11.fejezet

8 1 0
                                    

Luna szemszöge.

A szobámba voltam és Emma meg engem ölelt miközben csendben voltunk. Ki tudja hány ember látták a videót, amin meg kellett védeni, igaz hogy Storm nem először tette, de ez akkor is nagyon furcsa, hogy most a fél suli látta vagy az egész. Ekkor kopogást hallok meg az ajtóban, és meg láttam apám, aki igen csak fáradtan néz ki a korrá kellés miatt.

- Emma, magunkra tudnál hagyni? – kérdezi tőle apum lágy hangon, amire a barátnőm lassan elenged, és ki megy a szobámból, egyenesen a konyhába, de nekem itt maradt apum, aki nagyon komolynak tűnik. Ki mászok az ágyamból, és meg állok előtte.

- Mi a baj apa? – félve kérdezem tőle, amire előrébb lép és meg ölel.

- Kincsem beszélnünk kell a tegnapi buliról. – lágyan mondja, miközben meg fagy bennem a vér, hogy tegnap valami történt.

- Mi történt? – komolyan kérdezem, tőle miközben elenged, én meg leülök az ágyra ő meg a földre, és onnan néz.

- Tegnap valakit bedrogoztak a bulin és... - nagyon keresi, a tényt hogyan tudná meg fogalmazni, de sejtem mi volt. Ettől retteg mind apuka, akinek van, egy éret lány, és mind ezek mellet igen csak kihívó ruhába ment bulizni. – jövök rá, amire nagy levegőt vettem és a zöld szemébe nézek, ami mindig meg nyugtat, és persze meg véd.

- Ki volt? – higgadtan próbálom kérdezni, de a hangom, ugrál a gondolattól, hogy valakit meg erőszakoltak ott ahol buliztunk.

- Cameron Mandes. – mondja ki nekem a lány nevét, amire egyből összerándult a gyomrom egy mákszem méretre, és a szám elé kaptam ne, hogy valami hüppögő hang jöjjön ki. Majd az arcom kezd nedves lenni, és apám egyből felült és meg ölelt. – Tudtam, hogy nagy a szíved. – simogatni kezdi a fejem. – Ígérem, elkapom, aki ezt ette. – ígéri nekem, amire bólogatni kezdek.

- Akkor menny és kapd el! – biztatom, amire elenged és mosolyogva néz le rám.

- Van mégis közöm a hercegnőmhöz. – mosolyogja nekem, amire bólintok. Mindig is volt közöd.

Natsu szemszöge.

Nehéz volt Lunát otthon hagyni, de egyenesen a Fullbuster családi házba mentem ahol ott voltak ma a gyerkőceim, és persze a családfők. Be lépek az ajtón, és egyből látom amint Juvia a konyhában nézi a vér képet, és persze Grayt aki szintén ezt teszi. Amióta Juvia férje azóta, érti azokat a kifejezéseket, amiket mi nem, így kész fordító, na meg orvos szakértő nélkül is meg oldottunk pár dolgot, de azért kell a meg erősítést. – mosolygom, miközben leülök, a bárpultra ahonnan jól látom, hogy a Fiam és Rin épp versenyeznek, na meg a lányok babáznak, és a legidősebb épp a telefonját nyomja és látni lehet, hogy nagyon ideges.

- Mi a baja Stormnak? – kérdezem a fantasztikus párostól, akik végre rám néztek.

- Azt mondja, hogy nem hallót Luna felől ma hajnal óta, és tudni akarja, hogy jól van, de nem akarja fel kelteni. – tolmácsolja nekem Juvia miközben elém tesz egy bögre kávét, ahogy szeretem feketén.

- Storm! – szólok a fiúnak, aki olyan mintha a Gray kicsinyített verzióját látnám, csak kevesebb csajozással, de ez idő kérdése. Felém kapja a tekintetét, aminek a szeme alatt hatalmas táskák vannak. – Nyugodtan menny át meg nézni Lunát, és lehetőleg vedd ki a hűtőből a fagyit. – tanácsolom neki, amire már is felugrót az kanapéról, és azonnal megy, de azért köszönt.

- Egész éjjel fent volt. – meséli Juvia miközben leveszi a szemüvegét, és egyenesen rám néz a zafírkék szemével, ami tud ijesztő lenni, és szívet melengető lenni. – Nos Miss. Mandesnek a vérében ki mutatható a kábító szer ami egy egyszerű randi drog, de Gray el mondása szerint nem hatot elég hamar mivel emlékezet az érintésre, de egyébként ez csak fel tételezés, vagy csak túl sokszor élvezem végig a nyomozásotokat. – magyarázza nekünk, amire már is bólintok.

A legyőzhetetlen Duó! Szülök nyomában! [Folytattás]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora