Be my Jagiya - J-Hope ff. [~Befejezett]

19. Rész - Stumbling

Hobi levette rólam nagy nehezen vérző kezeit és neki támaszkodott a falnak, míg én a zárakkal ügyködtem. Kicsit nehezen ment, megint csak a kezeim miatt, de azzal gyorsabban meg voltam mint a kóddal, így már bent is voltunk a házban. Szinte azonnal fentebb tekertem a fűtést, majd Hobit elcipeltem a fotelig, hogy utána oda le tudjon feküdni.

-Egy pillanat és jövök. -mondtam, majd felrohantam, gyorsan átöltöztem, vittem le törülközőket és pár melegebbet a ruháiból, majd leguggolva mellé segítettem a felülésben.

Óvatosan kaparintottam meg pólójának alsó szegélyét, s kérdezés nélkül kezdtem el lehúzni róla a vizes anyagot. Enyhén perverz mosolyba torzult a már így is fájdalmas grimaszt mutató arca, de csak szemforgatva szedtem le róla az anyagot. Egy pillanatra elkalandozott a tekintetem és letévedt hasára, mely kisebb meglepetésemre nagyon ki volt dolgozva.

Te jó ég!

Krákogva egyet zavaromba nyúltam az egyik törölközőért, hogy gyorsan át tudjam törölni nedves testét és nehogy úgy járjon mint én, hogy az új ruhám is kezdett átázni. Lassú körkörös mozdulattal itattam fel minden egyes vízcseppet a hasától kezdve, de szinte folyton zavarban voltam mert éreztem, hogy lejjebb hajolva néz engem. Ha felemeltem volna a fejemet szerintem vagy lefejeltem volna, vagy összeért volna az orrunk, s akkor mindenki tudja, hogy nem seblekezelés lesz az egészből.

-Emeld fel kicsit a fejed. -hajoltam inkább hátra, mikor már letöröltem felsőtestét... khm... kidolgozott felsőtestét, s ezzel ki is cselezve őt.

Csinálta amit mondtam, én meg a fejére terítve a törölközőt kezdtem el a haját is szárítani azzal, hogy dörzsölöm. Minden rendben ment, egészen addig míg az anyag feljebb nem csúszott, s ezzel kitakarta Hobit ugyan, kivéve a száját.

Kezeim lefagytak a mozgásba és csak meredten tudtam bámulni ajkait, melyek kikandikáltak a törölköző alól. Észre sem vettem milyen közel voltam már, addig míg Hobi sérült kezei lassan fel nem csúsztak a csuklóimra, s óvatosan le nem emelték őket a fejéről a törcsivel együtt. Félig vizes tincsei nagyrésze a szemeibe lógott ezzel is nyújtva nekem egy eszméletlen képet, de az készített ki a legjobban mikor egy apróval előrébb hajolt, s kezeimet lassan elengedte.

Lenézve az ölébe érintettem meg lassan alhasát és kezdtem el körül rajzolni minden izmát zavaromba. Bár az még zavarba ejtőbb volt, mintha csak bámultam volna vágyakozva ajkaira. Óvatosan ért hozzá államhoz, majd feljebb emelve a fejemet késztetett arra, hogy a szemeibe nézzek. Kicsit várt, hátha elszaladok, majd ajkaimra hajolt és lágyan kezdte azokat kóstolgatni. Csókja hideg volt, gondolom azért mert még mindig félpucéron ücsörgött, vizes gatyában és ezért elváltam tőlem.

-Meg .. meg fogsz fázni. -motyogtam, de mielőtt még elfordulhattam volna ő egy gyors mozdulattal az ölébe rántott, s ismét rátapadt ajkaimra.

-Még hogy én rontom el a pillanatokat. -morogta két kisebb puszi között egy apróbb mosollyal ajkain, mire felnevettem.

-Yah! Tényleg megfázhatsz! És le is kéne kezelnem a sebeidet. -túrtam bele mosolyogva a hajába, mely lassacskán, de száradni kezdett.

-Nem mellesleg vizes a nadrágod és át fog ázni az enyém is. -mondtam somolyogva, mire lenézett, majd egy perverz vigyorral nézett ismét rám.

-És mennyire vastag az anyaga? -kérdezte, mire mellkason csaptam (gyengébben, mert ugye csupasz volt), de ő csak röhögött.

-Akkor csak maradj itt. Jó kisfiú leszek, ha itt maradsz. -mondta hatalmas szemeket meresztve rám, miközben alkudozott.

-Oké... de aztán nehogy te bánd meg! -nyomtam egy lágy puszit ajkaira, s fordultam egy száraz törölközőért, mire ő morgás szerűséget adott ki. Kérdőn fordultam vissza hozzá, bár volt egy sejtésem a hang miértjére.

-Csa... csak ne mozogj majd ennyit. -válaszolt fel nem tett kérdésemre hátradöntött fejjel, mire csak elmosolyodtam és ismét neki láttam a hajszárításhoz, csak gyorsabban.

Hamar kész lettünk, így kikászálódva az öléből kezdtem el leráncigálni róla, szakadt nadrágját, igyekezve nem figyelni arra, hogy vajon milyen is lehet az arckifejezése. Szinte futólépésben töröltem át nem érintve a sebeit, majd amilyen gyorsan csak lehetett, lekezeltem azokat, majd bekötöttem. Nem volt szenvedés mentes, de sikerült, s ennek nagyon örültem.

Óvatosan feladtam rá egy mackónadrágot, majd a pólóját is ráerőszakoltam és elkezdtem kezeinek fertőtlenítését is. Azzal viszont nagyon megszenvedtünk. Tisztában voltam vele, hogy jobban fájt neki az, mint a térde (pedig ott nagyobb volt a seb), de muszáj volt gyorsan túl esnünk rajta, így folytattam, csak még annál is óvatosabban. Kész lettünk végül és miután egy vastagabb bőpulcsit is ráhúztam, megnéztem az órát.

Kerek 1 órán át szenvedett szegényem, de legalább most már jobban lesz.

-Feküdj le, míg én elmegyek lefürödni. Utána majd nézhetünk valamit, ha gondolod. -mosolyogtam rá, miközben betakartam, ő meg csak bólintva egyet kapcsolta be a tévét.

-Sietek. -nyomtam puszit arcára, majd már ott se voltam.

De jól fog esni egy melegfürdő.