Egy Tanár A Gyógyír ( S.M )

39. Költözés

- Igen? - kérdeztem halkan és megtörten, amikor már előttem állt

- Én... - vette egy mély levegőt - Én bízok benned. - mondta megtörten

- Nekem nem úgy tűnik. - motyogtam a földet kémlelve

- Esküszöm neked! Benned bízom a világon a legnagyobb. Hisz szeretlek. - ragadta meg a kezem, majd biztatás ként szorított rajta egy kicsit

- Akkor miért nem mondtad el? Miért nem tudtad elmondani? - kérdeztem már a könnyeimmel küszködve

- Mert... Ez... Én... - kezdett össze vissza beszélni idegességében - Ez nem olyan egyszerű, drágám. - motyogta

- Mi olyan komplikált ebben? - kérdeztem halkan

- Gyere haza velem és elmondom. - motyogta csendesen

Bolintottam egyet, majd elindultunk vissza felé. Némán sétáltunk egymás mellett. Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy mi volt a probléma. Shawn olyan fejet vágott, mintha most nyírtak volna ki a kutyáját. Nem értettem, hogy mégis mi van. De nagyon féltem, hogy olyan dolgot fogok hallani, ami befolyásolni fogja a kapcsolatunkat.

Amikor a ház elé értünk, mind a ketten nagyot sohajtottunk. Be tántorogtunk az ajtón, majd egyenesen a kanapehoz mentünk. Leültünk és csak egymás szemébe meredtünk. Shawn megköszörülte a torkát, majd bele kezdett.

- Amikor felajánlották ezt a lehetőséget azt is elmondták, hogy.... - állt meg egy picit - El kell költöznöm. - mondta szomorúan

Döbbenten meredtem az előttem ülő göndörkére. Hirtelen annyi kérdés merült fel bennem, hogy azt sem tudtam melyikkel kezdjem.

- Hová kell költöznöd? - kérdeztem elcsuklo hanggal

- Chicagoba. Ott van az Island Recordsnak egy nagyobb épülete, ahol dolgozni fogok. - mondta, majd felnézett a szemembe, amik már könnyektől csillogtak

Messze van. Nem is kicsit. Hogy fogom kibírni nélküle? Ez egy lehetetlen küldetés... Már most hiányzik.

- És... És mikor kell költöznöd? - kérdeztem dadogva, mire megsimogatta az arcom

- Csak nyár végén, drágám... Addig még van időnk. - mosolygott

Egy kicsit megnyugodtam. Addig még van 5 honapunk. Az elég sok idő. Ki kell majd használnunk minden pillanatot. Talán ez a gondolat vezérelt, amikor Shawnt magamhoz rátottam és ajkainak estem.

Meglepődött hirtelen tettemtő, de hamar kapcsolt és átvette felvettem az irányítást. Teljesen átadtam magam neki. A karjaiba simultam, majd az ölébe másztam. Közelebb húzott magához, habár ebben a helyzetben már nem nagyon lehetett.

A hajába turtam, mire hirtelen felpattant engem magán tartva, és úgy cipelt fel az emeletre. A hálóba vitt, majd bedobott az ágyba. A polojához nyúlt és le is vette. Amulattal néztem végig itlzmos felsőtestén, amíg ő az övével bajlódott. Mocskosul szexy volt! Ez tagadhatatlan.

Feljebb emelkedtem, majd én is megszabadultam a felsőmtől és a nadrágomtol. Rám mászott és nagy csókcsata közepedte, közben pedig azt a pár megmaradt ruhadarabot is eltávolította. Ő is megszabadult a boxerétől, majd az éjjeli szekrényhez nyúlt és kikapott belőle egy kis tasakot. Felhelyezte magára, majd beigazitotta magát. Lassan kezdett belém temetkezni. Most is fájt, de azért tűrhető volt. Óvatosan kezdett el mozogni nagy sohajok közepedte, ami hihetetlenül izgató volt. Egyre gyorsabban mozgott, közben én is hangosan sohajtoztam. Hirtelen fordított a helyzetünk így én voltam felül. Szokatlan volt a helyzet, de amint elkezdtem mozogni jobb lett. Sokkal. Hangosan nyögtünk mind a ketten és már eszeveszett módon mozogtunk. Ismét forditott, majd olyan erővel kezdett ostromolni, hogy felsikítottam az élvezettől. Már nagyon közel voltunk. Shawn ujjai belemelyedtek a csípőmbe. Már nem emberi gyorsasággal mozgott. Hirtelen mind a ketten nagyot nyögtünk, majd szinte egyszerre érte el minket a gyönyör. Shawn mozgott még párat, majd mellém dőlt és jó szorosan átölelt.

- El sem tudod képzelni, hogy mennyire szeretlek. - suttogta felembe, majd a hajamba pusztult

- Shawn... - motyogtam

- Hmm?

- Igerd meg, hogy sosem hagysz el! Kérlek... - csuklott meg a hangom

- Kincsem... Eszedbe se jusson olyan, hogy valaha is elhagylak. Te vagy a mindenem. - mondta és a nyakhajlatomba temette az arcát - És ha beindult a karierem... Hozzám fogsz költözni. Új életünk lesz. Együtt.

- Ez csodásan hangzik. - mondtam, majd egy puszit nyomtam az arcára

- Csodás is lesz. - kuncogott

- Már alig várom, hogy egy híresség csaja legyek. - nevetgéltem, ő pedig arányosan kuncogott

- Aludjunk, drágám. Nagyon kifárasztottál. - ezen muszáj volt nevetnem

- Jó éjszakát, göndörkém! Nagyon szeretlek. - suttogtam

- Én annál is jobban, életem.