Huszonnegyedik fejezet

377 31 6
                                    


- Lehetne még ennél is szarabb ez a nap? - kérdezte Levi fájdalmasan.

Cassie ekkor vette észre a plafonról alácsüngő alakot.

Kenny.

Igen, lehet még ennél is szarabb, de...

Rod Reiss hirtelen átváltozása Kennyt is váratlanul érte; a közelében függött, így a hirtelen gőz, ami az átalakult testből kicsapódott, nagy erővel a falnak taszította. Miután jobban megnézte, látta, hogy több sebből is vérzik és szinte alig van benne élet.

- Hogy történhetett ez? - szögezte tekintetét ekkor a monstrumra; egyszerre volt kissé komikus, de rettenetesen ijesztő is: vékony, csontos végtagjai miatt képtelen volt talpra állni, hatalmas, gömbölyű törzse mellett karja-lába még soványabbnak hatott. Nem tudta felemelni a fejét, helyette a porban húzta, úgy kúszott-mászott, mint a béka. - Ő is alakváltó?

- Nem - szólalt meg Historia, egy fekete táskát szorongatva a kezében. - A szérum miatt volt...

- Milyen szérum?

- Amit ha befecskendezünk, az illető titánalakváltó lesz. Nekem akarta adni, de eldobtam. A fecskendő összetört, a szérum kifolyt, de láttam, ahogy felnyalja... Utána változott át...

- Bassza meg! - mordult fel Victorio. Ahogy a böhöm nagy óriás egyre csak izgett-mozgott, az épület mindinkább kezdett darabjaira hullani; a tetőről sorban hulltak alá a kisebb-nagyobb kőtörmelékek. - Na, innen hogy jutunk ki?

- Sajnálom - motyogta Eren megsemmisülten. Miközben próbálták kiszabadítani, folyamatosan azért rimánkodott, hogy hagyják őt, meneküljenek, és most, immár szabadon, továbbra is magát okolta. Úgy tűnik, a fiúnak mániája, hogy fel akarja áldozni magát egy magasztosabb célért.

- Kuss - mordult Cassie. Most nem tudott kedves és empatikus lenni. - Az önsajnálatod és marcangolásod nem visz ki innen minket!

Eren lehajtotta a fejét. Mikor felnézett, elszántság ült a vonásain.

- Talán, egy módon sikerülhet... Bíztok bennem?

A társai bólintottak. Gondolkodás nélkül.

- Tégy, amit akarsz, Eren - hagyta jóvá Levi.

Ekkor felkapott valamit a földről, és nekiiramodott, előre, az oltár végéhez. Mielőtt a legszéléhez ért  volna, ismét robbanás rázta meg az épületet, és Eren már nem volt sehol. A helyén egy titán állt, de nem olyan, amilyenné általában átváltozott. Merev volt, a testéből több nyúlvány tekeredett elő, amik egybeolvadtak a kápolna tetejével és padlójával.

Egy megkeményített titán. Amivé eddig nem tudott átalakulni.

- Hogyan...? Miért...? - röpködtek a kérdések minden irányból.

Cassie, ahogy követte a titán alakját a mennyezetig, meglátott egy jókora rést.

- Levi, vidd ki innen őket! Eren teste nyilvánvalóan elég szilárd ahhoz, hogy tartsa az épületet, de ahhoz is túl kemény, hogy ne tudja egyedül elhagyni. Vic, te velem maradsz, együtt kiszedjük onnan. A többiek kifelé!

- Nem foglak itt hagyni - szegült szembe vele a férje.

- Márpedig muszáj lesz. Csináld, amit mondtam!

- Mire fel parancsolgatsz nekem?

- Hm, mire is? - töprengett el. - Mondjuk, mert a felettesed vagyok? Úgyhogy most szépen fogod a többieket és elhúzzátok a csíkot. Nincs apelláta!

I got no regretsWhere stories live. Discover now