Ezüst ketrec /Deidara f.f/ /Befejezett/

Homokfalu jinjurikije...Utállak!

-Szóval neked is vannak látomásaid?-kérdem

-Igen..Bár elég zavarosak, és depisek, de néha vannak.

-Az úgy jó...

-Hát igen...-sétáltunk a homokos talajon.-Szóval hogy is néz ki ez a jinjuriki?

-Hát...Vörös hajú, smaragd zöld színű a szeme, fején a love jel díszeleg...

-A love jele? Minek? Tán szeretet hiányos?

-Hát lehet..Ki nézem belőle...Bár akkor sem bírom..

-Igen meg értem..Még valami, amiről felismerhetem?

-Egy giga lopótököt hordoz a hátán, ja igen és ő a Kazekage...

-Oh..Remek..Akkor nehezebb lesz..

-Nah igen.-sétáltunk sivatagban. Míg végül sikerült elérni a kaput. Mielőtt látótávolságban lehettünk, átváltoztunk vándoroknak. Így sikerült becsapnunk az őröket. Ha marhák..Nah...Ez így jó lesz...Ez hatalmas! Álltunk meg a peremen...Egy nagy épületben volt a vöri múltkor...Gondolom az lehet a Kazekage lakhelye...Ami a központban szokott lenni. Összenéztünk Ayaméval, és elindultunk. Ahogy mentünk az a szőke nőci jött velünk szemben...Temari..Oldalán a célszemélyel..Remek ezt folyton őrzi valaki? Mondjuk nem csodálom, hiszen Kazekage, vagy mi...

-Szaisztok! Át utazók vagytok?-álltak meg szemben vülnk.

-Igen.-bólintottunk.

-Akkor örülök én Temari vagyok. Mellettem meg a Kazekage-mondta...Ha nem mondod hülyén földelnek el...Azonban gyorsan kikéne találnom egy nevet...

-Katsumi vagyok.-mosolyogtam...Vagyis tettetem...

-Amaya-mondta Ayame...

-És hová tartotok?

-Igazából járjuk a világot.

-Értem..De azért van hol aludnotok?

-Nem...Sajnos még nincs.

-Hát nállunk van két hely, elfértek.-ajánlja fel a szöszi.

-Redben köszönyük.-Remek úgy tűnik evvel hamar végzünk. Mentünk velük. A nap már kezdett le menni. Amint a jinjuriki magára marad elkapjuk...Legalább is ez a terv.

-Jaj tényleg ti folyamatosan utaztok igaz?-nem a vándorok pulcsikat kötnek, és keresik a húsvéti nyuszit...PERSZE!

-Igen.-bólintottunk.

-Akkor vigyázzatok egy Akatsuki nevű bűnszervezettel! Mert mostanába léptek újra működésbe, és nagyon veszélyes s rangú szökött ninják alkotják.-oh..De informatív vagy...Akkor én is ilyen veszélyes lennék? Oh...Ez tetszik..Veszélyes vagyok...Igen az vagyok...

-Rendben, majd vigyázunk.-mosolyog Ayame. Elértünk egy gúla szerű nagy épülethez..Oh..Igen ez volt az. Bementünk, és kaptunk egy emeleti szobát..Pont a Kzekage irodája mellett..Remek...Csak dudnám miért egyszerűsítik meg a dolgunkat..Vajon rájöttek, és csak át akarnak verni? Hm...Majd ki derül.

-Akkor kértek valamit?-kérdi Temari

-Én igen..Éhes vagyok...Tudnál hozni légyszi egy szendvicset?

-Persze pillanat és hozzom.-lépett le. Amúgy nem én nem kérek semmit...

-Szóval mijáratban vagytok erre?-hirtelen össze néztünk Ayaméval...Lehet egyre is gondoltunk. Ez most tényleg ilyen hülye?! Vagy csak tetteti?

-Vándorok vagyunk...-mondja Ayame.

-Azt értem, de miért pont ebbe a faluba jöttetek?-dőlt lezserül az ajtófélfának a vöri.