Part 9

27 0 0
                                    

Már idejét sem tudtam mióta állhattam ott. A bentről kiszűrődő könnyű zene csak úgy repített a gondolataim között. Mindenfelé kalandoztam, a suliban, mi lehet Harryékkel és hogy igazából Draco ma piszok jól néz ki. Egyszerű fekete öltöny, hozzáillő nyakkendővel és egy fehér ing. Semmi extra, valahogy mégis máshogy néz ki benne. Ettől függetlenül ugyan az az undok, elkényeztetett, egoist Melfoy fiú. Nem is értem magamat miért tör le ennek a gondolata.
-Nem fázol Kedvesem?-szólt egy ismerős hang amitől a hideg is kirázott és az utolsó szó hallatán a meghökkenésből rá fordítottam fejem.
-Kedvesem?-fintorogtam rá az ajtóba támaszkodó fiúra.
-A valódi kérdésről pedig feledkezz csak meg nyugodtan.-forgatta szemeit.
-Draco, kérlek. Nem kell ezt csinálnod. Menj vissza és igyál nyugodtan, engem pedig hagyj csak itt. Nagyon jól megvoltam egyedül is és nem hiányoztál egy cseppet sem.-fordultam vissza az erdőt bámulva.
-Most erre több dolgot is mondanék.-állt mellém-Itt lakok, tehát azt csinálok amit akarok.-terítette rám a zakóját, amin talán kicsit el is pirultam-És amúgy mi van akkor ha te hiányoztál nekem?
-Ha azt mondanád, valószínű kinevetnélek. De miért mondanál ilyet?-néztünk egymás szemébe de a válaszánál már elfordult.
-Mert nem hív senki így a nevemen.-sütötte le a szemét. Nem igazán tudtam összerakni mit is akar igazán mondani és ha őszinte akarok lenni, nem is nagyon erőltettem meg magam azért, hogy megértsem. Álltunk ott egy pár percig némán szemkontaktust kerülve, de aztán megtörte.
-Nem jössz be inkább mégis? Megihatnánk valamit.-nézett rám és a csaló félhomályban mintha el is vörösödött volna-Persze csak ha van kedved.
-Rendben menjünk.-vettem le a vállamról a zakóját.
-Hagyd csak. Majd bent.-húzta rám vissza.
Ezután a beszélgetés után el kell gondolkodnom, hogy kis is Draco Melfoy. Nem lehet, hogy ez ő legyen. Vagy szigorúak vele itthon és udvariasnak kell lennie vagy van egy ikertestvére. Vagy esetleg ivott és ez ennyire megváltoztatta. Vagy tényleg ő az igazi Draco és a Roxforti Melfoy fiú csak egy színjáték? Mindenesetre így egész kellemes volt a társasága.
Lassú léptekben haladtunk a bár felé ahol alkoholt nekünk nem szolgáltak ki, ezért ittunk egy édesebb üdítőt.
-Mutatok valamit.-súgta a fülembe sejtelmesen és biccentett a fejével, hogy kövessem. A bárt megkeülve haladtunk hátra egy sötét hely felé.
-Draco.Hova megyünk?-torpantam meg.
-Gyere már Black.-fogta meg a kezem, pont olyan erősen, hogy ne fájjon de maga után tudjon húzni.
Egy ajtó előtt álltunk egy sötét folyosó végén, ahol rámnézett csillogó kék szemekkel.
-Készen állsz?
-Nem!-válaszoltam hirtelen.
-Akkor gyere.-és már nyitotta is az ajtót.
Ahogy beléptünk egy jóval világosabb helységbe értünk, aminek ajtaját Draco bezárta. Egy hatalmas kör szoba volt, kővel kirakva és benne fa polcok teli alkoholos itallal. A szoba végén egy pincébe vezető lépcső sor található, ami körülményekhez képest cseppet sem bizalom gerjesztő. Középen egy komfortosnak tűnő társalgó található kanapéval, fotelekkel és asztallal. Fantasztikus látványt nyújtott, mégis féltem. Kettesben, azzal a fiúval akivel eddig az estéig két szép szót nem váltottam, majd behív egy alkohol barlangba ahol van pince is. Alkoholba folyt, megöl egy üveggel, megerőszakol a kanapén, bazár a pinébe. Sok opció fordult meg a fejemben amíg felmértem a terepet.
-Iszunk valamit?-kérdezte miközben a polcon matatott-Ez a személyes kedvencem.-vette is le az üveget. Nem is tudtam hirtelen mit kéne mondjak hirtelen.
-Draco Melfoy?-ültem le a kanapéra.
-Igen? Rose Black?-nézett értetlenül.
-Te vagy az?
-Miért mégis kivel szeretnél itt lenni Kedvesem?-mosolygott rám és leült mellém.
-Csak nem ismerek rád.-fogtam meg egy poharat.
-Most van egy kis időnk ismerkedni.-tette rá kezét egy pillanatra a combomra amit el is kapott és öntötte az első kört.
-Egészségedre Rose kedves.-nézett a szemembe miközbe koccant a pohár. Majd ez megtörtént még párszor, míg nem egészen bódult állapotba nem kerültem.

Vissza hozzádWhere stories live. Discover now