Bébiszitter? Na azt már nem!

17

-Jenifer!-szólt utánam Roger.
-Igen?
-Hétvégén versenyed van.Aaaz lett volna a kérdésem...
-...hogy maradhatsz-e a menedzserem?-szakítottam félbe.
-Igen.
-Nos.-ráakartam vágni, hogy nem, de akkor eszembe jutott a sok törődés amit értem tett. A szomorú tekintete rengeteg sírásról árulkodott.-Legyen.-mosolyodtam el.
-Köszönöm!-majd hírtelen magához szorított.-Sajnálom! Nagyon sajnálom!
Nyomott egy "béke puszit" a nyakamra majd elengedett.
-Hétvégén találkozunk! Addig is majd összecsörgünk!-és elsétáltunk.
Brian rosszalló tekintetétől kirázott a hideg.
-Jóó jóó na! De ó egy jó menedzser attól függetlenül, hogy mi volt.
-És a puszi a nyakadra?
-Öööö ő ilyen.-próbáltam menteni szerencsétlent, mert hát igazából tényleg ilyen volt.
Ez a Brianes dolog, nekem még nagyon új volt. Oké, hogy évekig szerelmes voltam belé, de utána történt ami történt azon a bulin és ez most nekem nagyon furi volt.
Ahogy hagytuk el az iskolát, feltűnt, hogy valaki követ minket. Nathan. Tartott egy több méteres távolságot és próbált nem feltűnő lenni.
-Gyorsítsunk!-szóltam Briannek.
Egy idő után már nem láttam.
A házunk előtt viszont megálltunk.
-Figyelj! Ezt megkéne beszélni...-kezdtem bele.
-Tudom tudom! Kicsit sok voltam, de elragadott a hév.
-Semmi baj! Csak ezt nekem még át kell gondoljam.
-Megértelek. Igazából nem is tudom miért csináltam, mert én nagyon kedvellek és igazából...Csak szeretnék nagyon közeli barátod lenni. Persze egy irtó sexy és belevaló lány vagy ééés aaaahhhh...
-Jó jó értem! Nyugi!-mosolyogtam rá mire kicsit össze szedte magát.
-Barátság extrákkal?-vigyorgott rám kajánul. Mire felröhögtem.
-Meggondolom.-vigyorogtam vissza mire már ő is röhögött. Úgy éreztem vele nagyon jól eltudnék szórakozni és kiélhetném a perverz viccekkel és beszólásokkal teli oldalam.
Egy gyors öleléssel elköszöntünk majd bementem a házba.
Senki nem volt otthon. Rossz volt erre az ürességre, sötétségre és magányra haza érni újra.
Csörögni kezdett a telefonom. Brian volt.
-Sziaa még valami! A csók? Azzal mi lesz? Tényleg bocsánat érte! Nem értem miért csináltam. Ráadásul a többiek azt hiszik együtt vagyunk!
-Figyeelj! Nem tudom...
-Szerintem, persze ha nem gond, játszuk el, hogy együtt vagyunk. Hátha akkor Nathanék leszállnak rólad. Plussz a suli ringyói is letapadnának.
-Hmm...oké benne legyen!
-Szuper! Holnap reggel eléd menjek?
-Megtennéd? Köszönöm szépen!!!
-Rendben akkor reggel! Szia!
-Szia!
Tele voltam gondolatokkal, meg nem értett érzésekkel indulatokkal.
Kimentem az udvarra fogtam a kosár labdám és vagy 2 órán át nyúztam a palánkunkkal együtt.
Nem bírtam kiverni az érzést a fejemből, amit Nat fintora váltott ki. Rogerét sem. Már megint valami kialakulóban volt bennem és féltem tőle.
Miután kellően kifáradtam felmentem és beálltam a zuhany alá. Törülközőbe csavart testtel, fejjel és uborka zöld arcmaszkkal a fejemen vánszorogtam ki a nappaliba.
-Sziaa!
ÁÁÁÁÁÁÁ-Sikítva pördültem meg a tengelyem körül. Mire Emily is felsikított!
-Basszuuus!-kaptam a szivemhez.-A frászt hoztad rám!!!
-Bocsii! (Emilynek csináltattunk egy kulcsot hozzánk miután a szüleim elutaztak.) Jóól festeesz!-röhögött.
-Jó jó! Inkább te is rakd rendbe magad és gyere! Találtam egy jónak ígérkező sorozatot!
