Mentsvár

19. Fejezet

Az ébresztő vert fel az álmomból. Csütörtök... Olyan furcsa.. A tegnapi miatt úgy érzem, mintha hétvége lenne....
Kócos hajjal indultam a fürdőbe tusolni.
Beálltam a hideg víz alá, hátha felébredek egy kicsit. Folyton a tegnapi jár az eszembe. Nem történt semmi különös, csak filmeztünk.
Átkarolta a vállam és hallkan beszélgettünk és röhögtünk, kivéve persze azoknál a részeknél, amiknél tátott szájjal néztük a filmet. Végül megnéztük az első négy filmet, így hajanali 1-re keveredtem haza.

Ekkor a zuhanyzóból hallottam, hogy Alisa beront a szobámba.
-Hah, előbb szólt az ébresztőm, mint hogy felkelltél volna-szóltam ki neki röhögve.
-Ez nem ér! Minek állítod olyan korára?! - hisztizett a húgom.
Lebukott. Direkt kínozni akar a felkelltéssel. Tudtam!
Egy törölközőt magam köré csavartam, majd mentem a szobába.
-Na, kifelé. Már lekéstél az ébresztésemről - vigyorogtam rá, mire duzzogva indult ki a szobámból.
-Csinálj reggelit, vagy megmondalak anyának - csukta be az ajtót.

Gyors felhúztam pár ruhát, majd lementem a konyhába, ahol kentem két vajas szendvicset Alisának.
-Ez jó lesz?
-Kérek rá parizert. Vágsz rá nekem?-nézett rám bociszemekkel.
-Ha neked az kell rá..-szedtem ki a hűtőből és szelltem le belőle pár darabot- Boldog vagy?
-Igen! - szedte le a pultról a kaját mosolyogva és máris kezdte enni.
-Jesszus de éber vagy..
-Inkább te nézel ki zombinak! Nem is jöttél haza tegnap - kezdett tele szájjal beszélni.
-Dehogynem - vakartam meg a tarkóm- Csak későn.. Daviddel-
-Nem! - a kaját gyorsan letette és a kezét a fülére tapasztva kezdett sikítozni- Ehhez kicsi vagyok! Lalala!
-Mi?! Nem! - néztem rá mérgesen-Nem azt akartam mondani!
Egyed a reggelit!

                              ***
Nem hiszem el... Csak a nevét mondtam ki...
Miközben ilyen és ehhez hasonló mondatok keringtek a fejemben az iskolatáskát a hátamra húztam, majd indultam is el otthonról.
Az igazi ütés akkor talált el, mikor megláttam őt.. Az ölelése tegnapról, ahogy hallom minden egyes lélegzetvételét... És tudom, hogy amíg kiment a mosdóba még kölnivel is befújta magát. Éreztem, mikor visszaült mellém és egymás vállának dőlve néztük a filmet. Miért akarom megcsókolni? És a gondolataim csak egyre logikátlanabbá váltak...végül mikor odaértem hozzá, csak átkaroltam.
Meglepetten visszaölelt, és ekkor csapott belém a felismerés. Már megint én voltam aki elsőként ölelte őt..
Elhúzódtam tőle vörös arccal, majd indultam is be az iskola kapuján.
Meghülyültem!?
Ő jókedvűen mosolyogva jött velem.
- Lehet megfáztam arcot mosok - kanyarodtam le a mosdók felé.
Mikor belenéztem a tükörbe, rosszabb volt mint azt képzeltem.
Az egész arcom vörös! Teljesen vörös!! Innen én nem megyek ki.
Megmostam hideg vízzel az arcom, majd csak vártam. Vártam, hogy eltűnjön ez az arcomról. A faszomért ilyen fehér a bőröm, hogy ennyire látszik!
Akárhogy is.. Semmi kedvem nem volt tovább azon a mocsok helyen maradni, úgyhogy zsebredugtam a kezem és inkább odaindultam a terembe. Némán leültem David mellé.
-Nem vagy megfázva.
-Nem - mosolyodtam el- Csak megmostam az arcom- kezdtem el hintázni a székkel.
-Látszik. A hajad töve tiszta víz.
Ekkor beletúrtam és hátrasimítottam.
-Hogy nézek ki?
-Mint aki tegnap a karomban nézett filmet órákig-mosolyodott el.
-Francba. Szóval szarul.
-Nem-
Ekkor a csengő szakította meg a beszélgetést.
- is.. - fejezte be a mondatot.

David szemszöge

Az órát végül az eredeti témától eltérve a négy filmről beszélgettünk, végül az lett a vége, hogy első órán kiküldtek minket a teremből. Ami elég jól jött. Két okból is. Újra kettesben lehettem Jakkel..a másik, amiről meg vagyok győződve, hogy ő elsődleges célként tekint a büfére, ahol óra lévén nincs sor.
Amint becsuktuk a terem ajtaját ez be is igazolódott, mivel peckes léptekkel indult meg arra felé..
-Te kihoztad a pénztárcád?-néztem elképdedve rá, mikor a zsebéből húzta elő.
-Még szép! Hogy vennék szendvicseket? - vigyorodott el.
-Meghívsz?
-Hát.. Nem hiszem, hogy te magaddal hoztad a pénzed. Meg vissza se ugorhatsz érte-vonta meg a vállát.
-Kösz-mosolyogtam rá-Ki az az idióta aki ha kiküldik zsebre rakja a szendvicsre valót?-röhögtem végül ki. Hogy jutott ilyen az eszébe?
-Inkább az a hülye aki nem hozta-hajolt közelebb.