Elárulva...

2.7K 136 0
                                    

A zöld papirost böngésztem már percek óta....nem akartam elhinni amit látok...akkor állt össze egy részlet...a zöld motoros akivel láttam....ez a zöld színű szerződés...a furcsa viselkedése....
Jade és Nathan társak...."
A mellkasomhoz kellett kapjak...az a sok beszélgetés...áldozat amit a kiszabadításáért tettem...az időm...az energiám....a kezdődő érzéseim....mind romokban...hazudtak nekem és becsaptak....és leesett még egy dolog...erről mind....Roger tudott...és nem mondta el senkinek...
Forgott velem a világ...nem tudtam mi tévő legyek...a földre csúsztam és elöntött a keserűség....csak arra eszméltem, hogy Emily rohant be és a szerződést szorongatva órdibál valakivel...mikor felnéztem jöttem rá hogy már vagy 2 óra eltelhetett...én ültem a sarokban Roger állt a barátnőmmel szemben aki épp üvöltözött vele, Arty szólongat de nem hallom mit mond....megráz de semmi...az ajtóból felbukkan Brian aki menyasszony pózba vesz és bevisz a fürdőbe....nem tudtam reagálni...nem hallottam csak láttam a történéseket....nem tudtam parancsolni a testemnek....Brian belehelyezett szépen a kádba és langyos vizet engedett rám és mosta az arcom...Arthur kétségbeesetten kalimpált....lehunytam a szemem és vártam....

Emily szemszöge:
-TE ROHADÉK SZEMÉTLÁDA!!! NEM ÉRTED MEG HOGY MEGÖLHETTÉK VOLNA???!! HA ÁTADOTT JADENAK BÁRMILYEN INFÓT JENIRŐL AKKOR SIMÁN MEG IS ÖLHETI!!!!MI A FASZÉRT NEM SZÓLTÁL???!!!!
-NEM TUDTAM RÓLA ÉRTSD MÁR MEG!!!
-NA NE HÜLYÍTS!!! TE MAGAD MONDTAD HOGY MINDENT TUDSZ NATHANRŐL!! AKKOR EZ MEG MI A FASZOM??!!-nyomtam az arcába a köteget. Csak ült és bámulta...
Nem jutottunk előrébb az este folyamán így kidoptam a házból. Barátnőmet még mindig a két fiú próbálta magához téríteni....Épp Nathez készült mikor hallottam hogy zokog. Beléptem, ült és egy papír köteget szorongatva sírt....
Azóta órák teltek el...így reménykedve léptem be a fürdőszobába....de hiába...Jenifer ott ült a kádba...teljesen összetörve...gyengén...elöntött a sírógörcs a látványától...
-Arty?-törölgettem az arcom.
-Kint sír az egyik szobában....nem bírta tovább...-Brian szemei is fátyolosak voltak.... -Olyan sokkot kapott hogy nem bírjuk magához téríteni....

Azzal hogy Nathan megjelent az életében...mident tönkre tett....
Egy menedzserrel kevesebb....a karrierje veszélyben...egészsége tropán...és még a személyiségét is megtörte....

Jenifer:
Mintha téglát ejtettek volna a fejemre...nem voltam előtte eszméletemnél ...feküdtem...nagy nehezen megpróbáltam felülni és vissza emlékezni mi is történt...szemhéjam ólom nehézségű volt....fájt az arcom, az orrom,a szám...az ágyamban eszméltem fel. Emily békésen aluszkált a lábamnál...Kimásztam a meleg és biztonság érzetet nyújtó ágyból. A szekrényemről lógó tükerben igazán rémisztő látványt mutattam. Karikás, fekete, erősen véreres szemek, sápadt arc, lila száj....mint egy horror film szereplő....
A barátnőm mozgolódására már léptem volna hozzá mikor egy ismerős...és egyben fájó férfi hang csendült fel....
Rogerrel, Arthurral és Briannel kiabáltak...
-Jeni ne!-sikított fel Emi...de későn...én már száguldottam lefele a lépcsőn...és mikor megláttam beesett, fáradt szemeit...lefogyott testét és arcát....minden eszembe jutott....
-Jeni...-fordult felém.-Félre érted...-de nem tudta folytatni mert Brian alám nyúlt és felsegített a szobámba.....
De elegem volt....elegem volt abból hogy mindig én vagyok a gyenge lány kit pátyolgatnak....
Leráztam magamról a fiú meleg kezeit és vissza szaladtam. Majd egy határozott mozdulattal betörtem az orrát....de nem csak neki...elegem volt...mire Rogg észbe kapott már az ő orrából is ömlött a vér.
-TAKARODJATOK KIFELE!!!!!-órdítottam telitorokból.
-Jeni kérlek...-folytatta Nat mint akinek nem épp az előbb mostak volna be.
-TAKARODJATOOOK!!!!

