGVAN A SZÁMA!!! - visítottam mint az újévi malac. Bailey rögtön a nyakamba ugrott és nevetve magához ölelt.
-Azért az esküvőt még ne kezdd el szervezni - szívta a vérem jó kedvűen, én pedig játékosan vállba boxoltam.
-Jelenleg egy ruhával kapcsolatos dolgot tervezek vele... Hogy visszaadom a pulcsiját.
-Kíváncsian várom - kócolta össze a hajam mosolyogva. - De hogyan lett meg a száma?
-Bedobott a postaládámba egy cetlit - vontam meg könnyedén a vállam.
-Nem tudom eldönteni, hogy ez most kibaszott romantikus vagy csak fura.

-Szerintem figyelmes, hogy nem akart zavarni - adtam hangot a gondolataimnak, mire Bailey egyetértve bólintott.
-Akkor gondolom a ma estének lőttek - mondta somolyogva, majd a konyha ablakhoz lépett, hogy rágyújtson egy cigire.
-Mi? Miért? - néztem rá értetlenül, mint ponty a szatyorban.
-Hülye lennél ezek után velem fetrengeni a kanapén, mikor a sráccal is megteheted - nevette el magát és felém nyújtott egy szál koporsószöget.
-Ugyan már - morogtam fülig vörösödve miközben a gyújtóval bajlódtam. - Ez az este és minden figyelmem a tiéd - néztem komolyan barátnőm szemeibe.
-Nem is fogod keresni? - kérdezte felvont szemöldökkel, mire megráztam a fejem.
-Majd holnap.

-Rád sem ismerek - őszinte döbbenetet véltem felfedezni a hangjában, amit nem tudtam hova tenni. Nagyot slukkoltam a cigiből és lustán kifújtam a füstöt.
-Miért? - tettem fel a kérdést már már közömbösen majd a szöuli forgalmas utcát kezdtem el bámulni az ablakon keresztül.
-Egy éjszakásnak induló kaland, ahol végül a srác felbukkan, megadja a számát és te nem csimpaszkodsz rá mint egy kölyök koala - adott hangot a gondolatainak. - Nem tudom... Furán hangozhat ez most Melody, de büszke vagyok rád. Kezdesz felnőni - viccelte el a komoly pillanatot. Ohh Bailey, ha tudnád az indokaimat...

Az igazság az volt, hogy ha Chris simán csak Chirs lenne, nem pedig Christopher Bang, akkor már úgy tapadnék rá, mint molylepke az éjjeli fényre. Igen, tisztában vagyok vele, hogy mennyire szánalmas ez a fajta viselkedés... Nem véletlenül volt a lelki társam Ragacs a Szellemirtók filmből. A visszafogottságom Chan személyén kívül tetézte a megismerkedésünk körülménye. Tudtam nagyon jól, hogy amíg élek ezen nem fogom túl tenni magam. Vagy legalábbis baromi nehéz lesz... Tisztában voltam vele, hogy a fiú nem vár tőlem semmilyen kárpótlást, vagy hálálkodást, de mégis szerettem volna tenni érte valamit. Elhatároztam, hogy amikor visszaadom a pulcsiját, akkor majd főzök neki valami finomat.

-Minden rendben? Nagyon elgondolkodtál - szakított ki a gondolataim közül Bailey hangja.
-Igen, csak mindjárt éhen halok - nyafogtam és a kezeimet a gyomromra tapasztottam. Idejét sem tudtam már annak, hogy mikor ettem legutóbb normális ételt. Bár a fagyi finom volt és jól esett, össze sem lehetett hasonlítani az ínycsiklandó, meleg főtt étellel.
-Jól van éhenkórász, pillanatokon belül jön a kaja - paskolta meg a hasamat Bailey.
-Mit rendeltél végül?
-A kedvenc húsos táskádat - mosolygott rám sokat tudóan. Hát igen... Ha valakivel évek óta vagytok lelki társak, akkor szó szerint mindent tudsz róla.
-Mondtam már, hogy te vagy a legjobb? - hízelegtem vigyorogva fejem a lány vállára hajtva.