Magnus Chase and The Sword of Summer (A Nyár Kardja)

23. Újrahasznosítom magam

Ha valaki azt mondja: Ez a Mókus, akkor nem teszel fel kérdéseket. Te futsz. Azok a hangok önmagukban elegek volt ahhoz, hogy kizökkentsenek a kérdezősködésből.

Kifelé menet megragadtam a kardomat. Mivel zöld selyem Valhalla pizsamát viseltem, kételkedtem benne, hogy szükségem lesz rá. Ha valakivel meg kellene küzdenem, az meghalna a röhögéstől, mielőtt kihúznám a pengét.

Kirohantunk a folyosóra, hogy megkeressüka kiutat. T.J. és Mallory már ott állt, sápadt szemmel és sietősen felöltözve.

'Mi volt ez a hang?' nézett rám Mallory. 'Miért van a szobádban egy törpe és egy elf?'

'MÓKUS!' kiáltotta Blitzen, és becsapta az ajtómat.

Hearth ugyanezt mondta jelbeszédben – ez a gesztus, amely nyugtalanítóan úgy nézett ki, mint egy húst hasító állkapocs.

T.J. úgy nézett ki, mintha arcon ütötték volna. 'Magnus, mit csináltál?'

'El kell hagynom a szállodát. Most. Kérlek, ne állíts meg minket.'

Mallory talán gael nyelven káromkodott. A mi kis csoportunk igazi Nemzetek Egyesült Szitkozódó Csoportja volt.

'Nem állítunk meg' mondta. 'Ezzel egy évtizedre mosási büntetést vállalunk, de mi segítünk.'

Csak bámultam rá. 'Miért? Kevesebb mint egy napja ismersz.'

'Elég régóta ahhoz, hogy tudjam, hogy egy idióta vagy' morogta.

'Amit mondani akar' ajánlotta fel T.J. a tolmácsolást 'hogy a társak mindig segítik egymást. Mi fedezzük a szökésedet.'

A szobám ajtaja megremegett. A névtáblámon repedés futott végig, mint egy pókháló. Egy díszlándzsa esett le a folyosó faláról.

'X!' szólította meg T.J. 'Segíts!'

A féltroll ajtaja kirobbant a zsanérokról. X berontott a folyosóra, mintha csak állt és a hívásra várt volna. 'Igen?'

T.J. az ajtómra mutatott 'Magnus ajtaja. Egy Mókus.'

'Oké.'

X odament, és hátát az ajtómnak nyomta. Az megint megremegett, de X erősen tartotta. Feldühödött ugatás visszhangzott belülről.

Halfborn Gunderson botorkált ki a szobájából, csak mosolygós boxerben, kétpengéjű fejszékkel a kezében.

'Mi folyik itt?' Blitzre és Hearthre nézett. 'Megöljem a törpét és az elfet?'

'Nem!' üvöltötte Blitzen. 'Ne öld meg a törpét és az elfet!'

'Velem vannak' mondtam. 'És elmegyünk.'

'Mókus' magyarázta T.J.

Halfborn felhúzta bozontos szemöldökét. 'Mókus, mint a mókus mókusban?'

Egy holló szállt végig a folyosón. A legközelebbi lámpára szállt, és vádlón vicsorgott rám.

'Nos, ez nagyszerű' mondta Mallory. 'A hollók érzékelték a barátaid behatolását. Ez azt jelenti, hogy a Valkűrök sincsenek sokkal lemaradva.'

A liftek irányából fél tucat harcos üvöltése visszhangzott.

'És ezek biztosan Odin farkasai lesznek' mondta Halfborn. 'Nagyon barátságosak, hacsak nem hatolsz be, vagy nem hagyod el engedély nélkül a szállodát, mert abban az esetben szétszaggatnak.'

Egyre nagyobb gombóc nőtt a torkomban. Azt el tudnám fogadni, ha megöl egy mókus, vagy egy sereg Valkűr, vagy akár egy fejsze, ami az arcomba talál, de nem a farkasok. A lábaim azzal fenyegetőztek, hogy összerogynak alattam.

'Blitz és Hearth' remegett a hangom 'van olyan riasztó, amit nem sikerült beindítanotok?'

Nem fair, jelelte Hearth. Elkerültük a faajnákat.

'Faaknák?' Kérdeztem rá, mert nem voltam benne biztos, hogy jól értettem.

Halfborn Gunderson felemelte a fejszéjét. 'Feltartóztatom a farkasokat. Sok sikert, Magnus!'

Lerohant a folyosón, és azt kiáltozta: „HALÁL!”, miközben a mosolygós arcok hullámzottak a boxerén.

Mallory arca vörössé vált. De azt, hogy zavarába vagy örömébe nem tudtam megmondani 'maradok X-el, ha a mókus áttörne' mondta. 'T.J., te viszed őket újrahasznosításra.'

'Jó.'

'Újrahasznosítás?' kérdezte Blitz.

Mallory kirántotta a kardját. 'Magnus, nem mondhatom, hogy öröm volt. Igazi fájdalom vagy a náriban. Most pedig indulj.'

A szobám ajtaja ismét megremegett. A plafonról omlott a vakolat.

'A mókus túl erős' morogta X. 'Siessetek.'

T.J. megerősítette a bajonettjét. 'Gyerünk.'

Végigvezetett minket a folyosón, kék Union kabátjával a PJ-jein. Az az érzésem, hogy valószínűleg abban a kabátban aludt. Mögöttünk farkasok üvöltöttek, Halfborn Gunderson pedig óskandináv nyelven bömbölt.

Futás közben néhány einherjar kinyitotta az ajtót, hogy megnézze, mi történik. Amikor észrevették T.J.-t a tőrével visszabújtak a szobába.

Balra, jobbra, jobbra, balra, de már elvesztettem a kanyarok sorrendjét. Egy másik holló száguldott el mellettem, és dühösen károgott. Megpróbáltam lecsapni.

'Ne'  figyelmeztetett T.J. 'Odin számára szentek.'

Éppen egy T mellett haladtunk el a folyosón, amikor egy hang felkiáltott: 'MAGNUS!'

Elkövettem azt a hibát, hogy hátranéztem.

Tőlünk balra, ötven lábnyira Gunilla állt teljes páncélban, mindkét kezében kalapáccsal. 'Még egy lépés' vicsorogta 'és halott vagy.'

T.J. rám pillantott. 'Ti hárman menjetek tovább. A következő jobb oldalon van egy csúszda az „újrahasznosítás” felirattal. Ugorjatok.'

'De -'

'Nincs idő.' T.J. vigyorgott. 'Menj, és ölj meg nekem néhány rebet – vagy szörnyetegeket – vagy bármi mást.'

A Valkűr felé szegezte a puskát, azt kiáltotta: 'Ötvennegyedik Massachusetts!', és támadt.

Hearth megragadta a karomat és magával húzott. Blitz megtalálta az újrahasznosító csúszdát, és felrántotta. 'GYERÜNK GYERÜNK!'

Hearthstone fejjel előre ugrott.

'Következőnek te, kölyök' mondta a törpe.

Haboztam. A csúszdából kiáramló szag a kukás búvárkodásaimra emlékeztetett. Hirtelen nem tűnt olyan rossznak a Valhalla Hotel kényelme.

Aztán több farkas üvöltött, ezúttal közelebb, és újrahasznosítottam magam.