Váratlan változások (BEFEJEZETT)

22.rész

Igazából nagyon vártam már ezt a délutánt, de nem tudom miért. Talán mert megint találkozhatok a többiekkel vagy nem tudom.

Grétával és Bennel indultunk a vonathoz. Az úton alig beszéltünk, ami nekem elég kínos volt, bár lehet, hogy csak nekem.

Felszálltunk a vonatra és elfoglaltunk egy helyet. Én és Gréta egymás mellé ültünk. Én az ablaknál és Ben pedig előttem. Ben épp az ablaknak támaszkodva bámult kifelé, én meg szemem sarkából vagy egy óráig bámultam. Egyre helyesebb lett, mióta megjöttünk. Erre egy lökést éreztem oldalamon. Gréta lökött meg, hogy ne nézzem ennyire feltűnően. Az úton Grétával zenét hallgattunk, Ben pedig telefonozott. Mikor megérkeztünk, a többiek nem voltak ott, ami fura volt, mert úgy tudtam elénk jönnek, de akkor nem.

Elsétáltunk az árvaházhoz.

-Gyors szólok nekik, mindjárt jövök-szólalt meg gréta és már be is szaladt. Hát igen, ilyen egy legjobb barátnő. Kettesben hagy Bennel. Nem hiszem el. Tuti leszidom, ha kijön.

-Ebbe laktál?-kérdezte a mögöttem álló Ben, mire hátrafordultam.

-Igen-és a beszélgetés itt meg is állt.

Vagy öt percig várakoztunk, aztán már mindenki kint volt. Szintia futva jött oda hozzám átölelni, majd bemutatkozott Bennek. Persze mindenki látta, hogy tetszik neki Ben. Ezután Dani jött oda hozzám, akihez nagyon szorosan hozzábújtam és átkaroltam a derekát. Ő is átkarolt és egy puszit nyomott a hajamba.

-Szóval ő az a Ben?-kérdezte fülembe suttogva, persze a választ nem várta meg-Akkor ma jó helyre hoztad, mert összehozlak titeket-ekkor tágra nyíltak szemeim.

Dani odament Benhez és lepacsiztak meg bemutatkoztak egymásnak, viszont én Danit végig szúrós szemmel néztem. Eközben azt vettem észre, hogy valaki átölel. Balázs volt az. Természetesen visszaöleltem, de azon gondolkoztam, hogy most mi is van Gréta és közte.

Elindultunk a parkba és közben a fiúk hülyéskedtek, mi meg röhögtünk rajtuk. Hátra hívtam Grétát és kicsit lemaradtunk a többiektől.

-Miért hagytál kettesben Bennel?-kérdeztem mérgesen.

-Tudom, hogy tetszik. És ezt a többiek is észrevették rajtad. Ezért megbeszéltük, hogy ma összehozunk titeket. De mikor láttuk, hogy nem beszéltek semmit, akkor inkább kimentünk-mondta.

-Lehet, hogy helyes, de nem vagyok belé szerelmes vagy ilyesmi. És amúgy is, ha össze akarnék vele jönni, akkor magamtól csinálnám. És ha kéne a segítségetek, akkor szólnék-néztem rá.

-Jól van-mondta unottan, ebből tudtam, hogy folytatni fogják a tervüket vagyis még sok kínos pillanatra számíthatok.

-Még egy kérdés-szólaltam meg újra.

-Igen-fordult felém.

-Mivan Balázzsal?-húzogattam a szemöldökömet.

-Ugye összejöttünk és tegnap kimondtuk az első szeretleket és ahw-mesélte boldogan. Majdnem kiugrott a bőréből, aminek én nagyon örültem. Viszont egyszercsak szomorúan lehajtotta a fejét és úgy folytatta-Túl tökéletes minden. És te is tudod, hogy nekem olyan nem lehet, mert egy szerencsétlen lúzer vagyok. Tuti, hogy nagyon csunyán fogom elveszíteni-mondta a könnyeivel küszködve, mire megöleltem.

-Figyelj! Szerintem élvezd ki a helyzetet. Nem hiszem, hogy elveszíted, mert jó előérzetem van, de...ha mégis akkor tudod, hogy én itt vagyok neked. Sőt Szinti és Dani is! És a többiek az árvaházból is biztos.

-Köszönöm-csak ennyit mondott.

-Ha abbahagytátok a leszbizést, akkor elkérném a barátnőmet-szólt oda Balázs.

-Szerintem várnak téged-nevettem Grétára.

Gréta és Balázs végig kézen fogva járkáltak. Nagyon jó volt őket így látni. Én Szinti mellett próbáltam lenni, de annyira fel volt megint pörögve, hogy össze-vissza ugrált mindenkihez és mindenhez!!! Komolyan odafutott egy fához és átkarolta. Úgy döntöttem, hogy inkább Dani mellé csapódom.

A parkban leültünk a tó mellé a fűbe. Beszélgettünk, majd meghallottunk egy nem kívánatos hangot.