2.fejezet

1.9K 94 29
                                    

Másnap reggel arra kelltem fel, hogy valaki rázogat a vállaimnál fogva.
-Kellj feel! - hangoskodott Alisa, a kishúgom.
- Minek? - mormogtam a párnába
- Éhes vagyok..
- Kérd meg anyáékat
- De ők alszanak!
- Szerintem már nem.... Ne kiabálj a fülembe -tápászkodtam fel lassan- Mit kérsz?
-Bundáskenyeret. - nézett rám csillogó szemmekkel.
Nem volt mit tenni. Megcsináltam Lisának a reggelijét. Az egyetlen gond ezzel az volt, hogy kiment az álom a szememből, így vissza aludni sem tudtam, pedig még csak reggel 7 múlt.

Eszembe jutott a mai házavató, így elővettem a telefonom. Facebookon elfogadtam David "barátnak jelölését" és ráírtam, hogy mi, hogy lesz a bulival kapcsolatban. Pár perc múlva pedig már választ is kaptam rá. Ellenőríztem az időt. A telefonom 7:43-mat mutatott. Ki van fent ilyenkor?! Mindenesetre leírta a címét, és hogy este 7-kor kezdődik majd, amit meg is köszöntem, de utána kérdezni kezdett felőlem, amitől egyszerűen kirázott a hideg. Gyorsan lekoppintottam, és inkább félretettem a telefont.
Nem szeretem, ha érdeklődnek felőlem.

                            ***
Délután lezuhanyoztam, felvettem egy fehér gatyát, meg egy fekete pólót,pulcsit aztán lementem és szóltam anyáméknak, hogy elmentem. Ők csak nyugtázták, és indultam is a megadott címre.

A házba érve beigazolódott amit gondoltam. David népszerű. A házban már körülbelül 40 ember tartózkodott, mikor benyitottam. Egy hete jár ebbe az iskolába,és az osztályunk 22 fős... Elképesztő ez a srác. Pár évfolyamtársunkat felismertem, de akadt olyan is, akit életemben nem láttam még.

Az előszobában letettem a többi pia közé az enyémet, majd elindultam , hogy felfedezzem a kecót. Legfőképpen a fehér és a szürke színek jöttek szembe velem, de a falra már ki lettek akasztva a színekkel teli családi fotók. David, az anyja, és feltehetőleg a báttyja szerepelt a képen.
Az apját egyik képen sem láttam, gondolom elváltak a szülei...
Miután megnézegettem a képeket elindultam tovább a folyosón, és a konyhába értem, ahonnan épp David jött ki két tálca nasival a kezében. Mögé néztem, ahol még két tálca várt rá.
-Hozzam a többit?
-Köszi -mosolygott rám.
Én megvontam a vállam, odamentem a tálcákhoz és elemeltem őket az asztalról, majd követtem Davidet az előszobába.
Pár ember már bontott pár üveggel a piák közül, és mosolyogva invitáltak minket, hogy üljünk le, és igyunk velük.
Pár perccel később már az volt a kis társaság célja, hogy a házigazdát minél jobban leitassák. Én egy sört kortyolva néztem, hogy mit csinálnak.
Valaki közben már csatak részegen elkezdett utasítgatni, hogy csavarjuk fel a zenét, ami ellen végüllis senkinek nem volt ellenvetése, szóval néhányan mosolyogva tették, amit mondott. Kezdett egyre jobban ellazulni a társaság, és a legtöbben elkezdtek ugrálni a zenére. Pár doboz sör már nekem is legurult, fel is tápászkodtam a kanapéról, hogy beálljak táncolni. Mellettem egy lány éppen húzgálta fel a kanapéról Davidet, hogy tancoljanak. Látszott rajta, hogy már kicsit be van csiccsentve, a lánnyal egyetemben, ezért elég szórakoztató látványt nyújtottak. Bár.. Lehet feltűnően mosolyogtam rajtuk, mivel a lány rám förmedt.
- Nem tetszik valami? Mi?
- Jöttök táncolni? - kezdtem terelni a témát.
-Persze- mosolygott rám.
Szerintem elfelejtette, mit mondott fél perccel ezelőtt.. de hárman indultunk meg a többiek közé.
Percekig csak ugráltunk, kiabáltunk a többiekkel, amit persze éneklésnek neveztünk, nevettünk..

Aztán egyszer csak éreztem, hogy valaki átölel hátulról...

MentsvárWhere stories live. Discover now