Arthur szemszöge:
JC nagyon félelemetes volt....a keserűség és a fájdalom olyan erőt adott neki hogy ilyedtemben hátrálnom kellett egyet. Brian a lépcsőn se mert lejönni...nehogy ő is kapjon egy kis ízelítőt....de a két fiú nem mozdult....ezután végképp eldurvult....teljesen elszállt az agya....Roger pökhendi képe láttán oda ment, hasba vágta olyan erővel, hogy Roger össze görnyed. Abban a pillanatban belemarkolt a nyakába éles körmeivel, kivitte és szó szerint a seggénél, lábbal, kirúgta a kapun.
Mi csak tátott szájjal figyeltük a jelenetet. Nathan közben letérdelt, azokra ráfeküdt és egyik kezével az orrát másikkal a fejét védte....
-Kérlek...ne üss meg...-hangja elcsuklott. Félt...de nem a fájdalomtól...hanem attól hogy Jenifer üti meg....és akkor megértettem valamit....valamit amire Nathan már egy ideje célozgatott....

Jenifer:
Felbattyogtam a papírért és az arcába nyomtam.
-Ez...meg...mi a fasz? :) -kérdeztem tőle nyugodtan a kedvenc cinikus mosolyommal.
-Megengeded hogy elmondjam az igazat?
-Nem....nem érdekel...itt van előttem minden...ennyi volt...csak hogy tudd....minden összeállt...a szüleimnek nem szólok...de ha elmennek....be nem teheted ide a lábad míg újra nem jönnek....megértetted?
-Igen....-lassan felállt és megindult a kijárat fele...büszkén és semleges arccal. Majd a kapuban egy könycsepp gurult le az arcán....sajnálhatta...nem érdekelt....

Anyáék egy nappal később érkeztek. A nappaliban vártuk őket szép csenben, mint a jó gyerekek. Nat orra be volt vattázva és le volt ragasztva. Szemei vörösek voltak és karikásak....fájhatott a törés..de megérdemelte...
-Sziasztok édeseim!-lépett be anya örömködve. De mikor meglátta Nathant megállt benne az ütő.
-Jézusom! Veled meg mi történt Nat drágám?!
-Edzési baleset.
Anyu szorosan magához ölelt és akkor belépett apu is. Az ő nyakába is bele ugrottam, majd jöhetett az együtt hétvégézés. Együtt filmeztünk, egy csomót meséltek, sütit sütöttünk, együtt főztünk, apuval együtt motoroztunk, kosaraztunk a kertben, és nagyon boldogok voltunk.
Ez időt Nathan, mű mosolyt magára eröltetve töltötte...néha szívből is felnevetett vagy elmosolyodott a családom dolgain....de a légkör feszült volt köztünk...
Eljött a búcsú napja....nehezen de elváltam a szüleimtől....
Eljött a a hétfő. Enyém volt az egész ház.
A suli előtt leparkoltam majd beszaladtam a folyosóra....és elképedtem...Naten egy szalma szőke, gebe, libafos színű szemű lány csüngött....azt hittem ott hányom össze magam...gyorsan ki vettem a szükséges könyveimet a szekrényből és bepakoltam a maradékot, majd el is húztam a csíkot a termünk felé.
Egész jól teltek az óráim. Mindenből mindent értettem, ötösökre feltettek...szóval tényleg...minden rendben volt...de egy dolog nagyon zavart....az a hülye liba...az osztálytársnőm volt Alice. Hol ő járt Nathanhöz hol fordítva...a csaj állandóan a szájában járkált....és "sose vett észre"....jó is volt így...legalább már csak az iskolában kellett vigyáznom hogy meg ne öljön vagy ölessen....hisz...Jadeval volt szerződése...

Bébiszitter? Na azt már nem!Where stories live. Discover now