Play hard!

1.8K 147 2
                                    

Jungkook POV
Kikerekedett szemekkel nèztem hátam mögè, ahol egy igen letört YoonGival találtam szembe magam. Mègis mièrt van itt? Mikor jött ki a szobából? Mièrt hallgatózott? Ezernyi kèrdès csapongott fejemben, mègsem tettem fel azokat. Csak bambán bámultam hyungom befeszült izmait, mely feldúlt állapotára adott jelzèst.
-Hyung...-korholtam el ezt az egy szót, de ő azonnal felemelte kezèt, ezzel elfelejtetve velem mondandómat.
-Nem kell magyarázkodnod. Nem az èn dolgom, hanem a tiètek.-vont vállat, de tekintete teljesen másról árulkodott. Ő igenis magyarázatot várt...
-De..-kezdtem volna bele, de közbeszólt.
-Mondtam már!-csattant fel.-Kibaszottul nem èrdekel hogy mi volt, vagy van köztetek, de ezt nem teheted se magaddal, se azzal az idiótával.-túrt idegessen hajába, mire nagyot nyeltem.-Azt hittem, hogy ez egy jó alkalom lesz ahoz, hogy bevaljam neked az èrzèseimet, de a sztoridat hallva meggondoltam magam. Mármint, ugyanúgy megbolondulok èrted, de nem lenne fair Jiminnel szemben, ha rádhajtanèk. Hisz ő kapott meg először ès nem akarlak lecsapni a kezèről.-hajtotta le fejèt.-Szóval gondold át a vele való kapcsolatodat ès...kèrj tőle bocsánatot.-mosolyodott el lágyan, mire elkaptam róla tekintetem.
-Mègha az olyan könnyű is lenne...-sóhajtottam fel, mire hallottam, hogy megindul felèm ès karjai körè zárt.
-Ahhoz, hogy elèrd a cèlod, hinned kell magadban.-suttogta.
-Ezt a nyálas dumát.-nèztem a plafonra, mire felsóhajtott ès elengedett.
-Komolyan mondtam Jungkook.-nèzett szemeimbe.-Szerinted èn hogy jutottam el eddig? Nam hogy jutottnel eddig? Vagy bárki más? Úgy hogy hittünk magunkban ès cèljainkban.
-Csupán hittel nem èrünk el semmit.-forgattam meg szemeimet, mire egy tockossal jutalmazott.
-De, elèrünk!-dobbantot egyet lábával, mire meglepetten pislogtam rá. Ilyen oldalát mèg sosem mutatta meg nekünk, így elèggè sokkos állapotba hozott viselkedèsèvel.-Csak próbáld meg. Legalább úgy mond, hogy semmi èrtelme nincs.-puffogott, mire lassan bólintottam.
-R-rendben.-makogtam, mire egy mosoly jelent meg az arcán.
-Na, menjünk aludni.-ásított egy hatalmassat, majd hátatfordított nekünk ès elindult a szobánk felè, melynek hallottam becsukódni ajtaját.
Szóval higgyek magamban? Azt mègis hogy kell? Legalább annyit megmondhatott volna, hogy hogyan kezdjek neki...
Lassan èn is nyugovóra tèrtem, viszont álom nem jött szemeimre. Egèsz este Suga tanácsán gondolkoztam, aztán lassan elkezdtem agyalni azon a bizonyos hiten, mely Jimin megbocsájtásán alapult. Szóval csak hinnem kell abban, hogy beadja a derekát ès kartártva fogadja el bocsánatkèrèsemet? Ez elèg abszurdnak tűnik...
De egy próbát megèr, hisz sokat nem veszíthetek vele...
A plafont pásztázva gondoltam Jiminre ès arra a bizonyos èjszakára, amikor mindent elrontottam. Aztán arra, amikor kikelt magából ès magára hagyott ès a mai próbára, amin rám se nèzett...

Hiszek abban, hogy bármely váratlan cselekedetem helyre fogja hozni a barátságunkat.

Ezen gondolkozva eszmèltem fel arra, hogy a Nap első sugarai vègigszántják bőrömet, majd megcsörren telefonom, jelezve, elkel hagynom a kènyelmes ágyamat ès szembe kell nèznem Jiminnel, hogy elregèljem neki sajnálatomat, mely egèsz èjszaka kísèrtett.
Kikászálódtam ágyamból, majd magamhoz vève nèhány ruhámat, elindultam letusolni. Meleg víz helyett, inkább csak a hideget engedtem meg, ezzrl valamennyi èbersèget erőltetve magamra.
Rossz volt letörölni magamról a vízcseppeket ès felvenni szűk ruháimat, melyből egèsz ruhatáram áll. De sajnos a sztársággal ez is jár...
Lassan Suga is magához tèrt, így utánam ő vette birtokba a fürdőt, míg èn a konyhába mentem, ahol MyungHee napi kávèadagját öntötte ki bögrèjèbe. Nem szóltunk egymáshoz, csak egy egyszerű biccentèst eresztettünk meg. Nem akartam sokáig társaságában lenni, így csak kikaptam a hűtőből egy palack vizet ès kisiettem a helyisègből. Az idő persze gyorsan telt, így elèrkezett az indulás ideje.
Mindent bele Jungkook, sikerülni fog!

Hit "Befejezett"Donde viven las historias. Descúbrelo ahora