Jungkook szemszöge.
- Hallgatlak. - ül le velem szembe Yoongi miután beengedtem. Szemében nem láttam semmi érzelmet. Üres volt.
Mély levegőt veszek és bele is kezdek.
- Meg akarok kérni Tae kezét. - Hajtom le fejem. Mikor már egy ideje nem jön semmi válasz, óvatosan felnézek.
- He? - mond csak ennyit mire akaratlanul is felkuncogtam.
- Jól hallottad. Meg akarok kérni Tae kezét. - mosolyodom el egy kicsit.
- Akkor mi volt az az egész az ékszeresnél? Tae és Jimin mindent elmeséltek. Vagyis csak Jimin. Tae nem tudott semmit mondani a sírás miatt. - és itt legörbült az első könnycsepp mióta itt van Yoongi. Miattam szomorú. Fájdalmat okoztam neki.
- Egy személynek mondtam el eddig rajtad kívül, hogy mit tervezek. Emlékszel Lisára? - csak bólint. - Ugye ő a legjobb lány barátom. Őt kértem meg, hogy segítsen gyűrűt választani az eljegyzésre. Sikerült is. Mikor kiértünk az üzletből konkrétan könyörgött nekem, hogy nézze meg napfényben is a gyűrűt. Én meg oda adtam neki a dobozt.
- És akkor jöttek ki Jiminék is a mellette levő ruhásboltból. Csak annyit láttak, hogy oda adod neki a gyűrűt. Tudod jól, hogy se Tae se Jimin nem ismerik Lisát. Még jó, hogy félre érették a dolgot haver. Na ne sírj. - ölel meg mikor észre veszik, hisz szinte zokogok.
- Örökre elveszítettem. Sosem fog nekem megbocsátani. Elbasztam. Kurvára elbasztam. - zokogok mint egy kisgyerek.
- Ne mondj ilyet haver. Még semmi nincs veszve. Hidd el. Tae nagyon szeret. És ha ezt mind elmondod neki akkor hidd el meg fog bocsátani. - próbál biztatni.
- Levette a gyűrűt. - mikor ezt kimondtam minden féle mozgásban megállt. Yoongi tudja, hogy miről beszélek hisz akkor vele vettem azt a gyűrűt.
- A-azt a gyűrűt? - tol el magától. Egyet bólintok és kinyitom a tenyerem ahol eddig is volt az ékszer. Hajába bele túrt majd felállt. - Most szépen meg fogod a kis pofikádat és elmész lezuhanyozni aztán nyomás az ágy. Haza megyek és mindenről beszámolók Jiminnek. Reggel jobb ha össze szeded magad és szépen kiöltőzöl. Majd el jössz hozzánk és megkéred Tae kezét. Aztán...
- Ami azt illeti. - szólok közbe. - Azért voltam ennyire eltűnve, ha lehet így fogalmazni mert egy számunkra fontos helyen akartam megkérni a kezét.
- Az mit is jelent pontosan?
- Ahol az első normális csókunk volt. Daegu-ba. Mikor elmentünk lovagolni a mezőre. Ott fel van állítva minden. - hajtom le a fejem.
- Akkor újra tervezés. - rázza meg kissé a fejét. - Lezuhanyozol és le fekszel aludni. Elmondok Jiminnek mindent. Taet megpróbáljuk rendbe szedni holnapra. Te is csinálj valamit magaddal mert úgy nézel ki mint egy mosott szar. Holnap szépen felhívsz miután elindultál. Taet kocsiba bebasszuk és elvisszük oda. Megkéred a kezét. És igent fog mondani mert ha nem mögötte fogok állni egy hólapáttal és pofán verem. - mondja komolyan.
- He. - szólok rá.
- Bocs. Na szóval. Igent fog mondani. Aztán elmondod neki azt amit nekem az előbb és mentek baszn... vagyis. Megünnepelni az eljegyzést. Rendben? Rendben. Menj zuhanyozni én meg megyek. Holnap hívjál mert ha nem téged is meg verlek. Szia. - és ki is lép az ajtón. Időm nincs felfogni mit mondott. Fejemet megrázva megyek fürdeni.
A meleg ágyba bebújva ölelném át Tae derekát... hát igen. Könnyes szemeimet lehunyva próbálok az álmok világába lépni. Több-kevesebb sikerrel.