Kicsivel később Emi is megjelent törülközőbe csavarva, zöld arccal. Csajosan beültünk a TV elé egy nagy üveg nutellával, egy nagy tál popcornnal, egy liter kólával és vörös borral.
-Na mit nézünk? -jelent meg a fejünk fölött Arty. Mire hatalmas sikollyal felugrottunk.
-ARTHUR!!!!!
Megfagyva állt előttünk mire vállan ragadtam és elfordítottam majd beszaladtunk a szobámba.
-Jézuuuus!! Hogy jutott be??-néztem kérdőn Emilyre.
-Én bezártam a kaput!!! Szerintem bemászott a kerítésen ahogy szokott.
-Ahogy szokott??? Mi az hogy szokott??? FÚÚ!!! Na jó mindegy öltözzünk fel és nyomás ki mielőtt mindent bekajál!
Kifutottunk és még időben mert már esett neki a kajánknak.
-Arthuuur!!
-Jó naaa!
-Inkább gyere csináljunk melegszenyákat!
Csináltunk még kaját, raktunk ki snackeket és előszerváltunk még 2 üveg bort, 1 üveg tojás likőrt, és néhány sört.
-De lányok! Holnap suli!
-Jóó naaa! Nem lesz gond! Amúgy sincs első óránk! Egyszer nem halunk bele!! Arról nem is beszélve, hogy a mai után kijár egy kicsit, hogy becsiccsenhessünk!-vinnyogott Emily.
-Mondjuk értem jön Brian reggel.-böktem ki véletlen.
-Tééényleeg!!! MI IS VOLT AZ A TORNATEREMBEN!!!????-kiabáltak egyszerre.
"Basszus! Miért nem tudom tartani a szám???"
-Gondoltam kajálás közben kibeszéljük de ha már így felhoztad!
-Ne ne! Kajáljunk és közben megdumáljuk!-bevittem a nappaliba a szenyákat és leültünk.
-Szóvaal?-néztek rám kérdőn.
-Igazábóól. Nem vagyok szerelmes Brianbe. Ő neki meg valami futó dolog lenne mint rájött, így barátok maradunk.
-Huhh!-sóhajtottak fel.
-De!
-Mi de?
-Miveeel...
-Jajj neee!-szakított félbe Emi.-Az sose jó mikor így nézel!
-Na bökd ki mit találtál ki!-idegeskedett Arty.
-Mivel Nathan baszogat és a hülye k@rvája is kezd rám szállni és nem ronthatom a csapat hírnevét mert én vagyok a kapitány. Brian megakar védeni, ezért eljátszuk, hogy járunk.
Szinte hallottam a lelki füleimmel a tücsök ciripelést!!!
Majd egy jó 10 perc egymás bámulás után kiszkadt belőlük.
-MIIIIII????!!!!
-Inkább nézzünk sorozatot!-hadartam el majd az idegességtől remegő kézzel bekapcsoltam az új kedvenc sorozatom, a Kora Madár-t.-Török sorozat! Csak feliratosan találhatjuk meg!-magyaráztam nekik. De azok csak ültek értetlenül és bámultak. Tátott szájjal!
Gyorsan a kezükbe nyomtam egy-egy poharat, amit megtöltöttem vörösboros kólával. Épp indítottam volna el a filmet mikor Arty kivette a távirányítót a kezemből.
-Álljon meg a menet! Mit is mondtál az előbb???
-Hooogy megjátszuk Briannel, hogy járunk ezzel én védve leszek és Brianről meg leszálnak a pics@k és mind ketten jól járunk?
-Ezt nem mondhatod komolyan!!!
-Figyelj! Megcsókolt majd a kezemet fogva kivitt az edzésről. Mit tehetnénk?
-Jó jó! Ez a te dolgod! Csináld! Mi itt leszünk de ez nem túl jó ötlet!
-Te lány! Ugye nem tervezel "barátság extrákkal"-t??!!-méregetett mérgesen a barátnőm.
-Nem nem tervezek...
-...de meglátjuk mi lesz.-fejezte be a mondatot Arthur idegesen. Bár nem ezt akartam mondani.
-Na jó hagyjuk! Nem akarok vitázni! Majd alakul! Filmezzünk!-majd pár kukiricaszemet dobtam a barátom hajába. Mire az durcásan a nyelvétnyújtva próbálta kisöpörni de beleragadt. Ettől fogtuk a hasunkat Emivel. Onnantól jól telt az este. Majd mind a hárman bealudtunk a kanapén.
