-Egyszer minden történet véget ér...nem igaz? Lehet hogy most az én történetem itt ér véget. Egy romos ház tetõn, sérülten, felrobbantva....
-Nem...a tied még folytatódik Pókember!-Tört át egy erõs ismerõs hang a füstön és tûzön. A parázsló levegõn átszûrõdött egy alak, ami Peter felé tartott. Amikor elég közel ért felvillantak az ikonikus színek.
-Amerika Kapitány?!-Lepõdött meg Peter a férfit látván.
-Felkelni katona! Van még egy elintézni való ügyünk!-Nyújtotta a kezét Amerika Kapitány.
-Sietnünk kell! A Hydra emberei már ott vannak!
-Ott vannak? De hol?
-Ott ahova a szérumot vitte a barátnõd.
-Milyen...jajj ne! May, Macs!!!-Ugrott fel Peter úgy, mintha nem is érezné azt a fájdalmat amit a sok sok repesz okozott neki.
Miközben Peter próbálta összeszedni magát, MJ, May és Harry még mindig próbáltak megszabadulni a kötél béklyójától. Az öltönyös férfi azonban már jött le az emeletrõl amikor MJ az egyik kötél fogságából már kiszabadult.
-Na! Azt én nem tenném!-Fogta rá a vöröshajú lányra a pisztolyt.-Ott maradsz kislány! Ha nem akarsz egy szép kis golyót a csinos pofikádba!
-Rohadjon meg!-Mondta MJ dühösen.Mire a férfi fogta magát és lábon lõtte a lányt. A lány ordított a fájdalomtól.
-Jobb lesz ha téged magammal viszlek a fiúk már úgy is vágytak a friss húsra..-Mosolyodott el a férfi és Mary Janet a torkánál fogva kivonszolta a házból, majd ki adta a parancsot.
-Gyújtsátok fel a viskót! Az öreglánnyal és a sráccal együtt!! Intézzétek úgy hogy balesetnek tûnjön, aztán végeztünk...vacsorára otthon lehettek! Munkára emberek!-Az emberei úgy is tettek ahogy azt a férfi parancsolta. Elkezdték belocsolni benzinnel a házat, majd egy gyufát dobtak a kívánt helyre. Mire lángra kapott az a ház, ahol Peter már kis kora óta él. Minden rossz és jó emlék ide köti. Mikor meglátta az égõ házat, szíve összeszorult. Sérülései szinte nem is fogták vissza már a mozgásban. Peter beugrott az égõ ház emeleti ablakán, hogy kiszabadítsa Mayt és a Fekete Macskát. Hiszen õ azt hitte nincs ott más csak Fekete Macska és May. Miközben Peter a mentõ akciót szervezte, az égõ ház mellett ünneplõ bõr kabátos emberek észre vettek egy alakot.
-Hé! Ki vagy te? Húzz innen vagy te is megülsz!!!
-Ezt jól megmondtad neki Joel!!-Röhögött részegen az egyik, mire feleszméltek viszont már két társuk a földön feküdt és egy pajzs repülését lehetett csak látni.
-Francba!! Ez az a rühös Amerika Kap...argh..-Fojtotta el a szavát az utolsó embernek is Amerika Kapitány szó szerint. Torkát megragadva kérdezte a férfit.
-Hol van?
-Nem tudom mirõl...
-Ne játszd a hülyét! Hol...van a Tél Katonája?!
-Oh..õ már messze jár a nõvel!! Ezt elszúrtad te "hõs"!-Nevette el magát.
-Akkor most eltöröm a karodat...azután megkérdezem hogy hova mentek...-Mondta és egy egyszerû mozdulattal eltörte a férfi karját. Egy idõben ezzel, Pókember az égõ pokolban kutatott Fekete Macska után, mikor meghallotta May kiáltását. Gyorsan áttörte az égõ falat, és leugrott a valamikor még nappalinak nevezett máglyához. Meglátta Mayt és Harryt ott feküdni, köhögve. A tûz már szinte majdnem elérte õket. Peter habozás nélkül fogta magát és minden erejét összegyûjtve kitörte az égõ bejárati ajtót, majd kirohant az idõs asszonnyal a vállán. Lerakta az utca hideg kövére majd vissza futott Harryért. Hullottak az égõ gerenda darabok, dõlt össze Peter gyerekkora, a múltja de most nem törõdhetett ilyesmivel, ki kellett hoznia Harryt. A fiút kezében tartva nézte meg a pulzusát, meglátta arcán a súlyos sérüléseket, és szörnyû bûntudat kerekedett felül rajta. A tûz egyre hatalmasabb lett, felemésztett mindent, Peternek gyorsan kellett cselekednie. Fogta az eszméletlen fiút, majd elindult a kijárat felé, ám az beomlott. Összeszedte utolsó megmaradt erejét, és háttal áttörte a kijáratot eltorlaszoló romokat. Lerakta Harryt, majd remegõ lábbal esett össze.
