Furcsa álmok

17.

Gyorsan kijöttem a páncélból és leugrottam a tetőről. Odafutottam Stevehez és elrúgtam felugrásból az éppen őt támadó wakandai királyt.
-Sajnálom felség, de ezt nem hagyhatom!-jelentettem ki amikor kiegyenesedtem.
-Ki maga?-fordult vissza felém.
-Az, aki véget szeretne ennek a harcnak vetni!-tudtam le ennyivel pörgőrúgásból eltaláltam majd tovább mentem-Sajnálom Nat!-fogtam le a lábát-Ez számít az edzéstervbe?-próbáltam viccelődni.
-Miért vagy itt?-kérdezte.
-Hogy megállítsalak titeket!-válaszoltam majd gyorsan Clint elé léptem és a rengéssel visszatartottam a repulsor sugarait.
-Connie?-állt le Stark.
-Elég legyen! Mindenki álljon le!-rohantam tovább. Megláttam Rhodeyt amint megpróbal tüzet nyitni Wandara. Felrepültem majd eltörtem a csövet.
-Azt még használtam!
-Nem amíg nem oldódik meg köztetek a viszály-ugrottam le majd valami undorító nyálka miatt nem tudtam mozogni, így a lendülettől elestem-Mi ez az undorító?
-Meglepetés!-szállt le elém a Póksrác, vagy nem tudom ki-Elkaptalak!
-Ha nem vetted volna észre én megpróbálom leállítani őket!-robbantottam szét a hálót, emiatt a srác is hátraesett a lökettől.
Körbenéztem és megláttam ahogy Steveék együtt futnak a hangár felé. Hirtelen megjelent Vízió is. Na jól van! Teljes a csapatbuli! Felsorakoztak két vonalba. Ohh, menjetek a büdös francba, hogy titeket nem lehet leállítani! Odarepültem közéjük és megrengettem a landolásommal a területet, ahol éppen álltak.
-Így már figyeltek rám?-kérdezte miközbe körbenéztem-Jól van, mert elegem van! Álljatok le! Istenem! Ti vagytok a Bosszúállók! Nem a S.H.I.E.L.D és a Hydra egybe! Egy összetartó csapat vagytok, ahol tisztelitek a másikat!
-Csak ilyenek voltunk Virágszál!-válaszolta Stark-Figyu! Viszont jól tudom, hogy te is aláírtad az Egyezményt?
-Ne gyere ezzel Stark!-szólt bele Rogers-Rávették, kötelező volt!
-Én sem írtam alá semmilyen papírt...-jött rá a Póksrác.
-Ezzel nem segítesz Kölyök!-fordult felé Stark-Rogers kettészedte a csapatot! És ezt muszály megakadályoznom!
-De nem Barnes a robbantó! Hanem a doki, aki kihallgatta a CIA-nál!-védekeztem.
-Nem számít!-mondta komolyan-Parancsot kaptunk és mi teljesítjük azt!-fordult a Kapitány felé mikor ökölbe szorította az öklét.
-És most mi lesz?-kérdezte Lang.
-Harcolunk!-válaszolta komolyan Steve majd a két csapat elindult egymás felé. Basszus! Rossz helyen állok!
-Connie, állj arrébb!-parancsolta Stark.
-Connie, ahogy gyakoroltuk!-nézett rám a Kapitány.
Na a francba! Akkor most kit válasszak! Egy taposással megrengettem a földet így felszállt a por. Starkék meglepődtek, de mivel Stevevel ezt gyakoroltuk így ők átugrották és megtámadták őket. Gyorsan elfutottam onnan majd a hangár felé vettem az irányt. Befutottam majd beindítottam a quinjetet. Na akkor! Gyorsan kinéztem a harcra. Uram atyám! A Hangya most már nem hangya hanem óriás! Gyorsan kifutottam majd a hangárból néztem az ütközetet. Nem sokáig bírta Lang...Ennek a Póksrácnak van esze...
-Kapitány! Ti menjetek!-szólalt meg Clint.
-Együtt megyünk Barton!-válaszolt.
-Nem! Igaza van!-kontrázott Sam-Mindannyian nem tudunk elmenni, de ti ketten igen! Menjetek és állítsátok le a dokit!
