Holdszülötte/ Befejezett

XXXVII. karcolat: Váratlan fordulatok

Szerelem...Az érzés; mikor minden olyan tökéletes, hogy azt már nem is lehet elrontani, mert olyan mesebeli és varázsos az egész.  Minden rossz eltörpül mellette; ami rossz, ami egyrészt jó; de pont ezeknek kellene nagyobb jelentőséget biztosítani. Az ember ekkor még nem is veszi észre az árulkodójeleket, amik mind az orra előtt van, csak rá kellene döbbennie a valóságra. Egy álomban van; amiből pillanatnyilag nem akar felkelni; ami érthető. Csak ezzel az a baj; hogy mikor bekövetkezik a baj, akkor azon már nem lehet változtatni. Túl késő...

Minden olyan szép és jó!!!! Lehet kicsit túl nagy a boldogságom, mert csak pár napja jöttem össze Maezonnel, de számomra ezek a napok a Mennybéli boldogsághoz hasonlíthatóak. Nem olyan; mint Bash- sel volt, ami kicsit fura; mivel őt régóta ismertem, míg Maezont alig pár hónapja. De ennek azt hiszem nincs jelentősége pillanatnyilag, mert boldog vagyok mellette. A legboldogabb.

Persze; mindent megbeszéltünk, ami félreértést kaphatott volna a kèsőbbiekben. Ebből kifolyólag nem ítélem el azért, mert annyi csajt tudhatott a háta mögött előttem. Kereste azt a lányt; akinél kialakulhatott a kötődésjel. Mondjuk azt nem kérdeztem meg; hogy mennyi lányról is van szó, mert lehet kicsit ledöbennék. Kicsit?? Nagyon. Hozzávetőlegesen 40-50 közti számra gondoltam magamban, ami szerintem nem túlzás màr ahogy kinéz.

Óvintézkedésekbe is kezdett, hogy ne következzen be az; amitől mindannyian félünk nagyon. Senki nem tudhatja meg; hogy a Földön vagyok elrejtve. Senki.

Èn is félek azóta kicsit, mióta Anyu a fülembe rágta a dolgot, hogy bárhol előbukkanhat egy nem kívánatos személy; aki ez estben a halálomat kívánja. Már kontaklencsét is vett nekem; hogy jobban beleolvadjak az emberi környezetbe; de letudtam róla beszélni; mert eddig se hordtam , akkor most miért kezdjem el? Èrtelmetlen az egész.  Maezon úgy is ott lesz mellettem, akkor meg minek? Hiszek neki; mert szeretem; de azért ő is besegít Anyunak és Faith- nek az instabil erőmet fejleszteni; amiből rendszerint nem sok gyakorlás jön össze; mivel vagy én vagy legtöbbször ő mással akar foglalkozni; ami a kapcsolatunkat építheti jobbra, vagy minden 10. percben csókban forrunk össze. Az én helyzetemet nem zavarja; de Faith- től már rég megkaptuk a fejmosást ez miatt. Próbáltam Maezonre hatni ez ügyben; de nem nagyon jött ez össze. Igaz; nem erőltettem meg magam olyan hű de nagyon. De megpróbáltam. Az is számít; nem?

Ma egy combföléig érő; fekete; rakott szoknyát; hozzá egy háromnegyedesujjú; lila blúzt húztam , amit egy fekete bokacsizmával tettem teljessé. Asszem, elèggé  jól néztem ki, mert Will odajött hozzám, amit furcsáltam, mivel a bálos kikosarazása után nem vett figyelembe. Időközben pedig összejött Courtney- val, ami bántott engem egy kicsit, mivel Will mindig azt mondta; hogy nem nyugszik ameddig nem jövök össze vele. Úgy látszik benne is megvan az a stílus; mint Menőkben, hogyha egy lány nem adja oda magát; akkor jó lesz a következő. Benne akkor csalódtam. Mondjuk most nem értem miért jött ide. Talán hallott a Bash- sel történt incidensemről. Meg se lepődnék rajta; mivel Sophie és Courtney nagy pletykások.

- Szia, Alice.- köszönt nekem kedvesen a szekrényemnél.

- Szia.- mosolyogtam rá. Ma is jól nézett ki, mint mindig.  A srác komolyan elmehetne modellnek.- Rég láttalak.

- Èn is. Azt gondoltam; hogy elmehetnénk együtt sétálni. Bepótolhatnánk azt az elmaradt időt. - dőlt neki a szekrénysornak.

- Will, én úgy tudom Courtney- val jársz.

- Nem, nem járok már vele.- mosolygott rám.

- Mi történt?- döbbenek le. Erről miért nem szólt Courtney??

- Úgy éreztük nem vagyunk egymáshoz valók. Hozzá inkább Noah illik. Most érte teper.

- Èrtem..- szörnyedtem el. Komolyan Noah? Hát; most megcsappangott a barátosnémban az ízlésegyezés.