Phoenix |Sakusa × Reader - Befejezett|

nine

Szerda reggelén az ébresztőre ébredtem, és szinte egyből fel is ültem az ágyamon. Szememet dörzsölve mentem ki a mosdóba és bent hallottam, hogy az ébresztő szól, ami Kiyoomi telefonjából származott. Néhány perc elteltével vissza is mentem a szobába, azonban barátom még mindig aludt. Nem ébredt fel az ébresztőre, így nekem kellett felkelteni.
  Az ágyára ültem, majd hátát kezdtem el simogatni, ugyanis a hasán feküdt. Másik kezemmel arcát cirógattam, és adtam a fejére egy puszit is.

  - Baba, kelni kell - kezdtem el beszélni hozzá halkan, ő azonban nem mozdult - Hé, Kiyoomi - hajoltam arcához, majd adtam rá egy puszit és kicsit megbökdöstem az arcát.

Erre már reagált és el is húzta a fejét, majd megfordult a másik oldalára.

  - Reggel van - tettem a kezemet a vállára és kicsit rázogatni kezdtem, miközben a karjára adtam egy puszit.

Ő motyogott valamit, de nem értettem, hogy mit majd belefúrta az arcát a párnába. Jómagam lehúztam róla a takarót, ő azonban a kezével tapogatózni kezdett, hogy visszahúzhassa magára. Megmelengette a szívemet, hogy annyira álmos volt, hogy nem akart kikelni az ágyból. Végül erőt vettem magamon és ledőltem mellé, majd lassan magamhoz öleltem őt hátulról.

  - Egy picit így maradunk, de utána keljünk - suttogtam magam elé.

Kiyoomi a kezemre tette a sajátját, és ásított egyet. Adtam a vállára egy puszit és szorosan hozzábújtam. Kellemes és biztonságot adó érzés volt, hogy hozzábújhattam és a karjaimban tarthattam őt.

  - Kérek reggeli puszit - motyogta álomittas, rekedt hangon.

A szívem hatalmasat dobbant a szavaitól, és egyből adtam az arcára pár puszit és egyet a nyakába is.
  Körülbelül negyed órát feküdtünk így az ágyban, majd ezt követően Kiyoomi is elkezdett ébredezni.

  - Meleg van - szólt álmosan, miközben kijött a fürdőből.

Én felöltöztem, míg ő nem volt itt, ő azonban még mindig alsónadrágban volt.

  - Mehetünk később is reggelizni, ha pihenni szeretnél még - néztem fel rá, az ágyamon ülve.

  - Nem akarok emberek között lenni, szóval menjünk hétre - ásított - Ez a meleg leszívja minden energiámat - dőlt el az ágyán - Babe - emelte a magas a kezeit - Tölts fel energiával.

Amikor reggel volt és Kiyoomi fáradt, illetve álmos volt, úgy viselkedett, mint egy kisgyermek. Bújós volt, és teljesen máshogy viselkedett, mint szokott.

  - Hogyan? - ültem le mellé az ágyra.

  - Ha jó neked is, akkor feküdj ide - mutatott magára.

Az ajkamba haraptam, majd Kiyoomi fölé másztam és ráengedtem magamat a testére. Ő azonnal körém fonta a karjait és magához ölelt. Arcát belefúrta a vállamba, majd kiengedett az ajkain némi meleg levegőt.

  - Nem nyomlak össze? - kérdeztem halkan.

  - Dehogyis - szólt egyből és adott egy puszit a halántékomra - Maradjunk így egész nap.

  - Baj van? Annyira furcsa vagy - szóltam aggódva.

  - Csak annyira hiányzott már ez és szükségem van rá - mondta el, nem túl hangosan.

  - Most már többször lesz - adtam puszit a nyakába.

  - Köszönöm, hogy megbíztál bennem tegnap - suttogta.

Én szó nélkül bújtam csak jobban hozzá és élveztem ki az ölelését.

  - Kiyoomi, fél 7 van - néztem a falon lévő órára.