24. Titkok.

3.4K 112 7
                                    

„ Hazudni rossz, legalábbis ezt tanitják, állandoan, születésünktöl: az öszinteség a legjobb út, az igazság felszabadit, a hazug ember és a sánta kutya esete, meg hasonlok. De sajnos néha muszáj hazudni. Azért hazudunk magunknak, mert az igazság nagyon fáj. Mindegy, mennyire probáljuk tagadni, nem észrevenni, a hazugságok végül szertefoszlanak, akár tetszik, akár nem. De tudják, mitöl igaz a hazugság? Hogy fáj. Ezért hazudunk.”

Amikor ezt olvastam... elkalandoztam. Shawn mint mindig. Ki kell deritenem az a titkot. Hiába mondta hogy semmi. Én érzem hogy nem igaz. Egyszerüen eltitkol valamit. Amit tudnom kéne. Csak azt nem tudom hogy miért nem akarja elmondani. Hisz szeretem. Ő is tudja.

📒📚📔

Suli után elindultam Alexáékjoz. Gondoltam elmesélem neki az aggájaimat. Jo lenne kicsit megnyugodni. Csak arra vágyom, hogy Alexa azt mondja, hogy nincs semmi féle titok ami miatt haragudnom kéne Shawnra.

Csendesen sétálgattam az urcán. A gondolataimba merülve. Néha, néha elrugtam az utamat keresztezö köveket, ami kis kopogásal állt meg. Feszülten meredtem a földre.

Lépteket hallottam elöttem, de nem foglalkozva vele mentem elöre. Hirtelen egy erös mellkas állt az utamba. Már tudatusult is bennem hogy én bizony a földön végzem.  De nem az illetö a derekam után kapott és megtartott.

- Oo... nagyon sajnálom. - szavatkoztam amikor felnéztem viszon még a lélegzetem is elált - Adam? - kérdeztem bizonytalanul

- Ana?? Tényleg te vagy az? - hitetlenkedve felnevetett és szorosan magához ölelt amit habozás nélkül viszonoztam

- Uram Isten de megváltoztál... - képedtem el miközben széles vállát és izmos testét néztem - Hol van az a nyápic alacsony sovány kisfiu Adam? Talán elbujt mögöttem - néztem át a vállai felett mire csak jot nevetett

- Hát ezt én is kérdezhetném tőled... - mért végig - Most már inkább hasonlitasz egy érett nőhöz sem mint egy kislányra. Csipesz.. - erre csak jot nevettem

- Már nagyon régen nem hivtál igy. - nevettem tovább - Rosyyyy - kacagtam de mér nem egyedül

- Hová mész ? - váltott témát

- Egy barátnömhöz. Te?

- A hugocskámhoz. Szerinted otthon van?

- Fogalmam sincs. - kémleltem zavartan az aszfaltot

- Egyszer elmehetnénk valahova. Ugy mint régen. Tudod... te én Evan és Britney.

- Ömm.. nem is tudom. Elég sok a dolgom mostanában. Majd meglátom még. - vakartam meg a tarkom és zavartan rá mosolyogtam

- Minden rendben? - simitotta meg a vállam

- Igen, igen. Minden. - mosolyogtam rá

- Rendben. Akkor még látjuk egymást.- ölelt meg amit viszonoztam

- Oké. Szia.

- Szia.

El sem hiszem hogy komolyan láttam. Adam.... az egykori éegjobb barátom. E mellett Britney bátya. Igen az a britney, aki mindig sérteget és bánt. Habár mostanában leszákt rolam, amiért felettébb hálás vagyok.

Egy Tanár A Gyógyír ( S.M )Where stories live. Discover now