Egy Tanár A Gyógyír ( S.M )

9. Randi?

- Áh... Ana! Szia! - szolalt meg Britney miközben én a hűtőben kutakodtam. Gondolom most már elszakadtak egymástol
- Hali... -  mormogtam miközben kivettem a joghurtomat és egy kiskanálért indultam
- Ma eljöhetnél velünk moziba. - mondta Evan
- Nem érek rá... - mondtam gyorsan hisz még ha akartam volna se tudtam volna elfelejteni hogy mi lesz ma
- Miért mi dolgod van? - kérdezte értetlen arcal én meg már el kezdtem falatozni
- Dolgom... - motyogtam
- Áhh.... Hagyd csak! Randija van... - vigyorodott el Britney Evan meg hitetlenkedve kapta rám a fejét
- Ez nem igaz. - mondtam felháborodtan
- De pasi az illető, nem? - kezdte gyanakvoan Britney
- Öm... Hát... Izé.... - dadogtam össze vissza
- Áh!!! - visitozott - El sem hiszem! Te szerelmes vagy. Istenem hogy hivják?- lelkesedett be teljesen
- Semmi közöd hozzá! Amugy is miütött beléd? Hisz utálsz! - akadtam ki mert már nagyon idegesitett
- Ki akarok békülni... Ha már az öcséddel vagyok akkor legyek joban veled is. Nem akarok mar  haragoskodni régen olyan jol elvoltunk. - kezdett közeledni mig én távolodtam és a lépcső felé lépkedtem
- Igen. Egészen addig mig cikinek nem találtad a velemlogást. Aztán hirtelen elkezdett viszkedni a picsád és csak az ágyadban lévő pasikra figyeltél!  Tönkre tetted a gimis éveim! Van rola fogalmad hogy hogy éreztem magam, érzem magam. - fakadtam ki teljesen mind a ketten kimered szemmel és tátott szájjal bámultak.

Gyorsan felszaladtam a szobamba és bezárkoztam.
Lecsosztam az ajton. Egészen a földig. Összekuporodtam és sirni kezdtem.
Jolesett ezt kimondani megkönnyebbültem. De akkor is elárasztottak az érzelmek. Végre sikerült kimondanom a teljesen őszinte véleményem. Azta...

A telefonom csörgése szakitotta félbe a sirásom. Gyorsan szipogtam parat majd fel is vettem.

- Halo... - szoltam bele miközben kifujtam a levegőt
- Mi történt? - hallottam meg Shawn aggodo hangját
- Semmi. Miért hivtál? - kérdeztem miközben az arcomat törölgettem
- Ne mond nekem hogy semmi! Jolvagy? - kezdett el idegeskedni
- Nyugi Shawn.... Jolvagyok. Csak csajos baromság. - kezdtem el kuncogni hátha leszáll a témárol
- Rendben... Csak azért hivtalak hogy el ne felejsd hogy 5-re ott vagyok.
- Nyugi nem felejtettem el. - vigyorogtam.
- Akkor jo. Már alig várom. - hallottam a hangján hogy mosolyog
- Én is... - suttogtam
- Akkor majd megyek... - mondta
- Rendben. Várlak. - kuncogtam
- Majd találkozunk.
- Szia!
- Szia!

Amint lerakta én az ágyra dobtam a telefont.  Vigorogva a kezembe temettem az arcom. Éreztem ahogy a pir végigfut az arcomon és melegséggel tölt el.

Felpatanttam és elindultam lefelé. Reménykedve hogy már nincsenek ott.  Amint leértem Evant találtam szembe magam akinek a szemei szikrákat szortak.

- Hol van? - kérdeztem ridegen miközben leültem a kanapéra
- Haza ment... Jol esett neki amiket mondtál. - mondta szemrehányoan miközben helyet foglalt mellettem
- Nehogy mar még sajnáltasa magát... Jo tudom ez nem volt szép tölem, de megérdelelte! Csak azért mert veled van jobban fog velem viselkedni ez szánalmas. Miatta az egész suli rajtam röhög. Te pedig.... Vele vagy. Őt nevezed a barátnődnek.... - fakadtam ki teljesen és könnyezni kezdtem
- Ana! Most neked az fáj hogy vele vagyok? - kérdezte most már kedvesebben
- Nem erről van szo... Nyilván roszulesuk, de nem. - kezdtem el szipogni
- Akkor mi? - kérdezte miközben átkarolta a vállam és hagához huzott
- Az hogy nem tőled tudtam meg. - mondta elhalo hangon
- Ana... Én csak azért nem mondtam mert tudtam hogy mennyire utálod. - mondta miközben a vállam simogatta
- Szereted? - kérdeztem
- Nem tudom... Kedvelem. Mert dögös és vicces. De nem hiszem hogy szerelmes leszek... - mondta az ödzintét
- Csak jobban esett volna ha megbeszéled velem. Habár ninccs hozzá közöm... - nem hagyta hogy befejezzem
- Már hogy ne lenne hozzá közöd!! - kezdte - A nővérem vagy. Megbuzom benned. És szeretlek. - mosolygott rám majd magához ölelt
- Én is szeretlek öcsi... - mondtam az ölelés közben mand eszembe jutott valami - Apa hol van?
- Be kellett mennie a munka helyére. Azt mondta csak a céges buli után jön.
- Igy már értem... - mondtam
- De te hova is mész?- kérdezte felêm fordulva és az egyik szemöldökét felemelte
- Még én sem tudom.- mondtam öszintén
- Randid lesz?
- Neeem... Csak egy barátom elvisz valahova. Nem tudom hova, szorakozni. - vázoltam fel a helzetet
- Rendben. - mondta egy mosolyal

****

Mikor feleszméltem már 4 ora volt.
Gyorsan bementem a fürdőbe és rendbe szedtem magam. Elővettem az a kis sminkes szettem és nekiálltam sminkelni. Egy viszafogott sminket csináltam. Szempillaspirállt, egy barna szinü szemhéj pudert, egy halvány rozsaszin ruzst használtam.

A hajammal nem sokat törődtem. Csak hagytam a vállamra omolni. Mivel nekem alapbol göndör hajam van igy nem szoktam sokat foglalkozni vele.

Elővettem a vásárolt ruhámat és magamra huztam. A fekete vastag sarku magassarkumat is felvettem. Igy sétáltam a tükör elé.

A fekete ruha felül feszes alul pedig lenge volt. Ahogy megláttam magam nem ismertem meg magam. Sosem szoktam igy öltözni. De nagyon jol állt. Most az elöször szépnek éreztem magam.

Felvettem a fekete kistáskám és elindultam kifelé. Már Evan sem vokt otthon mivel elment moziba. Igy kulcsra zártam a bejáraiajtot, majd megindultam a fekete sportkocsinak támaszkodo sármos férfihoz. Hihetetlenül  jol nézett ki. Egy fehér ingben és egy fekete farmerben volt. Ami fantasztikusan jol állt neki. 
Miközben felé lépkedtem lassan végigmért. Éreztem ahogy elvörösödöm...