6.fejezet

232 18 0
                                    

Amint a Shukaku által érzett két személy belépett a barlangban égő tűz fényébe, Neji szinte ijedten rezzent össze.
- Ne haragudjon, nem baj, ha mi is itt pihennénk meg éjszakára?- kérdezte az egyik. A mellette álló szorosan mögötte állt és kicsit idegesen nézett rá. Kettőjük mögött egy hatalmas állat lépett a barlang védett területére. Shukaku Nejivel egyetértve küldte is az információt a Gaaraban unatkozó másik felének.
- Gaara, vendégeitek vannak.
- Kik azok?!- rándult össze feszülten.
- Nara Shikamaru.... Kiba és Akamaru.

Mire Gaara visszaért, a két konohai fiú már javában aludt. Így nem volt esélyük sem beazonosítani a Gaara hátán helyet foglaló, alaposan anyagokba rejtett lopótököt. Gyorsan megették a Gaara által szerzett ételt, majd egy rövid alvás után tovább is álltak még kora hajnalban.

- Temari, Kankuro!- vette észre a két homokrejteki ninját Shikamaru.
- Shikamaru? Csak te vagy itt?- kérdezte Temari a barlang elé érve.
- Nem, Kiba még alszik.- mutatott a háta mögött fekvő fehér kutyához bújó fiúra.
- Nagyon hűvös itt kint?- kérdezte Kankuro, a szorosan kutyáját ölelő, reszkető avarrejtekit nézve.
- Nem, csak Kiba mostanában elég érzékeny szokott lenni.- rántja meg a vállát Shikamaru észrevehetetlen aggodalommal a hangjában.- Szóval, van valami tervetek?
- Az az igazság, hogy nemrég mintha éreztem volna a közelben Gaara csakráját.- nézett rá Temari.- Lehet, hogy a közelben van. Ha megtaláljuk, akkor egy hét sem kell és valószínűleg elindulhatunk Konohába.
- Értem. Mi is szétnézünk a környéken, hátha találunk valamit. Kiba és Akamaru orrával talán még sikerülhet is.
- Oké. Akkor majd egy hét múlva.
- Hogyne. Sziasztok.
  Temari és Kankuro távozása után Shikamaru unatkozva ült vissza Kiba mellé. Néhányszor megsimogatta a beszélgetésre felkelt Akamarut, aki végül újra elbóbiskolt. Ez után nem volt mit tenni. Shikamaru óvatosan feküdt le szorosan a vacogó Kibát ölelve. Kiba teljesen ellazult és kicsit még közelebb is bújt Shikamaruhoz. Persze ezen már nem volt mit szégyellni. Ő és Kiba Neji eltűnése után pár héttel hivatalosan is összejöttek. Az óta pedig két év is eltelt. A lehető legtöbbször együtt edzettek, együtt aludtak és együtt töltötték az időt. Szerencsére barátaik a korosztályukból teljesen elfogadták a dolgot, sőt, még néhány gratuláció is elhangzott akkoriban. Bár szüleik előtt még titok volt a dolog, valószínűleg ők is érezték, hogy nagyon közel áll egymáshoz a két fiatal. Kapcsolatukat teljesen biztosan építették fel. Pár héttel ezelőtt jutottak csak el arra a pontra, hogy az együtt alvásból komolyabb dolgok legyenek. Ez volt az, amit tényleg senkivel sem osztottak meg. Pedig Kiba anyja érezte is a fia szagán a változást. Shikaku pedig látta, hogy fia már nem mindig az eszére hallgat. Legalábbis a Hokage ezt a pozitív visszajelzést küldte, mikor a fiú rendszeresen hajnalban hagyta el az otthonát, vagy haza sem jött. A szüleik eddig csak intettek egyet a dologra, hogy önállósodjon csak a gyerek. Shikamaru fejeben viszont többször is megfordult a kérdés, hogy hogy fogja ezt elmondani az apjának. Elvégre a klán nevét tovább kellene vinnie... különben lőttek az Ino-Shika-Cho kombinációnak. Az pedig a haderő rovására menne leginkább. Azaz egy lányt kellene így ölelnie, mint most Kibát. Shikamaru megadóan hajtotta hátra fejét Akamaru hátára. A nagy kutya csak egypár lelkes farokmozdítással jelezte jókedvét.

A Hyugák gyöngyszeme (-az első Homokrejteki Byakugan)Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon