Tesóm és a maffia barátja

10. fejezet

ZOE POV

-Ami a következő 4 hétben fog veled történni igen fontos lesz. Muszáj elsajátítanod pár dolgot ahhoz, hogy ne halj meg az első 5 percben. Távolról vigyázunk rád, de mi sem lehetünk ott minden pillanatban. -mondta Adam.

-Oke. -feleltem.

-A mai naptól kezdődik a kiképzésed és a további napokban mindig itt találkozunk.

-Ok. Mikor kapom meg az infókat?

-Szét leszel osztva. Mindenki másban fog segíteni neked.

Col: Infók.

Nate: Csábítás

Én: Önvédelem

Jackson: Lövészet. -mondta Adam

-Két kérdésem lenne. -mondtam

-Hallgatom.

-Első milyért kell nekem lövészetet tanulnom, és második pont Nate segít nekem a csábításban? -feleltem értetlen fejjel. A fiúk felnevettek, Nate egy gyilkos tekintettel nézett rém.

-Az első kérdésedre a válasz azért, hogy ne legyél teljesen reménytelen ha a kezedbe kerül egy fegyver. A második azért, mert ha hiszed ha nem Nate egész jól ért az ilyenhez.

-Ha megengedsz egy variálást. Akkor azt javaslom, hogy vegyük ki a csábítás részt, mert így is elég fura lesz úgy beszéni vele, hogy mindent tudok róla. Az meg még furább lenne, ha egy Flirt királynővel találná szembe magát, valószínűleg elgondolkodna azon, hogy ez csapda-e.

-Rendben, akkor ezen változtatunk. Viszont a bátyáddal itt kéne élnetek addig amíg ez folyik, ne hogy a szüleitek bajba kerüljenek. Javaslom holnap kezdjük meg a munkát, most pedig pihenjünk.

-Inkább kezdjük most, legalább hamar túl vagyok az egyik dolgon. Egyébként, hogy tervezel te 4 hét alatt egy lövészmestert csinálni belőlem?

-Nem muszáj, hogy lövészmester legyél, elég annyi ha tudod hogy mikor van kibiztosítva és bebiztosítva, ha látják, hogy stabilan tartod a fegyvert talán megijednek.

-Végül is igaz.

-Akkor mennyünk. -mondta Jackson.

-Oks.

Lementünk egy kisebb pince szerűségbe ahol láttam egy edző termet és ugye a lövész pályát. Jacksonnal az utóbbi felé vettük az irányt, megállt egy pultnál és a kezembe nyomott egy fegyvert. Elég nehéz volt.

-Hú ez elég nehéz. -nevettem fel kínomban.

-Meglehet, de mielőtt megtanulnál lőni tanuljuk meg a tárazást.

Megmutatott mindent, majd amikor késznek nyilvánított oda álltunk egy lövész helyhez és megmutatta az alap beállást.

-Látod, így állj be. Ez a tartás egy kicsit stabilizálja az álláspontod.

Én is beálltam, egy kicsit igazított rajtam majd a kezembe nyomta a fegyvert. Megfogta a derekam és a karom, hogy segítsen. Ne értsétek félre helyes meg minden, de nem az esetem és ezt ő is tudja. Na meg persze neki van barátnője. Na szóval akkor ugye segített és együtt meghúztuk a ravaszt. Elős lövéshez képest szerintem jó voltam.

-Kezdésnek jó, ügyes vagy.

-Köszi.

Gyakoroltunk még egy kicsit, épp amikor lőttem egy utolsót tapsot hallottam a hátam mögül így automatikusan megfordultam.

-Ügyes vagy törpilla.

-Ö...Kö..Köszi Adam. -egy kicsit zavarba jöttem, magam sem tudom hogy miért.

-Látom zavarba vagy, de egyébként azért jöttem, hogy megmutassam az ideiglenes szobád. Kösz Jack, hogy megtanítottál neki ezt azt.

-Persze főnök, na megyek mert találkozóm van. Sziasztok.

-Szia. -köszöntünk el.

-Na gyere, gondolom fáradt vagy.

-Nem vagyok fáradt. Ebben nem lehet elfáradni. -nevettem fel.

-Majd mond ezt később. -nevetett fel ő is.

Felmentünk, elkísért a szobámig. Amikor benyitottam tátva maradt a szám, nagyon jól nézett ki a szoba. Egy francia ágy volt középen, és kettő éjjeliszekrény mellette.

-Hú ha...-mondtam.

-Ugye, szerintem is. Talán a te szobád még szebb is.

-Hát jobb vagyok nálad szóval meg is értem. -szembe fordultam vele, de nem számítottam rá, hogy ilyen közel lesz ezért hátra hököltem egy kicsit. Ő közelebb jött, majd szorosan átölelt. Én is vissza öleltem, hosszas percig csak ölelkeztünk amikor végre elváltunk megpuszilta a homlokom.

-Aludj jól. -mondta majd kiment.

-Te is. -suttogtam utána. Meglepődtem a puszi miatt, de próbáltam nem arra gondolni ami pár perce történt. Gyorsan lefürödtem majd bebújtam a pihe puha ágyamba.