A család hatalom✔️[Derek Hale ]

34.fejezet

lizzie;

Reggelre már visszatértem a mocsárból, és az ágyamon ültem miközben magam elé bámultam. Elvesztettem őket...

Úgy éreztem a szívem apró darabokra tört. Eddig se volt minden rendben vele, de most... Nem láttam kiutat. Nem láttam a fényt az alagút végén. Csak sötétség volt... Nem várt sehol egy Derek, hogy megmentsen mint azelőtt tette. Nem várt senki.

Hirtelen kicsapódott az ajtó, mire összerezzentem és szorosabban szorítottam magamhoz Derek egyetlen pólóját ami itt maradt. Nem néztem fel ki volt nyugalmam megsértője, de amikor a bizonyos szőke fürtök gazdái elém térdeltek, tudtam, hogy el kell mondanom mit tettem.

— Hol a fenében voltál egész este? Visszahoztuk Elijah-t és nem voltál itt... — halkult el a hangja, majd gyengéden megragadta az állam, és maga felé fordította könnyáztatta arcom. — Lizzie... Mit csináltál? — suttogta és felült mellém az ágyra.

— Meg kellett tennem... — bólintottam, miközben előre-hátra ringtam.

— Hol vannak? — ragadta meg a kezem.

— Semmi sem lesz a régi... És szerintem a Sivár sem halt meg... Túl egyszerű lenne. Azok után amiket tett, nem szabadultunk meg tőle... — suttogtam, majd vörösre sírt szemeimmel kinéztem az ablakon.

— Hol vannak? — ismételte meg a kérdést.

— Beacon Hills-ben... — ejtettem ki a város nevét. — Nem volt más választásom. Nem akartam, hogy bajuk essen, de nem zárhatom be őket. Nem akartam megbántani... — motyogtam miközben a mellkasomhoz húztam a térdem és a karjaimmal átkaroltam magam, miközben Derek pólójába fúrtam a fejem.

— Megoldjuk. — bólintott és odahúzott magához.

— Derek, ő... — suttogtam, de megakadtam hiszen nem tudtam, hogy hogyan mondjam el neki.

— Lizzie, mit nem mondtatok el eddig senkinek Derek-kel? — kérdezte a szemeimbe nézve, mire hangosan felzokogtam.

***

Éppen hazaértem a Vincent-el való találkozásomból és a szobám felé vezzem az irányt. Mikor benyitottam hallottam, hogy a fürdőszobában csobog a víz ami azt jelentette, hogy Derek éppen fürdik.

Átöltöztem az otthoni ruhámba és elterültem az ágyon, majd a plafont bámultam.  Mi lesz ezután? Ha végre legyőzzük majd a Sivárt...? Talán visszahozhatnánk anyát a halála erejével...

Nyitódott a fürdő ajtaja és mikor arrafelé fordítottam a fejem, Derek-kel találtam szembe magam, ahogy a derekán csak egy törölköző volt, semmi más.

— Nem tudtam, hogy hazaértél. — mondta és vízes tincseit hátrasimította, majd odajött mellém az ágyhoz.

Homlokon csókolt amit mosolyogva fogadtam, majd felállt és megcirógatta az arcomat.

— Akkor felöltöztél volna? — haraptam alsóajkamba, s szememet rajta legeltettem.

— Lehet... — mosolyodott el, majd leült az ágy szélére én pedig az ölébe hajtottam a fejem, ő pedig elkezdte simogatni a fejem.