Taehyung szemszöge:
Hatalmas fejfájással keltem amire még rátett egy lapáttal az, az hogy drága barátom rám vetődött.
- Aish Jimiiin. - kezdek el hisztizni.
- Nagy nap a mai. Na kelj fel. - mászik le rólam majd az ablakhoz lép, és egy pillanat alatt elhúzza a sötétítőt.
- Mennyi az idő? - dörzsölöm meg piros szemeimet.
- Hét óra múlt. - jön mellém és lehúzza rólam a takarót.
- Hogy a faszomba van ennyi energiád kora reggel. - nézek rá fel szemmel.
- Az most lényegtelen. Na keljél felfele és húzd be a kis kerek segged a fürdőbe. Moss arcot és fürödj le. 20 perc múlva itt találkozunk. Addig kiválasztok neked valami csinit. Na mozgás. - rángat el a fürdőig. A tükörbe nézek és elkap az undor. Csoda, hogy Jungkook elhagyott? Nem. Na ugye. Inkább elkezdem levetkőzni mert ha tovább nézem magam akkor biztos pofán hányok valakit.
Egy jó meleg zuhany után vissza is mentem Jiminhez aki már mosolyogva várt.
- Jimin. Mi a bánatot szívtál, hogy ennyit mosolyogsz? - nézek rá unottan
- Majd te is fogsz a mai nap folyamán mosolyogni. De az most nem lényeg. Szépen felveszed ezt. - Ad a kezembe egy pár rongyot.
- Minek?
- Mert azt mondtam. Na siess. - kezd el tapsolni. Esküszöm mit valami baszott tesitanár.
- Ez így jó? - Állok fel az ágyról miután felvettem a göncöt amit Jimin adott.
- Dögös vagy TaeTae. - mér végig Jimin.
- Köszönöm meg minden. De most már örülnék neki ha elárulnád mi a csecs van. - teszem csípőmre a kezem.
- Mondom. Majd megtudod. De most ne durcizz hanem vágd le magad szépen abba a székbe, hogy embert csináljak belőled. - mutat a fésülködő asztal felé. Morogva de teszem amit kér.
Alig egy óra alatt készen is lett a hajam és a sminkem. Ami nem is annyira erős. Csak egy kevés korrektor, meg a szemem lett egy kicsit kihúzva és ennyi. De most legalább nem úgy nézek ki mint akit a kutya alól húztak ki.
- Jimin, készen vagytok? - nyit be Yoongi.
- Igen. Pont most lettem készen ezzel a szépséggel. - simít arcomra.
- Kezdek féltékeny lenni. - támaszkodik meg Yoo az ajtófélfán.
- Tudod Életem, hogy csak is kizárólag a tiéd vagyok. - megy közelebb Jimin a párjához és az ajkaira hajol. Szem forgatva köhintek egyet mire szétrebbennek.
- Akkor mehetünk? - kérdi Yoongi.
- Igen. - válaszol Jimin.
- Most már tudni szeretném hogy hova is megyünk. - mondom másfél óra múlva már a kocsiban.
- Nem hisztiz, csendbe van. - szól rám Yoongi a volán mögül.
- Nyugi Tae. Jó lesz. De ne legyél meggondolatlan, kérlek. - fordul hátra Jimin egy kisebb mosollyal.
Az út további részében csendben voltam és Jimin utolsó szavain gondolkodtam. "Ne legyél meggondolatlan, kérlek". Ez mit jelentsen? Miért ne legyek meggondolatlan?
- Itt is vagyunk. - csap a tenyerébe Yoongi mire kicsit megugrok.
- Miért jöttünk nagyihoz? - most már végleg elvesztettem a fonalat.
- Nem nagyidhoz jöttünk. - mondja Jimin boldogan.
- Hanem?
- Majd meglátod. - mondják egyszerre.
Kb 15 perc séta alatt a mezőre értünk.
- Tae. Innentől neked kell menned egyedül. És kérlek. Gondold meg jól mit teszel. Rendben? - mosolyog kedvesen Jimin.
- Nem tudom mi folyik itt de nem is merek ellenkezni. - indulok el egyedül.
Egy kis idő után rózsaszirmokra lettem figyelmes. Hirtelen torpanok meg, majd felnéztem. Mit keres itt Jungkook?