ᴅᴏᴜʙᴛғᴜʟ ʟᴏᴠᴇ || ʙᴛs ᴋɪᴍ ᴛᴀᴇʜʏᴜɴɢ ғғ. ||

-»16.rész«-

- Jó reggelt. - rázta meg a vállam egy erős kéz.
- Jó reggelt. - nyitottam ki szemeim és nyújtóztam egyet.
- Hány óra? - kerestem szememmel a telefonom.
- Fél 6.
- És még be kell mennem dolgozni, hogy elmondjam nem megyek többet hozzátok. Miért nem maradhatok itthon? - húztam fejemre a takarót.
- Choa, be kell mennünk. - próbálta rólam leszedni a védelmem.
- De nem akarok. - dugtam ki a fejem.
- És ha kapsz valamit? - húzta mosolyra a száját.
- Mire gondolsz? - mosolyodtam el én is. Közelebb hajolt és adott egy csókot. Utána meg még egyet. Egyre távolabb ment, én meg követtem apró csókokért, egészen amég fel nem ültünk.
- Ugye fel öltöztetni nem nekem kell? - mért végig mosolyogva.
- Ma nem. - dobtam rá a takaróm és a szekrényemhez léptem. Kivettem egy farmert és egy hosszú újjut, majd azokkal indultam a fürdőszoba felé.

A hajamat fel fogtam kontyba és tettem a szememre egy enyhe sminket, hogy ne látszódjon, este sírtam. Utoljára belenéztem a tükörbe, majd kimentem az engem váró fiúhoz.
- Kész vagyok. - igazgattam meg pólóm ujját, így neki mentem egy hátnak. Megfordult az illető és végig mért.
- Szép vagy, de így meleged lesz. - mondta ki egy kis gondolkodás után.
- Nem baj, én szeretem a meleget. - kacsintottam rá, majd a kulcsomat fel kaptam és már mentem is az autómhoz.

- Oké srácok, ügyesen próbáltatok. - csaptam össze a kezeim.
- De van egy fontos bejelenteni valóm. - minden szem rám szegeződött, a hülyéskedést meg abba hagyták egy perce.
- Imádlak titeket nagyon, de úgy döntöttem nem vállalom a munkát. Szóval ez volt az utolsó edzés együtt. Legyetek jók. - kaptam fel a flakon vizet, amit még próba előtt vettem. Ki használtam a hat pár meglepett szempárt és elindultam kifelé. Jimin, Suga, Namjoon, Jin, J-hope és végül Minni. Tae nem lepődött meg, ahogy Kook se, de erre azért mégiscsak számítottam. Az ajtóba még egyszer hátra néztem, amit egyből meg is bántam. Taehyung engem nézett, ahogy mindenki más, de ő valahogy mégiscsak máshogy. Reményt láttam a szemében csillogni, amit nekem kellett eloltanom. Nekem, pont annak akit szeretet és ki tudja, lehet ezek után valahogy még képes szeretni. Gyorsan elkaptam a fejem, mert éreztem a kósza könnyeket le folyni az arcomon. Ma meg még sminkeltem is, legalább mindenki láthatja mekkora egy szerencsétlenség vagyok. Elkezdtem rohanni a parkoló felé, jobb ötletem nem volt, de lépteket hallottam, így gyorsabban futottam, de egy kéz magához rántott.
- Tudom, hogy nem akarsz róla beszélni, de azért elárulnád, hogy Tae miért sírt? - nézett aggódó arccal rám.
- Fogalmam sincs. - tagadtam.
- Biztos? Pedig pont úgy nézel ki mint aki tudja. - törölte le arcomról a könnyeket.
- Jungkook, fogalmam sincs mi baja van a drága Taehyung-nak, csak azt tudom, hogy én nem akarom egy darabig látni.
- Akkor mégiscsak történt valami köztetek. - vonta le a következtetést.
- Talán süllyedt, de nem fogok róla beszélni, ha annyira tudni akarod mi történt, akkor kérdezd meg őt. - éreztem ahogy az ujjabb könnyek jöttek le az arcomon, olyan sok, hogy a számra is került egy-kettő belőle. Kook ki használva az alkalmat, lecsapott ajkaimra és le csókolta a kósza cseppeket. Valami akkorát csattant a folyosó másik végén, hogy a víz hang miatt hátra ugrottam. Egy telefon volt a földön, felette meg a tulajdonosa, aki lefagyott tekintettel nézett rám. Nekem itt elég is volt ebből, hátat fordítottam és a kijárat felé sétáltam végre úgy, hogy senki se követett.

Az autóban rá nyomtam a fejem drágaságos kormányomra, ennek eredményeként meg nyomtam a dudát. Hirtelen kaptam fel és el kezdtem nevetni magamon.
- Megint elbasztam. - suttogtam magamnak.
- Nem kavarhatok az összes taggal! Nem vagyok ribanc. - le hajtottam a tükröt, hogy megnézzem a sminkem.
- Alig tettem fel valamit, máris zombinak nézek ki. - nevettem fel fájdalmamban, miután végeztem a kesztyűtartóból elővettem a smink lemosót, amit pár napja tettem be az ilyen esetekre. Mivel vattakorongom nem volt, így megtette jelenleg a zsepi is. Miután kész lettem drága művem leszedésével, úgy döntöttem elindulok egy olyan személyhez, akinek az ölelésére most nagyon nagy szükségem lenne.

Heló babók.
Egyre nagyobb a dráma, lehet régen túl sok Alkonyatot néztem. 😅
De nekem tetszik a dráma, sokat lehet veszekedni.
Szóval lehet, sőt biztos, hogy lesz még ilyen, vagy ehhez hasonló rész.
Puszi💕