Idiot Love

Az én hősöm

"Nem szeretek felébredni és kiszállni az ágyból!"-volt az első gondolatom,mikor kinyitottam a szememet.
Átfordultam a másik oldalamra,de Danger nem volt ott mellettem. Kipattantam az ágyból és lassú léptekkel indultam a konyha felé.
Bekukkantottam az ebédlőbe is és láttam,hogy ott ülnek ketten. Billie és Danger. Nem igazán akartam beleszólni,ezért már indultam is arrébb,de Billie észrevett.
Belenézett a szemembe és bár biztosan nem vagyok belé szerelmes (az aztán fura lenne xD),a gyönyörű zöld szemeitől majd' elolvadtam.
-Várj már baszki! - kiabált utánam.
-Öhm. Igen? - néztem úgy,mint aki semmit nem látott.
-Kitől menekülsz? - lépett oda mellém és egyik kezével átkarolta a ... a derekamat.
-Attól a vitától,ami következik -bölcselkedtem.
-És milyen volt a söröd tegnap? -vigyorgott BJ önelégülten.
-Kurva vicces vagy. Mondjuk legalább jól aludtam.
-Na látod. Kérsz még? Adok szívesen! - röhögött még mindíg.
-De te most józan vagy. És mi van,ha megerőszakolsz? -pislogtam ártatlanul.
-Hát én élvezni fogom,te meg elfelejted.
Danger idő közben átment a nappaliba és gondolom tévézik.
-Na mostmár engedj el,mert tudok ám karatézni! -fenyegettem.
-Majd akkor,ha én akarom -markolt bele a seggembe.
-Na elmész te a picsába! -hámoztam le a kezét a fenekemről. - Normális vagy? A fiaddal járok. Ez szerintem bőven elég indok. Meg amúgyis van feleséged és a példaképem vagy! Érted? - mondogattam neki szájbarágásként.
-Mit csinálok én? Baszki. Mi a faszért engedted? - kente rám az egészet.
-Nah azt már nem! Nem fogod rámkenni. Letaperoltál engem és ez nem az én hibám! Neked mi bajod van? - néztem rá elég hülyén.
-A héten még nem feküdtem le senkivel,neked meg kurvajó segged van. És nem bírtam ki,hogy ne fogjam meg.
-Egy: tudom,hogy jó seggem van. Kettő: nem érdekel,hogy mikor basztál utoljára és három: ezt senkinek sem szabad tudnia! - mosolyodtam el halványan.
-De tudoood... Adrienne éppen nincs itthon és üres a szobám... Ha gondolod,akkor...
-Most fejezd be,mert ha továbbra is ilyen kanos leszel,esküszöm,hogy tökön rúglak! - fenyegettem meg.
-Abbahagytam! - tette fel védekezően a kezét.
-Uuuu. Eszembe jutott pár sor. Kell egy toll,egy papír és egy gitár. Gyorsan,mielőtt elfelejtem! - keltem ki magamból egy pillanat alatt.
-Oké,csak ne ordibálj már. Gyere gyorsan! - kezdett el rángatni egy ajtó felé.
Beléptünk,de ez nem a próbatermük volt. Simán bementem a hálószobályába. Okos lány vagyok,mi?
-Tessék,itt egy füzet meg egy toll. És adok egy gitárt is,de ne sikíts meg ilyesmi - húzott ki a háta mögül egy gitárt,míly meglepő.
Amint megláttam,vissza kellett fognom a sikítást,ha már egyszer megígértem.
A kedvenc gitárját nyomta a kezembe. Mindíg is szerettem volna egy ilyen gitárt,de soha nem voltunk túl jó helyzetben anyagilag a szüleimmel,így soha nem tellett rám és a gitárra.
Leírtam egy pár sort és kitaláltam hozzá egy ritmust,majd egyszer-kétszer még átolvastam és elkezdtem pengetni a gitárt. Egész jól szólt.
Sokszor elpróbáltam a dalt,mert idő közben annyit írtam,hogy egy dal lett belőle. Nem lett egy mestermű,de nekem bőven elég. Szeretek írni,de még nem volt olyan,hogy megírtam egy egész dalt.
-Ezt hogyan csináltad? Én hetekig szoktam írni egy dalt és csak utána találom ki a hangszerelést. Te meg csak leültél és megírtad. Azta - tapsolt meg BJ.
-Köszönöm, de nem olyan nagy szám. Szerintem lehetne jobb is - szerénykedtem.
-Ugyan. Ne legyél már ilyen,baszki. Ez egy kurvajó dal. Ha neked nem tetszik,akkor add nekem - ajánlotta fel.
-Tessék! - nyújtottam oda neki.
Nem akarta elfogadni,de én a kezébe nyomtam.
-Csak hülyültem. Nem adhatod nekem. Azt nem szabad. Ez a tiéd és az is marad. Ha felteszed valahova,ha nem -dobta le az asztalra.
Elvette tőlem a gitárt,amit szörnyen elmésen Blue-nak nevezett el.
Elkezdte játszani a dalt,egy kis intróval,majd beszálltam az énekléssel,aztán ő is. Így már ezerszer jobban hangzott. Kiegészítette az én hangomat és szuper lett. Elővette a laptopját és elindította a felvevő programot. Megint elénekeltük,majd megvágta egy kicsit és egy képpel ellátva már ment is fel a Youtube csatornájukra. Még csak meg sem kérdezte,hogy felteheti-e. Csak megtette. Tátott szájjal néztem,ahogyan kattingat,majd megnéztem a telómon a dalt és a reakciókat rá. Hát aztakurva. Öt perc alatt egy csomó like és komment.
Patakokban folytak a könnyeim és úgy borultam a nyakába.
-Tudod,hogy most legszívesebben mit tennék veled? - simogatta a hátam.
-Csak fogd be és ölelj tovább! Erre most szükségem van,mert ha elengedsz,nagyon megverlek! - szorítottam rajta egy nagyot.