Elítélt lelkek /Jeon Jungkook ff. BEFEJEZETT

17.fejezet(+16)

Figyelem : ebben a részben jó sok káromkodás lesz . Nem írom ide , hogy aki nem bírja az ne olvassa , mert úgyis el fogjátok olvasni remélem;)

Már négy óra eltelt , amióta Jungkook lelépett . Azóta csak a kanapén ülök , és próbálok a tv-ben leadott filmre koncentrálni . De nem jutok semmire . Csak arra tudok gondolni , mi van ha valami rosszba keveredik , vagy valami baja esik . Tudom , hogy tud vigyázni magára , mégis halálosan feszült vagyok .

Nagyon megilyedtem a csókolózásos eset alatt . Próbálok teljesen lenyugodni de így , hogy Kook sincs itt még inkább félek . Sugának muszály volt elmennie , mert a felesége várta otthon , aki még terhes is , épp ezért nem tarthattam vissza . Nem akarom másra hárítani a gondjaimat . Talán csak egy kis időre van szükségem , ami alatt feldolgozom az eddig hallotakat .

Az , hogy végig hazugságban éltem , még inkább bánt . Azok akiket a világon a legjobban szerettem , csak kellékek voltak az életemben . Szégyenlem magam amiért tizenhét éven át a nyakukon csüngtem , de részben hálás vagyok értük . Nélkülük egy senki lennék .

Jungkook sokszor elmondta , hogy én vagyok a hortnixok trónörököse . Viszont én úgy gondolom , hogy ez kétség kívül lehetetlen . Ha fontos lettem volna , és kellettem volna a királynak , pontosabban apámnak , akkor felnevelt volna , hogy utánna én vegyem át a nép gondjait , és irányítását . Biztos van valami , ami miatt engem kitaszítottak a hortnixok közül .

Már úgy érzem , hogy teljesen szét szakad a fejem . Úgy döntöttem , inkább keresek egy jó kis könyvet , ami el ütheti az időt .

Kábé fél órája olvashattam , amikor is a lift csipogására lettem figyelmes . Fénysebességgel keltem fel a kanapéról , hogy minél elöbb láthassam Jungkook valóját . Csak hogy nem volt egyedül . Egy nálam kicsivel alacsonyabb lány ment mellette . Haja szőke volt mint a homok , orcája pedig olyan tele plasztikáztatottnak tűnk , hogy majdnem ide taccsoltam . Nagyban vihorászott valamin , amikor is a kanapéhoz értek , ahol belémütköztek . A csaj lassan végig mért , hatalmas undorral arcán . Most az egyszer nem félek . Hanem dühös vagyok , még hozzá nagyon . A csaj Jungkook felé fordult , aki még mindig engem bámult csillogó szemekkel . Ezt neked ribanc

-Jungkook , ki ez a lány ?-kérdezi nyávogós hangon , mire még a szőr is felállt hátamon . Még jó , hogy az üveg a helyén van .

-Seo , ő itt Everly . Everly , Seo...-mutat be egymásnak , hangjában pedig mintha félelem bújkálna . Seo...Seo volt az a lány akiről Wei mesélt . Ő akarta , hogy Jungkook magával vigye hozzá .

-Oké ,oké nem érdekel . De Kookie most akkor csináljuk vagy sem ?-nyavajog tovább . Jungkook szólásra nyitotta a száját , de én még időben megelőztem . Elegem van már a trükkjeiből .

-Bocs aranyom , de amíg én itt vagyok , nem fogtok csinálni semmit vili ? És most örülnék ha elhúznád azt a tetves picsádat , és lekotródnál a saját helyedre . Megértésed előre is köszönöm .-mosolyodom el negédesen . Mindkettejük arcára döbbenet ült , de Jungkooké hamar átváltott szégyenletessé . Helyes

-Mégis mit gondolsz te kurva ? Ki vagy te itt , hogy dirigálj Jungkooknak és nekem ?-hadonászik kezével hisztérikusan Seo , mire én még inkább elvigyorodtam .-Most mit vigyorogsz kurva ?

-Csak azt a bebaszott pofádat nézem . Úgy nézel ki mint aki ki akarja nálam húzni a gyufát . Ezt a helyedben nem tenném .

-Azt hiszed félek tőled ?-lép közelebb , majd egy jó nagy pofont kever le nekem . Újra felé fordulok , és szemében hatalmas félelmet fedezek fel . A düh teljesen eluralkodik testemben , és már nem tudom benn tartani . Érzem hogy szárnyim kinyílnak hátamon , de én még mindig a csodálkozó picsát nézem .

-Te...te egy ho...-nem hagyom befejezni a mondatát . A hajánál fogva közelebbhúzom , majd szárnyaimmal ütemesen mozogva felemelkedek a talajról . A lány torka szakadtából sikít , de nem érdekel . Amikor elérem a magas plafont , lassan Seo fülébe súgom mondandómat .

-Na jól figyelj ide te ribanc . Ha még egyszer Jungkook közelébe fogsz menni , le fogom tépni a fejed , azzal az agyon kefélt száddal . Érthető voltam ?-húzom meg sörényét még erősebben , mire újra felsikít és heves bólogatásba kezd . Hirtelen elengedem haját , mire pont a puha kanapéra esik . Látom ahogy a lift felé fut , majd olyan gyorsan , amilyen gyorsan csak tud ,el hagyja a termet . Lassan le repülök . Szárnyaimat behúzom , és Jungkook elé állok . Arca ég a döbbenettől , de még mindig érzem rajta az enyhe félelmet .

-Ev én...-én szakítom meg mondatát , nem szavakkal , hanem tettekkel . Hevesen hajolok puha párnáira , és túrok bele selymes hajába . Csípőmet markolva tart magához közel , miközben elmélyíti csókunkat . Tele vagyok adrenalinnal .

Bocsi hogy ilyen sokat kellett várni drágáim , viszont most már itt vagyok 😁 Remélem tetszett ez a fejezet is . Hibákért bocsánat😊❤