Ezüst ketrec /Deidara f.f/ /Befejezett/

Ápolásból jeles!

(Deidara szemszöge)

Ha? Akane...Túl sok csakrát emészthetett fel..A fiú is eldőlt..Hm..Ez elég erős lehetett...Gyorsan egy agyag madarat készítettem. Felnagyítottam és felugrodtam Akanéval rá. A rejtekhejre indultunk vissza..Karomban tartom. Nagyon legyengült. De remélem rendbe jön..A rejtekhely előtt. Bevittem.

-Senpai! Senpai!-rohant felém az ismerős vinyogás...

-Tobi most nem alkalmas, hogy ki oktassalak! Inkább siess és hívd Sasori-dannát meg riaszd a többieket! Hm.-állt meg előttem Tobi...Hu de fura látni az arcod...

-Ha? Akane-chan..-nézett a kezemben lévő Akanéra. Bólintva egyett futott Sasori szobálya fele. Meg indultam Akane szobálya fele. Ott letettem az ágyra. Meg fogva kezét guggoltam le.

-Ne hogy feladd! Nem hagyhatsz itt..-suttogtam.

-Akane!-hallottam Ayamét mögülem. Mellém jött, Inoval.

-Majd én segítek rajta! Sanitec ninja vagyok!

-Rendben!-hallom Pain hangját, de csak Akanéra nézek...-Akkor Ino, Ayame, Sasori, és Konan itt marad, a többiekbek meg hátr arc! Kint várnak!

-Deidara...-érinti meg vállam Sasori-danna

-Akane...-suttogom-én is itt maradhatnák?

-Nem. Te is ki jössz és beszámolsz mi történt!-de...De...Mi van ha felébred, és nem vagyok itt? Ha...Nagy nehezen felálltam és fejemet földre szegezve ki mentem. Mindenki már ott volt. Becsukta Pan az ajtót-Szóval haljuk azt a beszámolót..

-Megtámadott minket egy fiú, aki valamien tökéletes páva jucut használt...Akane nagyon ügyesen helyt állt, de szerintem túl sok csakrát emésztette fel hirtelen...Ezért elájul hatott...

-Hogy mondtad? Tökéletes páva jucu?-kérdi meglepetten Pain.

-Hm.-bólintottam

-Én már hallottam erről..-mondja Sai

-Akkor hallgatlak.-fordult felé Pain.

-A Tökéletes pávát, csillag rejtek használja..Ők birtokolják az ottani csillagot, és mellette edzenek..Bár ez kockázatos..

-Értem..-hírtelen egy halk, és fájdalmas szisszenést hallottunk Akane szobája felől. Halk volt mégis jól hallható...Valami baja van? Felkelt? Mi történt? Az ajtóhoz akartam lépni azonban lábaim nem érintették a földet..

-Ha? Pain engedj el! Hm.

-Nem..Nyugodj le! Nem lesz baja, a lányok és Sasori vigyáznak rá!-Nah igen...Sasori-dannában, Ayamében, és Konanban meg bízom, de Inóban nem...Sok fájdalmat okozott már Akanénak..-Ne kapálódz már! Ha elejtelek az fájni fog!

-Nem érdekel! Muszály bemennem! Hm.-kapálództam tovább..

-Haj...De érthetetlen vagy..

-Jashin-sama vigyen el!-csapott homlokára Hidan.

-Hozzád senki sem szólt kaszás bácsi! Hm.-mutattam rá

-Egy nem vagyok kaszás bácsi, kettő igen is szólt hozzám valaki...Jashin-sama..

-A hangok a fejedben maximum...-mormogom

-Ch..Bunyózni akarsz!? Játszuk le!?-emelte fel két öklét, és kezdett ugrálni...Mint egy agresszív bak kecske...

-Elég legyen! Mint két haszontalan gyerek!

-Héy engem ne hasonlíts hozzá!-mutatrám a papbácsi.

