Vissza hozzád

Part 4

Az este még javában zajlott. Azt hittem el lesznek fáradva, vagy már készülnek a másnapra, de ők nem. Mint akit kergetnek úgy rohangáltak fel-alá a társalgón keresztül. Nem mintha ez zavart volna, olvasni akkor is tudok, ha bomba robban mellettem.
-Black.-csapta meg fülem a hang. Az a hang amit nem szivesen hallok, de jobb lesz hozzászokni.
-Melfoy.
-Te meg mit csinálsz?-lépett közelebb.
-Azt amit te valószínű soha.-fordítottam vissza fejem a könyvbe.
-És mi ez?-nézegette a könyv borítóját.
-Semmi közöd hozzá.
-Akkor én ezt most elveszem és jobban szemügyre veszem.-azzal a mozdulattal ahogy kitépte kezeim közül el is viharzott vele.
Szuper. A kedvencem nélkül maradtam. De Melfoy ha így akarsz játszani, játszunk így. A könyvet holnap visszaszerzem és kitalálok neki valamit, hogy megleckéztessem. Nem ez a fajta lány vagyok, inkább vagyok egyedül és csendben, de nem hagyom magamat. Ha lehettek volna barátaim valószínű őket is megvédeném, de egyenlőre jól el vagyok magamba is. Először magamat építem aztán a barátságokat. Nem szeretnék az lenni aki beépül egy körbe és majd ott leszek valaki. És Merilinre mondom, inkább száz életen át leszek egyedül mintsem egy Melfoy féle baráti társaságba. Ilyen gondolatokkal sétáltam vissza a szobámba, ezúttal üres kézzel. A szobák folyosólyára volt kihelyezve az órarendünk, amit gyorsan átfutottam és a holnapi napot próbáltam memorizálni. Bűbájtannal kezdünk úgyhogy elő is vettem az ehhez az órához szükséges könyvet és kitettem az asztalomra. Ezután következhetett az készülődés a holnapi napra. Kicsit fura volt így elsőre, nem a megszokott otthoni légkörbe forró zuhanyt venni, de meglehetősen jó érzéssel töltött el az új környezet. Ez valami újnak a kezdete. Miután végeztem a fürdőbe gyorsan ágyba is bújtam és próbáltam mihamarabb elaludni, hogy másnapra friss legyek. Na ez a magamra erőltetem az alvást, nagyjából tíz percig tarthatott, aztán elővettem a bűbájtan könyvet és olvasni kezdtem. Igencsak unalmas egy teremtés vagyok, de engem így neveltek. És ha már a kedvenc verses könyvem Melfoynál van, valamivel muszály álomba kényszerítenem magam. Szegény kis könyv. Csak remélni tudom, hogy nem fog úgy járni mint a vonat jegyem. Olvasás és gondolkodás közbe sikerült elbóbiskolnom, így újra befeküdtem az ágyba, kényelmesen elhelyezkedtem és már aludtam is.

"-Én csak szeretni próbállak.-mondta nekem hátat fordítva egy sötét alak.
-Ezzel csak azt éred el, hogy utáljalak.
-Furcsán fejezem ki önmagam, de higgy nekem kérlek.
-Hagyj békén!-kiabáltam rá.
-Rose kedves. Én itt várlak, ha meggondolnád magad.
-Soha!"