Váratlan változások (BEFEJEZETT)

45.rész

Csütörtök. Minden meg van a szívatáshoz. Most megyünk haza hozzánk a fiúkkal előkészülni a tervhez. Ledobtuk a táskáinkat, bekaptunk némi kaját, majd indultunk is a mekibe, ahol mindig ebédelnek ezek a seggfejek. A meki bal sarkában szoktak ülni MINDIG. Ha valaki odaül, elzavarják s ez ellen már a dolgozók sem tehetnek semmit. Michael elhelyezte a kamerát, ami pont rálát az asztalukra. Először is ragasztót kentünk a székekre. Ezután jöttek is a mi kis áldozataink. Mivel én töltöttem be a csali szerepet, ezért mentem is a fiúkhoz.

-Sziasztok-köszöntem, mire mindegyikük visszaköszönt-Ehetek veletek?

-Persze-mondta az egyik, akinek amúgy nem tudom a nevét.

-Jól van, akkor én majd hozom a rendeléseket. Mit kértek?-kérdeztem, majd mindenki elmondta kívánságát.

Odamentem a pulthoz, majd kikértem a kajákat. Az egyik csirkehúst viszont átcseréltem halhúsra, mivel az egyik áldozat ki nem állhatja a halat. A többieknek pedig valami extra csípős csili szószt raktunk, amit Ben egyik spanyol haverja szerzett. Az üditőkbe lejárt gyümölcsleveket öntöttünk.

-Itt vannak-tettem le az asztalra, mire mindenki megköszönte-Elmegyek vécére, mindjárt visszajövök-mondtam a betanult szövegem.

A vécéknél lestük őket. Elkezdtek enni. Akinek a halhúst adtuk, rögtön az első falatnál kiköpte, majd az innihez nyúlt, mire a társai furán néztek rá és tovább falatoztak. A harmadik harapásnál a többi is rosszul volt és ittak, amit egymásra köptek amin mi sírva röhögtünk. Fel akartak állni kimenni a mosdóba, de mivel odaragadtak, ezért nem tudtak. Mi előbújtunk és odasétáltunk elégedett vigyorral hozzájuk.

-Ez jár aki velünk játszik. Ha egyikünket piszkálod, akkor az egész csapatunkat-mondta a spanyol srác, akitől a szósz van és meg kell hagyni, hogy nagyon helyes, de mivel nekem ott van Ben, ezért nem szólhatok semmit.

-Mi a fasz?-kérdezte az egyik áldozat-Ezt ti csináltátok?-ezt már ordította-Holnap a suliban szét foglak titeket verni mindenki előtt!

-Ugy mint Michaelt? Nem szép dolog túlerőben megverni valakit-mondta Ben fejrázással.

-Michaelt egyedül is elveri mindenki, nem kell túlerő-röhögött egy másik.

-Aha, azért győzött mindig ő a verekedésekben-mondta Mark (Ben legjobb haverja).

-Remélem ízlettek az ételek. Mi most mentünk-intettem pláza cicásan, majd felkapva a kamerát kimentünk a helységből. Kint sokat röhögtünk, majd megnéztük a videót is. Persze rögtön feltettük facebookra a videót, azzal a szöveggel, hogy "Ha egyikünkel packázol, akkor mindannyiunkkal<3"

Megbeszéltük, hogy holnap suli után elmegyünk plázába. Ezt kicsit csodáltam, mert mindannyian fiúk voltak, kivéve egy lányt. Paula Benék egyik barátja, akivel a szívatás alatt egész jóba lettünk. Nagyon várom a holnapi napot.

Végre Péntek. Ma megyünk el plázázni ugye, ami még mindig fura, mivel a fiúk elvileg nem szeretnek plázázni. Viszont kiderült, hogy azért akarnak eljönni, mivel focira új mezeket, meg cipőket kell venniük. Amúgy tök örülök ennek a kis plázázásnak, mert így nem fogok egész délután unatkozni és végre szerezhetek barátokat. Paulával ugye már jóban vagyok. Ő is spanyol, mint Lucas(Ben egyik haverja, aki tegnap a csipős szószt hozta).

Reggel nagyon hamar elkészültem. Lementem reggelizni. Mégcsak Lucy és anya volt ott. Később a fiúk is lejöttek. Mikor megláttam Bent, eszembe jutott valami. A srácok még nem tudják, hogy járunk. Bár szerintem nem is fogják megtudni, mert Ben nagyon úgy beszélt, hogy nem akarja nekik elmondani.

Elindultunk suliba. Féltem felhozni a témát, de muszáj volt.

-Ben, te el akarod mondani nekik, hogy járunk?-kérdeztem halkan, mert féltem mit reagál.

-Te?-nézett le rám.

-Hát, jó lenne legalább előttük nem bújkálni.

-Ha itt leszünk a városba, akkor mindig bújkálnunk kell. Vagy mindenkinek el kell mondanunk.

-Igazad van-ekkor láttam, hogy sajnálóan néz rám.

Suli kapujában már ott voltak a tegnapi áldozatok. Azzal fenyegettek, hogy feljelentenek minket. Mi persze csak kiröhögtük őket, majd besétáltunk.

Az órák nagyon lassan teltek. Talán azért, mert most még jobban akartam, hogy vége legyen. Mustafa megköszönte, hogy bíztam benne és hogy őt nem szívattuk meg.

Suli után, gyors mindenki hazament ebédelni, meg ledobni a cuccát és indulhattunk is a plázába.