Sziasztok ^^
Szerény kis "hajlékomban" különféle kpop idolokkal találhattok hosszabb és rövidebb novellákat. Némelyik évekkel ezelőtt íródott, némelyik pedig friss és ropogós!
Remélem legalább néhány elnyeri a tetszésetek, és mégha egy kis időre is...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Megtegyem? Ne tegyem? Két lehetőség, viszont csak egy döntést hozhatok... Mit tegyek? De miért is hezitálok, hiszen egyértelmű, hogy nem fogom ezt megtenni. Még így sem, hogy a legjobb haverom kér rá. Nincs az a pénz.
- Abszolút, határozottan, egyértelműen; NEM! - világosítottam fel YiXinget, aki összeszűkült szemekkel, és keresztbe tett karokkal reagált.
- LuHan, most miért csinálod ezt velem? – Szemei olyan komolysággal fúródtak belém, mintha élete lehetőségétől fosztottam volna meg azzal, hogy kimondtam „Nem".
- TE miért csinálod ezt VELEM?
– Kezeim egyenesen mellkasomba fúródtak, ahogy kiadtam magamból felháborodottságom.
- Azért mert Baek is segített nekem, amikor az a zűrös ügyem volt azzal a sáros fickóval, emlékszel? - Egy ideig kutattam az emlékeim között, majd mindent tudóan bólintottam. - Épp ezért van most rajtam a sor, hogy kisegítsem őt. Szóval, hogyha arra kért szerezzek neki valami tág befogadóképességű férfit, aki beöltözik nőnek a haverja születésnapján, akkor én szerzek neki. Mert én egy fasza barát vagyok, nem úgy, mint te! – vágta a fejemhez sértését, ami kellőképp betalált, de nem volt elég hatásos ahhoz, hogy megváltoztassa a véleményem. - Gondolom nem kell részleteznem, hogy miért épp rád gondoltam... - beszélt a lehető leglassabb és szelídebb stílusában, mintha egy hároméves lurkók próbálna meggyőzni arról, hogy miért is egészséges a kelbimbó.
- NEM VAGYOK NŐIES! - kiabáltam, reagálva az apró kis célzására, amit a lányos vonásaimra értett.
- De homoszexuális vagy - motyogta.
- Igen, ezt nyíltan felvállalom, de akkor sem nőies. A kettő egyáltalán nem ugyan az. Hidd el, hogyha a férfiasság szobrát kellene elkészíteni-
- Tudom, tudom, te állnál modellt hozzá - fejezte be a mondanivalóm, ami már-már a jelmondatommá nőtte ki magát.
- Pontosan - Futott egy óriási vigyor az arcom közepére.
- Akkor biztos nem vállalod el?
- Biztosan. Én nem az a típus vagyok, aki a nők közé sorolja magát. Én ízig-vérig férfi vagyok, csak éppen szélsőséges ízléssel.
- Hát jól van - adta fel, miközben lassan felállt a kanapéról, majd megindult kifelé. - Ebben az esetben csak találok valakit, akinek jól fog jönni az a kétmillió... - Itt nagy szemekkel felé fordultam, immár pedig ő is háttal lépkedett az ajtó felé -, még egyszer mondom kettő millió won (kb 500.000 ft)
A hangja csupa turpisság, és győzelemittasságtól csöpögött.
- Mit szeretnél? Barnát, szőkét, vöröset, esetleg rózsaszínt? - Egyszer csak felpattantam az ülőgarnitúráról, és tovább folytattam a kérdéseim. - Nagy mellűt, kismellűt, közepeset? Picsa nadrág, esetleg szoknya? - kaptam fel a takarót a kanapéról, a derekam köré csavartam, majd átdobtam a vállam felett. - Vagy inkább legyek görög istennő? - rebegtettem meg a szempilláim, a tökéletes hatás elérése érdekében. YiXing pedig a padlón kötött ki a nagy előadásom végére. - Kétmillióért bármit.
