Váratlan változások (BEFEJEZETT)

111.rész

-Elég lesz! Menjen mindenki a saját dolgára!-állt be a fiúk közé Paula, mivel azok a barmok egyre közelebb jöttek hozzánk.

-Ez a kiscsaj nem Michael barátnője? Hát persze, neki csak ilyen gáz kurvák jutnak-röhögtek össze.

-Mit mondtál?!-háborodott fel Paula.

-Tényleg nincs jobb dolgotok?-kérdeztem-Hát persze. Nektek nincs életetek-kezdtek felidegesíteni.

-Nézzétek Michael fejét-röhögött egy másik srác közülük.

-Nem beszélhetsz így a barátaimmal-szűrte a szavakat Michael a fogai közt és már neki is esett az egyiknek. Persze Benék nem ám leszedték volna róla, neeem. Inkább ők is beálltak. Mi Paulával csak sikítoztunk, hogy hagyják abba.

-Mi folyik itt?! Hagyjátok abba! Michael nem hallod?!-futott oda hozzánk egy tanár-Akartok még az utolsó napon egy beírást?!

-Már nincs is suli-mondta halkan Lucas, mire oldalba löktem, hogy fogja be.

-Bocsánat. Csak valakik nem képesek a saját dolgukkal foglalkozni-mondta Ben, majd el is indult az állomás felé, mi pedig utána.

-Akkora idióták-szólaltam meg.

-Azok-értett Paula egyet velem.

-Mit is mondtál, mi van Grétáékkal?-kérdezte Ben hátra fordulva felém.

-Hát lehet, hogy Dani nem jön, mert már egy órája fröcskölődnek egy sráccal. De egy fél óra múlva elvileg meg kell érkezniük.

Csöndben sétáltunk tovább. A fiúkon még látszott, hogy idegesek. Összekulcsoltam a kezünket Bennel, hátha jobban lenyugszik. Megszorította a kezem, ami kicsit túl erősre sikeredett, de nem szóltam. Gondoltam csak megenyhül néhány perc múlva.

Mikor a vonathoz értünk, a többiek leültek a padra és mivel nekünk Bennel nem volt már helyünk, ezért megálltunk a pad mellett. Ekkor vettem észre, hogy Bennek még mindig be van feszülve az állkapcsa és a kezemet még mindig szorítja, de azt már nem is érzem.

-Miért foglalkozol velük?-kérdeztem suttogva tőle és közben szembe fordultam vele.

-Te nem lettél ideges tőlük?-kérdezte kissé ordítva.

-Mi a baj Ben?-kérdezte Mark.

-Semmi-szólt sóhajtva Ben-Sajnálom-fordult vissza hozzám.

-Nem baj. Felejtsük el!

-Az nehéz lesz. Bááár te lehet, hogy segíthetsz-vigyorodott el.

-Na ezt a választ vártam-kuncogtam, mire megint elmosolyodott és közelebb hajolt hozzám, hogy megcsókoljon. Nyelve bejutást kapott, így táncba hívta az enyémet. Hirtelen felkapott az ölébe. Én automatikusan köré kulcsoltam a lábaimat.

-Uuu-hallatszott a többiektől, mire Ben csak bemutatott nekik-Hajrá!-szólt még egy utolsót Mark röhögve. Ekkor viszont elhúzódott tőlem.

-Ezt majd máskor folytatjuk-súgta ajkaimra egy kacsintással. Még egy utolsó csókot nyomott a számra, majd letett a földre.

Grétáék ahogy megérkeztek -Danival együtt- rögtön mindenki köszöntött mindenkit.

-Dorkaaa-futott hozzám Dani, amin kicsit meglepődtem, bár már megszokhattam volna tőle.

-Ááá hülye!-sikítottam halkan, mivel Dani azért ölelt át, hogy engem is vizessé tegyen, mivel csöpögött róla a víz.

-Mutasd!-nyúlt a karom után-Mit csináltál már megint?-kérdezte nevetve-Nem fáj?-mindenki oda kapta a tekintét és a kezemen egy szép piros folt díszelgett. Basszus, ez szerintem Ben volt.

-Semmi. Csak bevertem a padba és még mindig látszik.

-A szünetben még nem volt a karodon és suli után sem-szólalt meg Paula. Felnéztem Benre, aki ijedten nézett felém. Úgy látszik nem jött rá, hogy ő miatta van.

-Nem akarok feltételezni semmit, de láttam, hogy mennyire szoritod Dorka karját, miközben jöttünk-mondta Michael Ben felé fordulva.

-Mi? Én nem szorítanám ennyire soha-mondta-Vagyis lehet, mert annyira ideges voltam azok az idióták miatt.

-Kik miatt?-kérdezte Dani.

-Hosszú sztori-sóhajtott Mustafa, majd elmesélte neki mi volt, Ben pedig oda jött hozzám.

-Miért nem szóltál, hogy túl erősen szorítom a karodat?-kérdezte lenézve rám.

-Láttam, hogy mérges vagy.

-És? Féltél tőlem?-kérdezte ijjedten.

-Nem. Csak...azt hittem, majd megenyhül a szoritásod.

-Ajj te-húzott magához és kaptam egy puszit a fejem tetejére.

Megérkeztünk a Subwayhez. Kint megbeszéltük, hogy ki mit rendel, majd a fiúk kerestek egy helyet, mi meg Paulával kikértük a rendeléseket.

-Oké, akkor máris hozom a rendelést a két szép lánynak-kacsintott a kasszás fiú, amin elkuncogtuk magunkat és szerintem ki is pirultunk.

A srác tök jól elszórakoztatott minket. Mikor a fagyikat csinálta, akkor állandóan pördült egyet. A ketchup nyomásnál meg a seggét rázta.

-Ha szeretnétek ezt gatya nélkül látni, akkor nyugodtan írjatok rám-kacsintott az elbűvölő félmosolyával. A számát ráírta az egyik szalvétára, amit a tálcánkra tett.

-Bocsi, de a lányokat szeretjük-karoltam át Paula vállát, aki értette a játékot, így egy puszit nyomott az arcomra.

-Ohh...Nem baj én benne vagyok egy hármasban-húzogatta egyik szemöldökét, amin nagyon röhögtünk, majd elmentünk a fiúkhoz.

*Hi❤
Lehet, hogy ez most váratlanul fog érni...khm váratlanul érted? Nem? Mindegy hagyjuk xd
Szóval az van, hogy a következő rész az epilógus (csak hogy felkészítselek titeket a traumára😂)