-"Ennyi...nem bírom tovább...minden testrészem fáj, nem tudom megemelni semmim...itt a vége...Két éven át megállás nélkül harcoltam másokért...és most...a szeretteim miattam kerültek veszélybe....egy olyan döntést hoztam aminek a következményei csak is az én hibám...nem kellek én a világnak....a világnak nem kell Pókember..."-Gondolta Peter, majd lehunyta a szemét.
-Peter Parker....a Pókember...még is mibõl gondolod hogy a történeted itt véget ér...? Peter Parker mibõl gondolod hogy a Pók már nyugodni térhet...? Még van egy küldetésed Pókember...Még dolgod van Peter Parker...Kelj hát fel!-Szólt az ismerõs nõi hang Peter fejében. Nem értette a dolgot, de hirtelen erõ öntötte el a testét, kinyitotta szemét, majd felkelt.
-Pókember! Megtudtam hogy hova viszik a Fekete Macskát, és a lányt...-Mondta Amerika Kapitány.
-És a lányt? Mi?
-Egy vörös hajú lányról beszélt...
-MJ!!!Francba!! Hova viszik õket?!
-Déli kikötõbe. Ott akarják kihallgatni a Fekete Macskát.
-Rendben...akkor irány a kikötõ! Ott találkozunk!-Mikor kimondta ezt a mondatot Peter, most elõször nem érezte magát egyedül a harcban. A kikötő csendes volt. Egy ember sem sétált a dokkoknál. Egy nagy teher hajón tartották fogva Mary Jane-t, és Peter tudomása szerint Fekete Macskát. Hamar tudomást szerzett azonban az igazságról. Végig lopakodott az egész hajón, amikor megtalálta MJ-t, Húsz ember õrizetében. Szeme végig szaladt a lány testén, és megállapította hogy a lány lába sérült. Koncentrálni viszont alig tudott MJ sírásának hallatán. Leereszkedett a konténerek magaslatáról, és sorra kezdte lefegyverezni a fogva tartókat. Az éves tapasztalatok meghozták az eredményüket, perceken belül egy õr sem maradt a lány körül. Peter lecsúszott egy hálón MJ mögé.
-Hölgyem?-Mélyítette hangját.
-Úristen! Pókember! Segítsen!!!
-Ne aggódjon hölgyem, itt vagyok!-Kötözte ki a lányt Pókember, mikor beindult a sziréna.
-Francba!-Ugrott fel a lánnyal egy konténer tetejére, hogy körül nézzen. Száznál is több katona vonult a konténerek között, fejlett fegyverekkel, ami még a Hihetetlen Pókembernek is hatalmas gondot okoz. Egy helikopter hangját is meghallotta, miközben próbált elosonni. A helikopter végig pásztázta az egész hajót, így nem volt sok lehetõsége.
-Hölgyem....tud úszni?-Kérdezte Peter.
-Azt hiszem...miért? Ugye nem....
-Kérem hogy nyugodjon meg....muszáj lesz elúsznia a dokkokig, csak pár méter...le kell dobjam...
-De...én félek!-Sírta el magát ismét a lány. Amikor a helikopter hirtelen lángba borult. A katonák megijedtek, és az égre mutattak a lézeres célzók. Egy hajtómû hang törte meg a meglepett katonák csendjét. A hajó közepén volt egy nagyobb tér, ahol se konténer sem eszközök nem voltak. Onnan egy fémes ütközés hang visszhangzott, maga a Vasember érkezett le, látszólag új páncélban.
-Helló fiúk! Beszélgetünk?-Mondta a Vasember majd a katonákra támadt.
