36. rész

538 47 20
                                    

*Varga Laura*

sose volt még olyan, hogy P üzenete ennyire kikészített, de ez is megtörtént. Talán nem is az fájt, amit mondott, hanem, hogy rá kellett jönnöm: senkiben sem bízhatok meg magam körül. Amióta itt dolgozom, azóta tart ez az egész, és fogadni merek, amint elvégzem a dolgomat békén is fog hagyni. Krisztiánnak próbáltam nem mutatni, hogy mennyire ki vagyok bukva, több-kevesebb sikerrel. Amióta visszaértem a szobámba, az ágyon fekszem és gondolkozom. Mostmár nagyon fúrja az oldalamat: Ki lehet P? Némó vagy Balázs? Mást már alapból kizárnék, tekintve, hogy csak ők ketten voltak jelen a vacsoránál... És én az egyiknek kiöntöttem a szívemet.

Mind a ketten elég gyanúsan viselkednek. Dzsudzsi a hirtelen felbukkanásával és eltűnésével, Krisztián pedig azzal, hogy mindent tudni akart. Így visszagondolva gyanúsan sokat érdeklődött. Bár Balázs felbukkanása őt is ugyanannyira meglepte, mint engem.

,,...Nem mindenki az, akinek látszik..." Hát, nagyon nem... Évek óta ezt mondogatják nekem, de addig nem hittem el, ameddig a saját bőrömön nem tapasztatam. 

Szinte lehetetlen, hogy Bazsi olyan messziről hallotta volna a beszélgetésünket. Különben sem hiszem, hogy azért ment volna oda... De akkor miért? Mert azt sem hiszem, hogy a saját magányában akart pont abban az étteremben elfogyasztani egy tál spagettit... Valahogy nem képzelem el róla, hogy egymagában akar romantikázni.

És Krisztián... Egész este nem tűnt fel, hogy konkrétan egy kvízműsor egyik szereplője lettem. Így visszagondolva talán gyanúsan sok kérdést tett fel nekem, de ez akkor nem tűnt fel. A ,,zaklatómról" valamiért nagyon sok mindent tudni akart... Mindent kikérdezett róla... De miért akarta volna látni az üzeneteket, ha ő írná nekem őket? Meg amúgy is, előfordulhat, hogy szimplán kváncsi, és tudni akarja, hogy ki vagyok... De igazánól nem tudom mit gondoljak.

Mást, akit ismerek, akár látásból is, egyáltalán nem láttam az étteremben. Egy vad idegen nem tudna ennyi dolgot kideríteni rólam. Legalábbis segítség nélkül nem... Várjunk csak... Lehet, hogy mindketten azok? Lehet, hogy P nem is egy személy, hanem egy csoport?

Sosem hittem volna, hogy ennyire ki tud csinálni egy telefonos zaklató, de úgy látszik sikerült. Azokat az embereket gyanusítom meg, akik korántsem érdemlik ezt meg. Ez előtt semmi jelet nem vettem észre rajtuk, hogy ők lennének azok, akik minden áron megpróbálják megkeseríteni az életem. Semmi jelet nem mutattak. Ha valóban ők csinálják, nagyon jól végzik a dolgukat...

És akkor beugrott. Bordeaxban, még az osztrákok elleni meccs előtt... Amikor Krisztián nálam aludt. Aznap nagyon gyanúsan viselkedett velem. Egyik pillanatban még utáltuk egymást, a másikban pedig mellettem akart aludni. De nem is ez volt a leglényegesebb, hanem az álma. Emlékszem, hogy később mentem be a szobába, mint ő, és akkor már mélyen aludt. Álmában P legutóbbi üzenetét motyogta... De honnan tudná, ha nem ő írta?

,,Vigyázz, kivel vacsorázol..." Én nem Balázzsal töltöttem az estét, hanem Krisszel...

Azok a hirtelen hangulatingadozások, az egyszer szeret, egyszer nem kapcsolat...

Kétség sem fér hozzá: egy ágyban aludtam a rosszakarómmal, azzal, aki minden áron azon van, hogy nekem rossz legyen. Némó az. 


Sziasztok! :)

Gratulálok Dóri, csak pár napba telt egy ilyen részt megírnod... Jár a taps...

Na mindegy, reméem nektek tetszett :D
Ha így volt, jelezzétek valahogy <3

Ui.: Közületek megy valaki holnap Debrecenbe Leiner Laura dedikálásra? <3

xoxo Dóri                         2017.04.04.

Melletted -Dzsudzsák Balázs & Németh Krisztián Fanfiction- |Befejezett|Where stories live. Discover now