Kpop imagines (Christmas version)

December 11.

NCT-Taeyong pt.2

Már megint utazol Koreába, utoljára egy éve voltál kint és az óta a kapcsolatot a srácokkal, vagy, ahogy anyukád mondaná, azzal az imádnivaló bandával.

Most is a legjobb barátnőddel mész, aki idén már nem játsza a morcos tinit és kimutatja, hogy igenis várja a találkozást majdnem egy éve élőben nem látott párjával.

-Most mondhatom azt, hogy izgulok?-nevetve néztél a lányra, amikor szálltatok fel a második repülőgépre. Sajnos most csak átszállással tudtatok menni, de annyi vígasztal titeket, hogy most nem csak négy napra mentek Koreában. Frissen érettségizett fiatal felnőttekként megtehetitek, hogy egy egész évre kicuccoltok a fiúkhoz nyelvtanulás és munka szempontjából, mert bizony a fiúk protekciójának hála az SM felvett titeket az NCT technikusának.

-Most igen. Most én is egy combos gyomorgörccsel küzdök reggel óta.-a kezei is remegtek.

-Mostanában nem hallottam Johnny felől. Mi van vele?

-Sokat vitáztunk az elmúlt nagyjából egy hónapban szóval már azt sem tudom, hogy egyáltalán együtt vagyunk e még.-gondterhelten sóhajtotta.

-Akkor itt lesz az alkalom arra, hogy ezt megbeszéljétek.-biztatóan símogattad meg vállát.-Jobban szeretitek ti egymást annál, hogy egy pici vita miatt szétmenjetek! Ha egy kontinensnyi távolságot kibírtok, akkor ne egy mákszemen vesszetek össze!

-Igazad van!-mosolyodott el picit.-De már neked is rendezned kell a dolgod Taeyonggal. Egy éve vagyok már egymásnak többek, mint barátok és még sem.

-Ez nem igaz! Csak barátok vagyunk!

-Persze. Aztán az első este meg már egymásba voltatok gabalyodva, másnap pedig Taeyong el is vitt kávézni a koncertjük után és mindketten randinak neveztétek.-mindent tudóan nézett rád.

-Na, menj haza magadnak!-lökted meg egy picit.

-De komolyan!-perverz vigyort villantott rád.-Ha előttem volt már skype csók akkor miket csinálhattatok, amikor csak ketten skypeoztatok?-húzogatta szemöldökét.

-Na, szerinted?-forgattad meg szemeidet.-Ugyan azt, amit előtted.-nevettél fel, de álmodoztál már arról, hogy majd a reptéren a romantikus filmekbe illően majd meglát, majd felkapva addig csókol, amíg csak bír és az emberek majd a ti neveteket skandálják, de ez több szempontból sem megvalósítható.

-Jól van már, na!-már a gépben ültetek és éppen csatoltátok be magatok a pilóta utasítására aztán mikor már felszálltatok mind ketten bealudtatok az út hátra lévő hét órájára.

Mikor elétek gurult az ismerős fehér Ferrari úgy érezted magad, mint egy éve, ugyan az az izgalom, ugyan az a gyomorgörcs és ugyan az a hatalmas áhitat a srácok felé. Most is Johnny jött értetek aki meglepétesedre téged ölelt meg elsőnek és nem a párját. Mikor a srác válla felett ránéztél a barátnődre ő csak egy szomorú mosolyt villantott és megvonta a vállát.

-Jól van tesó!-veregetted meg a hátát.-Mostmár foglalkozz a barátnőddel!-súgtad neki.

-Chh!-morogta vissza, ebből már tudtad, hogy itt nagyobb a baj, mint, ahogy te azt gondoltad, és leesett, hogy valószínűleg a szakítás széléig veszekedték a kapcsolatuk.

-Kérlek, ha szakítotok az senkinek, nem jó, nálatok, ha kell, én paterolok ki valakit a szobájából, hogy megbeszéljétek a dolgokat!-erre már nevetve vált el tőled és óvatos puszit adott barátnője szájára és őt is szelíden ölelte át.

-Sajnálom!-hallottad a lány elcsukló hangját és láttad, hogy Johnny mostmár szorosan öleli át mosolyogva mond neki valamit, te meg büszkén nézel magad elé, hogy ezt is sikerült megoldanod, legalább is az a részét, hogy a srác nem megy el mellette úgy, mintha ott se lenne. És ezen gondolatokkal ültél volna be a kocsiba, de mikor bepattantál nagyot nyikkanva vetted tudomásol, hogy valaki ölébe kötöttél ki.

-Ennyire hiányoztam?-hallottad meg annak a személynek a hangját, akivel a legjobban vártad a találkozást.

-Hát azért ennyire nem!-próbáltad elviccelni a helyzetet, de annyira meg voltál illetődve, hogy ha a neved kérdezték volna te max.annyit vágtál volna rá, hogy van. Aztán megpróbáltál kikecmeregni Taeyong öléből, de a fiú jót szórakozva rajtad ölelte át derekad, hogy még véletlenül se tudj megmozdulni.

-Nyugodj már meg!-suttogta és szorosan maga mellé ültetett és feléd fordulva ölelt át.-Tudod, már nagyon vártam azt, hogy újra itt legyél. És most ha nem haragszol!- hajolt feléd egyre közelebb.

-Mit akarsz csinálni?- ijedten suttogtad, de ösztönből karoltad át nyakát.

-Tudod te azt!-már szádba lihegte a szavakat és végül megcsókolt. Erről tényleg nem mertél soha álmodni, teljesen elvették az eszed az ajkai, aztán mikor megmozdította párnáit végül szinkronban mozogva vele adtad át magad a pillanat hevének.

-Na, nézzenek oda!-hallod a kiáltást.-Még, hogy nem történt semmi, ugye?-barátnőd szemrehányóan nézi óráját.-Nagyjából jó hat perce várjuk, hogy abba hagyjátok, de mivel ez segítség nélkül nem akart végbe menni így én lettem a pillanatrontó, bocsesz!- fordult előre és összekulcsolták a kezük Johnnyval.

-Ti kibékültetek?-reménykedve nézel rájuk és próbálsz tudomást sem venni a combodat felfedező kézről.

-Nagyon úgy néz ki!-csókolta meg John barátnőd azon kezét, ami az övébe volt fűzve.-Taeyong, ne itt akard megrontani a barátnőd, köszönöm szépen!-a visszapillantóból nézte Taeyong kezét, ami ezután „lenyugodva" pihent „csak" a combod erősen belsőfelén.

Megint tűkön ülve vártad az, hogy megérkezzetek, de most azért, mert Taeyong keze erősen feszélyezte a hangulatod. Alighogy a kocsi motorja elhallkult, te már robbantál is ki a járműből és robogtál befele, de mikor az előszobából léptél volna a nappali felé, hirtelen behúztak egy kisebb szobába, ami tele volt takarító cuccokkal.

-Miért menekülsz a barátod elől Édes?-ölel át Tae.

-A barátom elől?- szádat rágcsálva várod, hogy benyögje, hogy ez csak a kandi kamera.

-Igen, én a te barátod, te az én barátod. Egyszerű a szitu!- nevet fel aranyosan.

-El fogok ájulni!-kapaszkodsz bele a karjaiba.

-Azt azért ne!-kuncog fel és újra megcsókol.

_BogiB_