-Kuss legyen Hidan!-ordibálja le Pain

-Jól van...De akkor se hasonlítson senki a coffoshoz..-morogja. Erre Pain csak egy mérges pillantást vetett rá-Nem szóltam..-tette fel védekezően kezét-Ki szólt? Tobi! Már megint mit csináltál?-Tobi is a világ gyilkos tekintetével nézett Hidanra...Fura így látni Tobit..-Ha? Jó, hozzád sem szóltam...Mi van itt!? Gyiloktanya?

-Igen Hidant megölők gyülekezete..-nevetek

-Kussolj szöszi!

-És még most sem fogják be...-motyogja Pain.-Sinra Tensei!-lövi el Hidant a falnak.-Most már be fogtad!? Vagy be varrassam Kakuzuval a szádat?

-Nem..Nem kell kössz..-nyöszörögte. Hirtelen ajtó nyitódásra lettünk figyelmesek. Pain azonnal letett.

-Kész. Pihennie kell..Sok csakráját emésztette fel.-mondta Ino. Szinte azonnal be mentem. Leültem az ágyszélére.

-Mikor fog felébredni? Hm?-nézem Akanét

-Nem tudom ponrosan..Bármikor...

-Értem..Akkor itt maradok vele..-mindtam. Mindenki ki szállingózott. Lassan feljebb ültem, és végig simítottam Akane arcát. Állát meg fogtam és egy pusziIt nyomtam ajkaira. Aztán oda húztam egy széket és vártam. Akane...Csak ébredj fel..Kérlek..Szeretlek...Nem akarlak elveszíteni...Hirtelen az agyamba villant amikor pont ezt mondta nekem...Nem fog...Én mindig ott leszek neki. Remélem ezt ő is tudja...Egy ideig gondolkodtam még ezen. Amikor valaki vállamhoz ért és vissza rántott a valóságba.

-Még most sem kellt fel?

-Nem..Hm.

-Látom komolyan mondtad, hogy nem is mmozdulsz mellőle..

-Persze Ayame..Nem fogom magára hagyni! Hm.

-De aranyos vagy.-mosolyog rám..Majd Akane homlokához ér-Hoználnekem kérlek egy vizes ruhát?

-Persze..De miért?

-Kicsit meleg a homloka..Lehet hogy lázas is lesz ha nem csökkentjük most a hőemelkedést.

-Hm..Értem akkor rohanok..-mentem gyorsan a fürdőszobába. Meg engedtem a csapot es egy rongyot be vizeztem. Majd vissza rohantam Ayaméhez. Aki kis téglalapot csinált belőle, és Akane homlokára tette. Agódva figyeltem..Beteg is lenne?

-Ne aggódj nem lesz baja nem sújos, csak egy kis hőemelkedés. Amúgy köszi a segítséget ügyes vagy.-mosolygot

-Tényleg?

-Aham, ápolásból jeles.-mosolyog.

-Hát...-vakargattam tarkóm..

-Figyelj megyek nézek valami kaját te is kérsz?-megrázva fejem válaszoltam.-Biztos hiszen egész nap nem ettél semmit...

-Biztos..Hm.

-Rendben te tudod..-Ment ki. Ha...Elég későre jár ideje lenne le fürödni...Bementem a fürdőbe. Meg enged ve a zuhanyzót kezdtem gondolkodni. Vagy félórán át tartott..Végül felvettem a nadrágom, és kimentem. Lefeküdtem Akane mellé. Közelebb húzódtam és áttettem derekán karom. Nyakára adtam egy puszit.

-Jó éjszakát.-súgtam fülébe. Hirtelen éreztem hogy meg mozdul. Felébredt?

-Hol vagyok? Dei..-motyogta a végét mikor felém fordult.

-Otthon.-suttogtam. Elmosolyodott és közelebb bújt hozzám. Átöleltem. Érezem, hogy már alszik. Be hunytam szemem és azonnal elnyomott az álom.