ᴅᴏᴜʙᴛғᴜʟ ʟᴏᴠᴇ || ʙᴛs ᴋɪᴍ ᴛᴀᴇʜʏᴜɴɢ ғғ. ||

-»26.rész«-

- Gyönyörű vagy. - igazítottam meg a fehér szoknyát.
- Csak is neked köszönhetem. - fordult nővérem felém és könnybe lábat szemeivel rám nézett.
- Hyori, a sminked! - szóltam rá és egy zsebkendő után kapkodtam, amit amint megtaláltam, oda nyujtottam neki.
- El sem hiszem, hogy ma megházasodom és akkora nagy segítség voltatok nekem. Minni, anya, és főleg te. - simította meg a karom. Na igen, esküvő. Alig pár hét alatt, összecsapott, de viszont, elég nagy esküvő. A gerle pár még a kisbaba előtt egybe akart kelni, így nem volt megállás, folyamatosan szervezet mindenki.
- Basszus, ha így haladunk az én sminkem is lejön. - legyezgedtem meghatottan magam.
- Jaj gyerekek, abba hagyni! Lassan kezdünk, maradjatok szépek. - kinyílt az ajtó és apa dugta be rajta a fejét.
- Próbálkozunk, de ő kezdte. - mutattam testvéremre.
- Ezt ne most kezd el. - kezdte magát nyugtatni.
- Oké, de csak mert, ez a te nagy napod. - segített az én ruhámba is bele bújni, majd kimentünk a folyosóra.
- Bent találkozunk. - mosolyogtam rá, és amint kinyílt az ajtó, én már mentem is a helyemre.

Ó, hogy baszódjanak meg. A szertartás lezajlott és én még mindig itt bőgök. Miért velem tőrténik ez meg? Anya bezzeg nem sír ennyit, pedig az ő lánya!
- Mindjárt jövök. - fogtam meg Minni vállát, aki csak bólintott. Na most, akkor irány megkeresni a mosdót! 3 folyosóba és 1 rossz ajtóba került, de végül megtaláltam. Kinyitottam a már jó ajtót és be engedtem magam rajta. A tükörbe nézve, az állam is leesett, annyira nem tetszett a látvány. Hogy tudnak engem így szeretni? A csapnak támaszkodtam kezemmel és néztem tovább az arcom, majd végül erőt véve magamon meg igazítottam azt a kibaszott sminket, elvégre azért jöttem. Többet nem teszek fel, max vízállót, az is biztos. Egy kis rúzst tettem még a számra, de nem sokat, hisz az előzőt is sikeresen lerágtam. Pózóltam egy hülye grimasszal a tükörnek, majd késznek éreztem magam és kimentem. Lépteim során, mindent a táskámba dobtam, mert annyi eszem nem volt, hogy megáljak. Mentem még két lépést, majd éreztem, hogy elesek. Ki gáncsoltam magam, szuper. Két kéz szorosan rá tapadt a derekamra, majd egy erős mellkasnak húzott, amit elhagyott egy nagy, megkönnyebbült sóhaj.
- Köszi.. - fordultam vele szembe, de tátva maradt a szám, amikor megláttam ki is a megmentőm.
- Jobban is figyelhetnél magadra, még a végén bajod esik. - néztem gyönyörű barna szemeibe, aminek a látványa elvarázsolt. Kis idő múlva rájöttem, hogy mit csinálok és el fordítottam a fejem.
- Te meg ne fogdosd a derekam, mert nem lesz kezed. - nyúltam volna már hozzá, hogy le szedjem magamról, de amikor hozzá értem, eszembe jutottak az emlékek. Kim Taehyung, hogy neked milyen egy kibaszott egy jó kéz munkád van! A hirtelen jövő érzés miatt, nem vettem le a kezét, csak rá helyeztem az enyémet.
- Valami baj van hercegnő? - húzta izgató mosolyra száját. Ó, hogy rugnálak fejbe! Ettől a mosolytól még a bugyim is nedves lesz!
- Nincs, minden a legnagyobb rendben. - nyeltem le a gombócot ami a torkomban keletkezett.
- Akkor gondolom nem zavar, ha ezt csinálom. - félre söpörte vállamról a hajamat és elkezdte apró csókokkal behinteni bőrömet. Amikor a nyakamhoz ért, picit bele harapott, amitől a lábam már nem bírt tovább tartani és kényszerített arra, hogy a fiú karjai tartsanak.
- Istenem Tae, hagyd abba! - próbáltam el lökni, de az élvezett felül kerekedett rajtam.
- Miért? Tudom, hogy élvezed. - nem törődött kérésemmel és szája át vándorolt a másik vállamhoz. Ott elkezdte ugyan azt csinálni, mint az előzőnél, amikor megint a nyakamnál járt, a következő harapásnál, már felnyögtem egy aprót.
- Engedd ki a hangod édes, mutasd meg apucinak, hogy mennyire élvezed. - harapott bele fülcimpámba.
- Akármennyire is élvezem, ezt nem szabad. Neked van barátnőd. - alig bírtam befejezni, mert keze le vándorolt a szoknyám alá és a combomat kezdte el körkörös mozdulatokkal kényeztetni.
- Jelen pillanatban ez nem nagyon izgat. - lábamon hagyott keze, elkezdett feljebb vándorolni, és éreztem, hogy baj van, mert egyre jobban nedvesedtem.
- Nagyon útban van a bugyid édes. - húzta le az említett ruhadarabot lassan, épp annyira, hogy kezével hozzá férhessen alatta lévő részemhez. 
- Tae, hagyd abba! Ez egy esküvő. - szóltam rá megint, hátha erre abba hagyja.
- Tudom, de mindenkinek jár egy kis élvezet egy esküvőn. - suttogta ajkaimra, miközben keze, lassan simogatott odalent.
- Nem hiszem, hogy ilyet csinál más is. - nyögtem ki nehezen. Basszus, azok az ujjak, ne csak simogass!
- Pedig hidd el, több ajtó mögött is át adják magukat az élvezetnek. Mi miért nem tehetnénk? - akarom, nagyon is akarom. De ez nem helyes, nem akarom, hogy Minsun rosszul érezze magát, annyira aranyos lány. Már nyitottam volna a szám, hogy elmondjam neki, nem én leszek az a lány akivel megcsalja a barátnőjét, de nyelve bejutást kért számba, amit gondolkodás nélkül megadtam neki. Ajka vad táncot járt enyémmel, alig bírtam vissza fogni magam, így hagytam neki, hagy lökjön a falnak.
- Ha gondolod, van a közelben egy szálloda, el mehetünk oda és akkor nem zavarnánk az ifjú párt. - mondta lihegve és nekem nyomta férfiasságát, nehogy az eszemre hallgassak. Okos egy srác vagy Taehyung.
- Mehetünk, csak szólnom kellene, hogy le léptem. - mondtam ajkainak, ami ismét le támadott, kisebb hévvel.
- Elküldöm majd a szoba számot, siess. - bólintottam, majd egy utolsó, hosszabb csók után, siettünk mind ketten a dolgunkra.