~~~
Rémálom.
Egy sötét folyosó minek a végén fény vár.
Verseny szerelésben gyalogolok a végéig. Kiérek egy verseny pályára, melyet a reflektor fények világítanak meg. A tömeg hatalmas zajjal fejezi ki izgalmát. Hiába nézek körül senki ismerős arc. Majd két ilyesztő fickó, ördögi vigyorral húznak valakit a földön.
Mikor elém érnek a lábaimhoz dobják a testet. Roger, lilára és véresre verve, az arca alig felismerhető.
-A drágalátos menedzsered!!!-vihog az egyik.
-Látod így jár az aki ujjat húz Jadeval!-szól komoran a másik.-Te leszel a következő!!!
Elsétálnak.
Változik a kép.
Egy zöld papír lebeg a szemem előtt a sötétben. Ragyog. A szerződés az.
Majd hírtelen a motoron találom magam. Verseny lesz. Eldőlök a motorral. Nem tudom beindítani. Mintha életemben nem ültem volna rajta. Mintha semmit nem tanultam volna. Nem tudom mit kell csináljak.
Egy zöld ruhás motoros gurul mellém.
Mintha valami fekete felhő venné körül.
Végtelen, fagyos hideg járja át a csontjaim.
A tömeg a fedőnevemet üvölti, de foggalmam sincs, hogy kell elindulni.
Sírok, félek.
Feladom....
Ezért az apám megutál, kitagad. Az anyám szóba se áll velem. Elhagynak....
Változik a kép.
Egy sötét sikátor.
Felemelem a fejem. Próbálok felállni, de székhez vagyok láncolva.
Majd az ajtón beront Nat. Hozzám rohan és forrón megcsókol.
-Jól vagy??!! Kiviszlek innen!
Innentől már kívülről látom az eseményeket.
Nathan próbál kiszedni a székből, de nem megy neki.
-Nem nem nem! Kiszedlek!!!-üvölti sírva.-Nem veszthetlek el mégegyszer!!!
Erre fekete maszkos férfiak rontanak be. Lefogják Nathant. Hiába sikítok.
-Ne ne!!! KÉRLEK NEEE!!!
Hiába vergődik nem szabadul.
A láncaim csörgése tölti be a helyiséget.
Visszhangzik...
Nevetve besétál Jade.
-Nyugii nyugiii! Kedves barátoom!-és lehajol a térdre kényszerített fiúhoz.-Nem ő az a lány akibe halálosan bele vagy esve? És...-de megáll-Várjunk csak! -hosszasan nézi a kezemet- A jegyesed?-majd tekintete a fiú kezére vándorol.-Hát én besz@rok!!!-kacajától a hideg ráz.-Melyikőtöket gyilkoljam meg hamarabb??
De ahogy feltette a kérdést már is kötél kerül a nyaka köré.
Fojtogatják...
Nathan sír."NE!!!"-tátogja.
A mögém sétáló férfi a hajamnál fogva hátra rántja a fejem és elvágja a torkom....
Nathan feladta...
Pár pillanat múlva holtan esett a vérem áztatta padlóra...
~~
Emily rángatott ki az álomból.
-JENIFER ÉBREEEDJ!!!-kiabált, ráncigált.
Magamhoz tértem. Folyt rólam a víz. Az arcom könnyekben úszott. Mindenem remegett.
Arthur megfogott menyasszony pózban és bevitt a fürdőbe. Kiment, ránk, lányokra zárva az ajtót.
A kádban megmostam az arcom és meleg vizet engedtünk.
-Rosszat álmodtam.-szólaltam meg egy kisebb csend után.
-Tudjuk. Sikítoztál és Nathan nevét kiabáltad.Mit álmodtál?-hangja határozott de lágy maradt.
Elmeséltem mire csak töprengve ült a kád szélén.
-Hozok be neked új pizsomát!-majd felállt és kiment. Én levettem a vizes hálóingem, letusoltam magam, majd megtörülköztem. Reszkettem a látottaktól. Nem értettem miért de amit kiváltott az megijesztette még a barátaimat is.
Emily behozta a pizsomám majd a nappaliba sietett.
Mikor kiértem a nappaliban Roger üldögélt.
-Beszélnünk kell!