-A gépet beindítottam!-szóltam bele-Márcsak rátok vár Kapitány!
-Fedezz minket Connie!
-Rendben!-egyeztem bele amikor megjelent Natasha.
-Nyugi! Nem akarok harcolni!-emelte fel a kezét.
-Miért Stark oldalán állsz?
-Alkalmazkodom...-mosolyodott el amikor Rhodey szétlőtte a melettünk lévő tornyot, ami a bejárathoz dőlt. Wanda egyből megtartotta, de nehézkésen.
-Na most lett elegem a harcotokból!-mentem az ajtóhoz majd alulról tartottam a rengéssel a leomló tornyot. Wandára néztem így megláttam, hogy Rhodey mögé ment és hanghullámokkal hatástalanította.
-A rohadt életbe!-éreztem a nagyobb súlyt Wanda kilépése után-Sietnétek egy picit?-kérdeztem Stevetől.
-Tán kell még erősítenünk?-futottak el mellettem majd elengedtem. Visszamentem Natashához, aki éppen megállította a fiúkat.
-Nem fogsz leállni, ugye?-kérdezte.
-Tudod, hogy nem lehet!-vont vállat Steve mire Nat felemelte a karját. Lőtt egyet így eltalálta a mögöttük lévő királyt.
-Menjetek!-parancsoltam amint feleszméltem. Gyorsan beszálltak majd el is indultak. A király ránk kérdőn ránk nézett.
-Én azt mondtam segítek megtalálni...Azt nem, hogy segítek elkapni!-magyarázta Natasha mire megláttam, hogy a quinjetet elkezdte követni Stark és Rhodey. Menjetek a kurva picsába már komolyan mondom! Gyorsan kifutottam a hangárból.
-P.É.N.T.E.K.! Kérem a páncélom!
-Mr. Stark megtiltotta a páncél használatot.
-És pontosan mi okból?
-Hogy ne segítsen a Kapitánynak!
-Sam!-emeltem fel a kezem majd gyorsan felkapott-Hogy rázzuk le őket a quinjetről?
-Egy kis bombával!-válaszolt majd kilőtt párat Stark és Rhodey elé. Hátranéztem és éppen megláttam ahogy Vízió célba vesz minket és a egy sugárnyalábot lő ránk.
-Vigyázz!-húztam el jobbra mire nem minket, hanem Rhodey reaktorját találta el és elkezdett zuhanni-Nee!-ugrottam utána majd a rengéssel rágyorsítottam. Alíg bírtam utolérni, de a végén rányomtam még egy kis kakaót így gyorsan szétterültem a földön és a rengéssel megállítottam egy méterre a földtől. Letettem magam mellé majd levettem a maszkját. Csukva volt a szeme.
-Rhodey ne szórakozz velem!-ütögettem meg az arcát mire kinyitotta a szemét.
-Nem haltam meg?
-Nem! Időbe elkaptalak!
-Rhodes!-ért hozzánk Stark-A szívrohamot rám hozod!
-Connie mentett meg!-állt fel.
-Tényleg? Akkor Connie most melyik oldalon is áll?-nézett rám.
-Mindkettőtökén! De nem látjátok be, hogy mind a ketten rosszul döntötök!
-Mivel aláírtad a papírt így nem csukathatlak le...
-Nem!-jöttem rá-Te lecsukatod a csapattársaidat? Normális vagy Stark?
-Pár perc múlva itt lesz a katonaság...Elviszik őket egy elkülönített börtönbe...
-Te teljesen meghülyültél!-indultam el-Vond vissza a tiltásod a páncélom ellen!
-Tessék!-biccentett majd a páncélom megjelent mellettem. Beszálltam és megfordultam a többiek felé. Éppen akkor vitték el őket a hadierő.
-Elmegyek őket meglátogatni...Velem tartasz?-jelent meg Stark feje.
-Én miért mennék veled?
-Kell nekik egy jó barát!
-Megegyeztünk!-mentem bele majd követtük a helikoptert. Csak követtük és követtük míg egy tenger közepére nem értünk. Felemelkedett a tengerből egy bázis és kinyílt a teteje. Leszálltunk és akkor már üres volt a helikopter.
