Egy Tanár A Gyógyír ( S.M )

30. Végre otthon!

Sziasztok!
Ez a részt megprobálom különlegesre megirni. Ezzel meghálálni nektek a 3, 64K-t! Fantasztikusak vagytok! Nagyon nagyon köszönöm. Nem hittem volna, hogy ebből a könyvből bármi kisül....
Félve kezdtem bele, de mostanra már egyre nagyobb magabisztosságot érzek, ezzel kapcsolatban. Szoval nagyon köszönöm nektek! Ja... és imádom a kommentjeiteket. Föleg a viccesebbeket😄.
💕💞💖💞. 

R

eggel nagyon finom illatokra keltem. Az egész légteret, belengte. Lassan kászálodtam ki az ágybol, és indultam le a konyhába. Meglepödve vettem tudomásul, hogy  apa és anya itthon van. Ráadásul reggelit csinálnak.

- Hát ti? - kérdeztem rekedtes hangomon

- Szabadnapunk van. - mindta anya miközben átölelt

- De jo illatok vannak. - mondtam mosolyogva mire apa büszkén bolintott

- Menj szolj az öcsédnek! - mondta apa

Lassacskán sétáltam fel a lépcsön. Majd bementem a tesom szobájába. Olyan nyugodtan aludt. Nagyon aranyos volt.
Most ideje ennek véget vetni.
Lassan végogsimitottam az arcán, mure csak nyöszörgött. Majd hirtelen pofon vágtam. Egyböl kipattantak a szemei, én pedig röhögve szaladtam le a lépcsön. Hallottam ahogy ö is jön, ezért apa mögé bújtam.

- Védj meg! - mondtam röhögve

- Inkább üljetek le enni! - mondta nevetve - Te pedig ne szaladgálj! Fájni fog a lábad. - mondta

📔📚📒

- Tanárnő! - tettem fel a kezem - Kimehetek a mosdoba?

- Persze. - mosolygott

Én pedig felpattanva, siettem ki a teremböl. Gyors léptekkel szeltem a folyosot. Ugy éreztem hogy mindjárt megfulladok. És hogy miért? Mert hallottam, hogy miket is beszélnek rolam.... Ahogy Britney ecsetelte a barátnöinek mekkora ribanc vagyok. És hogy nem volt nekem elég Benett még a tesoja is kell nekem. Egyszerüen kiakaszt az a csaj....És még az, ahogy a barátai ámulattal halgatják. És még támogatják is. Na ez a éegroszabb.

Ahogy hiretelen befordultam a folyoson egy erös mellkasnak csapodtam. Ismerös illat szöködt az orromba ami elböditott. Egyszerüen imádom....

- Hogy hogy nem vagy orán? - kérdezte a barátom miközben a derekamnál tartott mert majdnem elestem

- A-a mosdoba indultam... - mondtam fülig pirulva

- Gyere! - fogta meg a kezem - Elkisérlek. - mondta aranyosan mosolyogva amit viszonoztam

- Hogy, hogy nem tartasz órát? - kérdeztem kiváncsian miközben a folyoson sétáltunk

- Lyukas órám van. - mondta vigyorogva majd lejebb hajolt egy csókra - Minden rendben? - kérdezte végigsimitca az arcomon

- Persze... - mosolyogtam. Most tényleg úgy éreztem, hogy minden jo. Ha vele vagyok, jol érzem magam.

- Ha van valami rögtön szolj! - mondta szigorú tekintettel majd egy puszit nyomott az arcomra

- Igen is apuci! - mondtam vigyorogva mire ő kacéran felvonta a szemöldökét

- Légy jo kislány, és végezd el a dolgod. - intett a wc ajto felé - És ha végeztél, siess vissza órára baby girl! - kacsintott rám majd mikor beléptem az ajron a fenekemre csapott mire szoros szemekkel néztem ré, de ő továbbra is csak vigyorgott