-Bosszúállók!...Gyülekezõ!-Szólt Amerika Kapitány miközben a hajó fedélzetére ugrott. Hamarosan a jelenlegi bosszúálló tagok is megjelentek. Fekete Párduc, Skarlát Boszorkány, Sólyom. Fekete Özvegy. Peter hamar kapott az alkalmon és kimenekítette Mary Jane-t. Egészen a legközelebbi kórházig vitte a lányt.
-Azt hiszem megérkeztünk....-Mondta Pókember Mary Janenek a kórház elõtt. Pár fiatal érdeklõdve figyelte ahogy leérkeztek.
-Semmi baj! Csak gyakoroltuk kicsit a liftezést!-Kiabálta a fiataloknak Peter majd intett a lánynak és elugrott a lány tekintete elõl. MJ alig volt önmagánál, lesokkolták a történtek, és alig bírt megszólalni amikor az orvosok kivizsgálták. Peter úton volt vissza a hajóhoz hogy részt vegyen a küzdelemben, azonban a telefonja megszólalt. Fekete Macska volt az.
-Póki! Segítened kell! Sikerült megszöknöm! Itt vagyok a Midtowni giminél!! Siess!! Nagyon rám van állva ez a pali!
-Macs?! Már is ott vagyok!!!-Egy perc sem kellett, Peter már is ott termett. Csendes volt az iskola, semmi mozgás.
-"Hm...sehol egy bajt keverõ macska...sehol egy csinos bombázó bajt keverõ macska..."-Gondolta mikor az iskola tetõjén nézelõdött. Amikor hirtelen észre vette a Fekete Macskát ahogyan sántikálva próbál eljutni a fõ bejárathoz. Pókember lassan Felicia mögé ereszkedett.
-Buh!-Próbálta megijeszteni a lányt, ám az meg sem rezzent.
-Legközelebb próbálj kiszámíthatatlanabb lenni! Segíts már!-Szólt Fekete Macska miközben az ajtó zárját babrálta.
-Hé! Te mit csinálsz? Miért törsz be a sulim...suliba?
-Sulid? Oooh.Póki...de cuki...A csodálatos Pókember suliba jár!
-Francba....
-Nyugi nem mondom el senkinek édes! De segíthetnél! Itt van az ami ennek a vadállatnak kell...
-Édes? Nem sokan mondanak nekem ilyen kedves szavakat cicus...de mit rejtettél el itt? Hogy jutottál be ide? És mikor?
-Az egy másik sztori...a lényeg hogy ennek a csávónak kell az a táska....én meg nem akarok meghalni!
-Várj...te oda akarod neki adni?!
-Igen...nem akarok megdögleni!
-Te megõrültél?! Szerinted életben hagy ha odaadod neki? Lehet hogy egy halálos fegyver! Nem adhatod neki!
-Ha odaadom neki akkor nem fognak annyira keresni engem és feltudok szívódni! És tojok rá hogy ha valami fegyver! Nem az én dolgom érted?
-És mi lesz az ártatlanokkal aki meghal?
-Emberek jönnek emberek mennek, az élet így kerek! És most segítesz vagy csak papolsz itt nekem?!
-Ez nem így mûködik Macs! Felelõsséggel tartozunk az ember életekért....néha tovább át kell látnunk saját magunkon...csak így maradhatunk jók...
-Jók? Én úgy nézek ki mintha jó lennék? Hát rohadtul nem! Én csak szabadon akarok élni! Élni...! És nem vérbe fagyva feküdni egy raktár épület padlóján....
-Macs! Megtudlak védeni!
-Dehogy tudsz! Még magadat sem tudod...sokkal erősebb nálad!
-Sokan mondták már ezt és mégis itt vagyok...csak engedd hogy segítsek! Kérlek!
-Az istenit! Hagyd már ebbe ezt a szuper jó hős szerepet! Ez olyan béna! Miért kell neked ilyennek lenned?
-Mert...ez vagyok én...minden nap felveszem a ruhát azért hogy segítsek másokon...
-De bele is halhatsz! Ahelyett hogy élveznéd az életet amíg lehet...
-Igen....de amíg én belehalok több száz talán élhet...és nekem ez a fontos...
-Hülye vagy! Egy idióta!-Nyílt ki az ajtó. Azonban Peter pókösztöne jelezni kezdett. Félre lökve a Fekete Macskát mind ketten a földre estek. A tél katonája lövése éppen hogy elkerülte őket.