-Mr. Stark!-jött velünk szembe egy férfi mikor kiszálltunk a páncélból-Örvendek!-fordult felém.
-Connie Johnsonn! Ross miniszter!-biccentettem.
-Megnéznénk a foglyokat!-tért a lényegre Stark.
-Csak nyugodtan!-intett majd bementünk a terembe ahol voltak.
-Juhé! A nap megmentője!-örjöngött Clint.
-Én nem mondtam, hogy csatlakoz Barton!-vágott vissza Stark.
-Dr. Pym mindig mondta, hogy ne bízzak egy Starkba! Hát most igaza lett!-mormogta Lang.
-Te meg ki vagy?-fordult arra Tony.
-Ő a Hangya! Scott Lang!-magyaráztam amikor megérkeztünk Samhez.
-Jöttetek jópofizni?-nézett ránk.
-Csak Connie! Nekem fontos kérdésem van!-mondta majd nyomot valamit az óráján-Na most már nem hallgatnak le minket! Hova tartottak Rogersék?
-Nem mondom el!
-Sam! Megbeszéltünk Starkkal egy tervet idefele. Tony elmegy és segít nekik megtalálni Zemot. Mert kiderült, hogy ez a neve...
-Na jó! Elmondom, de a barátjaként kell odamenned! És csak neked!
-Sima ügy!-vont vállat Stark.
-És én addig mit csináljak?-kérdeztem.
-Szibériába mentek egy Hydra bázishoz, ahol a Tél katonáját fejlesztették...
-Ezt én is tudtam...
-Megspórólhattam volna egy utat-fordult felém Stark-Jól van! Én megyek Szibériába, Connie meg vissza Coulsonhoz!
-Szívesen Stark!-köszönt el Sam amikor Stark kiment-Tényleg visszamész?
-Nem! Csak tisztes távolságból követni fogom őt! Félek, hogy ebből még rosszabb lesz!-indultam ki-Beszélgessetek egymással!-néztem körbe-Vagy valamit csináljatok! Unalmas ez a hely!-mosolyogtam rájuk majd kimentem.
Beléptem a páncélba és követtem Starkot. Várjunk! Az ott előttem a wakandai király? Hahh! Ha most nem jövök, erről le is maradok. Óvatosan követtem őket. Sokkal messzebb szálltam le így egy picit tovább tartott amíg odaértem. A páncélom visszaalakult a táskámmá majd bementem az épületbe. Halkan lépkedtem miközbe próbaltam nem eltévedni. Szerencsétlenségemnek hála, valahogyan kikerülten a szabad levegőre. Na jó! Ezt mégis, hogy csináltam? Valószínűleg sok mindenről lemaradtam, mert megláttam a királyt, amint lefogja Zemot. Elosontam mögöttük majd egy menekülési ponthoz értem. Na itt aztán vannak csatazajok! Leskelődtem, de majdnem eltalált Stark repulsora. Aztán meghallodtam a pajzs csattanását majd újra odanéztem. Stark egyedül volt...
-Ne mozdulj!-siettem oda hozzá.
-Jól vagyok Connie!-állt fel.
-Viszont a páncélodnak annyi!-néztem meg a reaktorját.
-Majd hazarepülök géppel...
-Nem! Tessék!-adtam oda a táskám.
-Ez a tiéd!
-Neked most több szükséged van rá!
-De...
-Én haza tudok menni a családomhoz! Magyarország innen egy köpés! Viszont New York nem!
-Köszönöm Connie!
-Na én mentem akkor!-indultam ki.
-A képzésed folytatódik még!
-Komoly?-fordultam vissza-A Kapitánnyal edzettem hetven százalékba...
-Hát most Vízióval fogsz...
-Megbántad?
-Az normális, ha igen?
-Az a normális Tony!-veregettem meg a vállát majd kimentem. Gyorsan futottam a quinjethez. Már zárodót az ajtaja amikor felugrottam.
-Itt akartatok hagyni?-akadtam ki.
-Te eljöttél?
-Leráztam Starkot! Szívesen!-ültem le Barnes mellé-Van egy mély sebed!-néztem meg az arcát.
-Előfordul!
-Hova megyünk?-mentem Stevehez.
-Először Wakandába!