Kpop imagines (Christmas version)

December 1.

BTS-Suga

Mielőtt belekezdenék,itt is elnézését kérek,hogy a dec.1-ji rész 3-án kerül fel.
Ez a tavalyi levett könyvem felturbózott újra alkotása.
Jó olvasást!

Imádom a karácsonyt,a hangulatot,a zenét,a főzést,az izgalmat és még a bevásárlást is.
Yoongival öt éve alkotunk egy párt és szinte egymás másik felei vagyunk.
Amíg ő nyugodt,kissé morci,én addig már kora reggel egy nagy mosollyal az arcomon kelek ki az ágyból.

A fát már feldíszítettem,az ajándékok becsomagolva pihennek alatta.A főzéssel is végeztem és a sminkem is kész.
Már csak az átöltözés maradt hátra,a már tegnap gondosan előkészített babarózsaszín estélyi ruhám vettem fel egy sima fekete körömcipővel.
A sminkem sem vittem túlzásba,egy aranyos-barna szemhéjpúder,egy cicás tus és az elengedhetetlen málna piros rúzs ami már szinte a védjegyem lett az évek során.
Hosszú barna hajam egy elegáns kontyba fogtam és egy-egy tincset lógva hagytam elöl,hogy keretezzék arcom.Minimalista,de pont elég.

Boldogan mentem megteríteni az asztalt.
Szenteste van így Yoongival csak kettesbe leszünk amit őszintén nem bánok,már hónapok óta csak aludni jár haza és túl hajtja magát az új szövegek írásával amivel megbízta a kiadó.
Lassan kifordul önmagából amit nem szeretnék.

Az ünnepi étkészletem teszem a fehér abrosszal leterített asztalra,két boros pohár kíséretében,majd utána egy szép karácsonyi gyergyadíszt is teszek az asztal közepére.
Amin a terítőn a legapróbb ráncot is lesimítottam át mentem a nappaliba és a TV elé ülve vártam tovább párom.

Talán el is szundíthattam,mert határozottan nem ez a műsor ment mikor bekapcsoltam a TV-t.
Körbenéztem az egész nappaliba,az ebédlőben és a konyhában is.
Yoongi nem jött haza.

-Megígérted,hogy a mai napod velem töltöd és a karriered megint fontosabb volt,mint én!-suttogtam kinézve az élénk szöuli utcára ahol boldog fiatalok mentek csoportokban mulatni karácsony alkalmából.
Az első karácsonyunk nekünk is így nézett ki,a másodikat a srácok dormjában töltöttük,a harmadikat itt,a közös lakásunkban,a negyediken dolgozott és végül az ötödiken sem jött haza.
Telefonom képernyőjére nézve láttam,hogy hivatalosan is elmúlt éjfél és ő nem jött haza.

Tehetetlenségemben és mérgemben az ablak melletti érdes falba vágtam a kezem ami felsértette a bőröm és szomorúságomban legördült az első könnycseppem.

A családom,barátaim Japánban,én meg itt egyedül a sötét szobában.
Zokogva csúsztam le az ablak alá.
Aztán csak arra eszméltem fel,hogy két kar ölel át.
Hát haza jött.
Erőből vágtam mellkason többször is amit ő szó nélkül tűrt.

-Sajnálom,hogy elkéstem!-mély hangja miatt végig futott gerincemen a hideg.-Megértem,ha mérges vagy!-círogatta le könnyeim.-De értsd meg,hogy addig nem jöhettem haza amíg azt a dalt be nem fejeztem.

-Mindig ezt mondod!-vádlón néztem rá.-Mindig fontosabb a munkád nálam,még tegnap  is az volt.

-Tegnap?-úgy kérdezett vissza,mint aki rosszul hall.

-Huszonötödike van!-álltam fel és indultam a konyha felé.

-Jagi!-pattant fel utánam Yoongi is és követett akár egy engedelmes pincsi kutya.

-Most az egyszer ne akard kimagyarázni magad,mert nem fogom hagyni.Azt még elnézem,ha az év többi napján nem vagy itt,de ezt nem.Lassan nem is itt fogsz lakni,hanem a stúdiódban,de ha neked az jó,hogy napról napra egyre csak távolodunk akkor ennek most mondjunk egy stop-ot!-néztem fel szemeibe.

-Nem fogom hagyni,hogy elmenj!Mostanában azért nem voltam itthon,mert a tökéletes ajándékot kerestem számodra,amit aztán megtaláltam.-sütötte le szemeit.

-De?-vontam bal szemöldököm.

-Odaadtam Namjoon-nak,hogy nézze meg és eltörte.-motyogta mire én hangos hahotázásban törtem ki.-Ne nevess,ez komoly dolog!-de azért ő is mosolygott.

-Bocsánat!-de még mindig kacagtam.

-Végül aztán találtunk a srácokkal egy hasonló kaliberű ajándékot ami remélem tetszeni fog.-vette elő zakója zsebéből a szépen becsomagolt dobozt.-Ez a tiéd!-nyújtotta felém én pedig mosolyogva vettem kezeimbe.
Óvatosan bontogatni kezdtem mikor is Yoongi elkapta jobb kezem amivel a falba ülöttem és az alvadt vérrel együtt csókolta meg a horzsolt sebeket.-Sajnálom!-suttogta és utána hagyta,hogy kibontjam a csomagoló papírt,egy matt fekete díszdobozt tartottam utána a tenyereimben.-Nyisd fel!-kezei csípőmön nyugodtak.Óvatosan nyitottam fel és szemem elé tárult két fehér-arany gyűrű.
Hirtelen megszólalni sem tudtam.

-Uhmm...Azta!-ennyi jött ki számon,amin Yoongi elég jót derült.

-Kapcsolat gyűrű.Lehet,hogy így a hatodik évünk közeledtével lassan jobban örülnél már egy menyasszonyi gyűrűnek,de ameddig az nincs vedd úgy,hogy már azelőtt egy lépéssel vagyunk!-most arcom símogatta aztán felhúzta ujjamra a kisebbik gyűrűt ami úgy illeszkedett ujjamra,mintha külön csináltatva lett volna.-Szeretlek Jagi!-mosolyodott el.

-Szeretlek Oppa!-és én is felhúztam ujjára a gyűrűm párját.
Hát mégis csak boldog karácsonyom lett és mégis csak haza jött,végül én lettem a fontosabb neki és nem a munkája.

-Jagi!-már a kanapén ülünk összegabalyodva.Rajtam Yoongi pizsama pólója és egy rövid torna nadrág van amíg rajta csak boxer.Szorosan ölel magához és szüntelen csak vigyorog.

-Hmm?-néztem fel rá és kicsit fel is ültem.Néha telifogas vigyor ül arcán amitől őszintén félek,nem beszél,nem néz rám,de még a tévét se nézi.Meredten bámul maga elé és vigyorog.

-Boldog karácsonyt Y/N!-hajolt hozzám közelebb.

-Boldog karácsonyt!-súgtam vissza ajkaira és végül megcsókolt.
Hát nem indult jól,de jól fejeződött be a nap.

_BogiB_