Szemeid gyönyöre [RusAme]

19.rész

Csendes dél után

- Nem még, de majd gondolkodok ezen. Most félre akarom tenni a gondjaimat és csak a jelenre meg a gyönyörű tájra szeretnék koncentrálni!
- Rendben van, ha így érzed akkor azt is megértem.

Poland szemszöge

Elaludtam az ágyon mikor Magyarral néztük a filmet. Mikor felkeltem arra lettem figyelmes hogy a fejem Magyar mellkasa mellett van. Gondolom mocorogtam és úgy kerültem oda mellé ilyen közel, jó meleg a mellkasa a kezeim rajta pihentek közben Magyar békésen szuszogott. Olyan jó megnyugtató a közelsége, minden olyan csendes. A gépem már lemerült szerintem, szóval az éjjeli szekrényre raktam. Vissza húzodok az alvó Magyar mellé és átölelem. Nem tudom miért de most nem húzodok el tőle csak az alvó arcát szemlélem. Akaratlanul is de a hajába kúsznak az ujjaim és elkezdtem babrálni aranyos kócos hajával. Egyik kezemmel az ágyon könyökölök és azzal tartom a fejem, másikkal meg Magyar frizuráját babrálom,
-Olyan jó puha a haja! - mondom magamba kuncogva. Majd mikor zsibbadni kezd a karom akkor hallkan lefekszek a még mindig szunyókáló Magyar mellé. Csak most vettem észre hogy az egyik tollam Magyar kezében van, gondolom kihullott vagy valami. Nem húzná ki tudja hogy az fáj nekem, aranyosan szorongatja azt az egy tollamat a keze közt. Közelebb kúszok hozzá és a szárnyamat óvatosan a mellkasára teszem, ott pihen rajta. Majd kényelmesen elhelyezkedek. Vissza aludtam majd 2 óra múlva arra ébredtem hogy valaki rázogat nem erősen csak gyengéden.
- Mmm.. Mi az? - kérdem mormolva még a szememet dörzsölve és nagyokat ásítozva.
- Csak fel akartalak ébreszteni, mit kérsz vacsorára?
- Várj mi? Vacsorára?? - kerekedik ki a szemem majd a szárnyamat magam mögé húzom hirtelen.
- Au! - kap az orrához és összeszorítja a szemét mikor véletlen orrba csapom a szárnyammal.
- Bocsánat, véletlen volt! - húzom be a szárnyam magam mögé, majd lehajtom a fejem.
- Semmi gond csak meglepödtem! - nyugtatgat simogatva a vállam, majd ránézek és meglátom hogy az arcán van egy kis piros vércsepp ami a sebéböl jött ki. Amit a szárnyam egyik tolla valahogy megvágta őt.
- Adok zsepit! - majd az éjjeli szekrényemről levettem gyorsan egy zsebkendőt és az arcát kezdem óvatosan törölgetni.
- Nyugi nem vérzik annyira egyszer vagy kétszer letörlöm és utána csak a seb fog látszodni.
-Rendben, nagyon ronda vagyok mikor felkelek ilyen mosott sz@r fejem van szóval elmegyek megmosni az arcom a fűrdöbe ha szabad. - mondja "kulturáltan".
- Csak nyugodtan! - veszem el a zsebkendőt az arcárol. Annyira béna vagyok de komolyan! Mikor kiment egyből a szárnyamat kezdtem nézegetni, vajon melyik toll vághatta meg Magyar arcát. Kis idő után megtaláltam és ki akartam volna húzni, de Magyar akkor toppant be az ajtómon és földbe gyökerezett lábbal állt az ajtóban nézve ahogy én cibálom ki szerencsétlenül azt az egy tollam a szárnyamból.
- Mit csinálsz?! - siet oda hozzám megakadályozva.
- Ki kell húzzam ezt a tollam!
- Miért?
- Másokat is bánthatok vele vagy akármi!
- Nem kell, biztos nem a toll hibája! Ne tegyél ilyet magaddal még a végén valami bajod lesz! - veszi el a kezem a tolltól. Majd végig húzza a kezét és megmutatja nekem hogy most nem vágta meg.
- Látod! Nem a toll hibája.
- De akkor hogyan vágott meg? - erre vállat rándít és felsegít az ágyból.
- Menjünk vacsorázni?
- Igen, de mit fogunk enni?
- Nem tudom, mit akarsz enni? Majd most rendelem én!
- Hát jó.
- McDonald's?
- Igeeen! - kúszik egy mosoly az arcomra.
- Oksa akkor mond mit kérsz! - majd megrendeltük a kajánkat és 30 perc múlva meg is érekezett az említett finomság. Még ajándék űdítő italt is kaptunk! Amit Magyar azt mondta felezzünk el, szóval egy pohárba a felét én ittam meg a másikat meg ő.
- Nagyon finom köszönöm!
- Ugyan, nincs mit örülök hogy ízlik neked is! - majd ettünk tovább.

Amerika szemszöge

Haza értem már órák óta. Unalmas perceimet hasznosan töltöttem, segítettem anyának a mosogatásban meg porszívózásban és még pár házi munkában. Plusz a saját házimat is megcsináltam. A vacsora asztalnál.
- Milyen volt a munka apa? - kérdi Canada érdeklődve.
- Most egészen elviselhető volt, nem volt annyi feladatom és végre tettek a kávé automata mellé tea automatát is! - majd boldogan beleszürcsölt a teájába. Anya meg csak kuncog.
- Uhm oké asszem. - mosolyog bizonytalanul Canada majd tovább folytatja a lakmározást.
- Nagyon finom volt köszönöm, kiviszem a tányérotokat! - majd hipp-hopp összeszedtem az üres tányérokat az asztalrol és a mosogatóba helyeztem őket. Felmentem a szobámba majd gondoltam lefekszek aludni mivel eléggé fáradt voltam, a sétálás meg fára mászás kimerített. Meg a Russiás dolgon próbálom magam túltenni de még mindig tanácstalan vagyok. Átvettem egy kényelmes tiszta ruhát mivel nem akartam az utca poros meg koszor ruhámmal ágyba feküdni. Lefeküdtem az ágyra majd gondolkodtam azon miként kéne most tegyek. Vissza gondolva eléggé ingerülten beszéltem Russiaval ami nem volt szándékos csak feszült voltam és kijött belölem. Majd bocsánatot kérek. - gondolom magamban. Arra is gondoltam hogy üzenetbe tárgyalom le vele, de azt inkább hanyagoltam. Majd a vonaton megbeszéljük. Ezzel a megállapodással hajtottam álomra a fejem.

( 794 szó)