Mentsvár

17. Fejezet

Szerda reggel suli előtt, összedobtam magamnak egy szendvicset, majd fülhallgatóval a fülemben elindultam.
Mikor beértem, intettem egyet Davidnek, még mindig bedugott füllel,  majd előpakoltam, mivel az óra kezdetéig már nem sok idő.
Leültem és előkaptam a telefonom, majd elkezdtem pörgetni az értelmetlen posztokat.
Ezt nehéz lesz végig csinálni..
De valahogy meg kell szüntetnem a visszatérő álmaimat.
David szünetben megkérdezte, hogy jövök-e büfébe, mire megráztam a fejem és kiemeltem a reggel készíttetett szendvicset.
Ekkor a fülemre nézett, amibe már a kicsöngő pillanatában visszakerült a fülhallgató, így csak biccentett majd kiment a teremből.
-Hé, Jake! Megvan a fizikád?-ordítottak át a terem végéből, hogy még a zene mellett is meghallottam. A fülest kihúztam, és előkerestem a táskából a füzetet, majd odaültem a többiekhez és odanyújtottam a házit. Páran azonnal lázas másolásba kezdtek, egyedül az egyikük nézte.
-Ez volt a házi?
-Aha. - bólintottam.
-Dehát ez megvan.-nézte Paul a füzetét- Azt hittem adott még..
Egy isten vagyok - vigyorodott el, és közben felült mellém a padra.
-Amúgy Jake, neked van barátnőd? - nézett rám Dora, míg a kezével még mindig írt.
-Neked nem pasid van? - nézett Dorára Paul, miközben helyezkedett a padon.
-De, de attól még megkérdezhetem!
-Nem, nincsen. - mosolyodtam el.
-Pedig szerintem helyes vagy.-írta tovább a fizikát a lány.
-Szerinte-
-Nem megcsalom a barátom!
-Nem is jönne össze veled Jake.-nézett fel Ray-miközben az épp terembe lépő Davidre nézett-Szerintem neki más jön be. - adta vissza a füzetem.
Ekkor a tanár is belépett a terembe, mire gyorsan szétugrottak, és csukták be a füzeteket és ültek a helyükre.
-Még nem kezdődött az óra, nyugodtan lehet szünetelni.-nézett a tanár az osztályra és leült a tanári asztalhoz.
Én is visszaültem a helyemre, ahol David nekiállt a szendvicsének.
-Amúgy.. Reggel szar kedved volt?-nézett rám teli szájjal.
-Valami olyasmi..- néztem el zavartan.  Miért ilyen nehéz kerülni vagy ignorálni? Nem adhatom fel itt!
Már kelltem is fel a helyemről, mikor a csengő visszaültetett.
Én ebbe bele fogok pusztulni.
45 perc szenvedés, majd szünetben inkább felkelltem a padból, és kimeneten a teremből.
Ekkor eszembe jutott a múltkori....
Legutóbbi alkalom mikor megpróbáltam kerüln.... Meg akartam tudni, hogy hiányzik-e. De az is fölösleges volt. Hülyeség ezt csinálni. Csak élvezem a társaságát és nem foglalkozok semmivel.
Inkább visszamentem a terembe, ahol
David mellett megint ott nevetgélt Anne.
Mikor odamentem, felpattant a helyemről és valami idiótaságról csacsogott és próbált flörtölni Daviddel. Miért nem hagyja abba? David csak udvariasságból mosolyog.
-Fejezd már be, nem jössz be neki!-csúszott ki a számon.
-Mi!?
-Csak szóltam..
-Mintha te annyira tudnád!
-Anne... Én nem megsérteni akartalak.-mosolyodtam el óvatosan.
Ami veszélyes cselekedetnek bizonyult, mivel eszelős módjára kezdett viselkedni.
-Nyugi.. - próbálkozott David is.
-Tényleg nem szeretsz? - szegezte oda a nagy kérdésést a hisztis picsa.
-Én... - pillanatott rám - Nem kell erről szólnia...
-Hagyd már ezzel. - csúsztam lejjebb a székben. Ez a csaj totál kattant.
-Hát jó! - vonult ki sértődötten.
-Nem gondoltam, hogy ekkora dráma lesz belőle, bocs.. - fordultam David felé, aki meglepetésemre nem volt mérges,csak...méregetett.
-Te féltékenykedtél?-mosolyodott el lassan.
-Már én éreztem magam kényelmetlenül..
-Mostanában elég tapadós lett,azt meg kell hagyni.. Várj, te kikerülted a kérdésem?
-Dehogy. Válaszoltam..
-Bejövök neked-vigyorodott el.
-Álmom.. -akadt össze a nyelvem-Álmodban!
-Álmodban? Csak nem velem álmodtál? - viccelődött David röhögve. Én pedig akaratlanul is vörösödtem el.
- Én...? Dehogy. - vágtam póker arcot.
-Tiszta vörös az arcod. Te......... Csak nem ezért kerültél reggel?
-Nem.. Nem csak reggel kerültelek volna- röhögtem el magam.
-Hogy halad?
-Hát ne is mond.. A te szendvicsed néztem, milyen jól néz ki.
-A szendvicsem?
-Igen. A szendvicsed.-bólinttam- Veled kellett volna mennem büfébe.
-Szerintem is.-dőlt hátra a székben-Szerintem menjünk el egy kajáldába suli után.
-Nekem oké -mosolyodtam el.