Akane és legjobb barátnője, hugaikkal egy kis sétára indulnak, viszont az út közben egy érdekes könyvre bukkanak. Kedvenc animéjük van a borítón, ígyhát kinyitják. Ennek hála eddigi éketük fenekestül felfordul.
Akatsuki tagként próbálják vissze sze...
Reggel egy simogató érzésre keltem. Dei simogatja a hátam. Mellkasán fekszem. Wha...Lehet felsem kelek..Mosolyogtam.
-Jó reggelt.-mondja Dei. Rá néztem. Feljebb csúsztam.
-Neked is.-nyomtam egy puszit ajkaira. Majd meg csókolt. Ahogy ajkaink falták egy mást Dei oldalra billent és felém került. Kezet lassan össze kulcsolta az enyémmel. Levegő hiány miatt szét váltunk. Perverz mégis cuki mosolyával nézett rám.-Dei még fáradt vagyok..-motyogtam. Bólintott egyett és egy puszit nyomott homlokomra. Majd mellém feküdt. Vissza bújtam hozzá. Ő mosolyogva húzott magához. Nem történhet semmi baj. Bisztonságos érzés. A világ legjobb érzése, hogy ott van veled akit szeretsz, és ő viszont szeret..
-Nem vagy éhes?-meg ráztam fejem..Valójában egy kicsit igen, de nem szeretném ha elmenne..Így olyan jó..Várj mit mondtam!? Áh mindegy..Már ki mondtam..-Biztos? Hm.-bólintottam, azonban meg kordult a hasam..Kuss szimba! Ki kérte a véleményed!? A kis huncut...Hát nem lebuktat..Dei ismét elmosolyodott.-Mindjárt jövök hozok neked enni.-puszil a hajamba
-Ne...Ne meny..-nyúlok olyan fél kómás állapodban utána. Hangom is elcsuklott...Dei vissza mászott egy kicsit.
-Mindjárt vissza jövök.-suttogja majd avval a cuki mosolyával, felkapva egy pólót kimegy. Ahj...Itt hagyott..Ha...
(Dei szemszöge)
Tudom hogy nem akarta Akane hogy elmenyek...De hát nem hagyom hogy éhezzen..Szóval vajon mit üssek össze?...Hm...Oh meg is van. Léptem a konyhába, és elkezdtem ügyködni.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Kész...Fhu..És nem robbant fel a konyha..Ez haladás...Szóval, hol is a tálca? Oh meg van. Rátettem a két tányért.
-Oh de jó illatok vannak...Oh azt csak nem nekem készíteted?-lépett be Ayame.
-Nem..-vakartam kínosan tarkóm..-Akanénak készítettem..Felébredt, és úgy gondoltam, hogy ma inkább csak pihenyen, ezért ágyba kapja a reggelit.-mosolyogtam.
-De aranuos gesztus. Biztos örülni fog neki.-mosolyog Ayame.
-Köszi..-még egy apró simításként tettem a tálcára egy gyertyát úgy is sötét van a szobában...Akkor már legyen hangulat is..Felkapva a tálcát vissza mentem a szobába.
(Akane szemszöge)
Sóhajtok...Hol van már Dei? Elnyelte a serpenyő vagy mi!? Remélem azért nem robbantja magára a konyhát...Lehet meg kéne néznem mit csinál..Ültem fel az ágyon. Ekkor ajtó nyitódásra lettem figyelmes. Dei lépett be az ajtón. Azta...Ez reggeli? Hozta be a kajcsit. És mosolyogva letette az ölembe. Majd bemászott mellém.
-Ez reggeli? Hiszen gyönyörű! Dei nagyon köszönöm.-öleltem meg.
-Oh...Szivesen, örülök hogy tetszik. Hm-ölelt vissza. Miután elváltunk elkezdtünk enni.-Nah izlik? Hm.
