Beautiful days

495 43 1
                                    

Jungkook:

Ah dögunalom...
Nem is értem miért vagyok itt, fáj a lábam , unatkozom és minden bajom van . Egyedül az a faág köt le , amin egy madár figyel minket, a szenvedésem figyeli.
Minnél előbb Jiminben akarok lenni vagyis Jiminnel akarok lenni...
Várjunk csak ez hülyeség..
Jimin itt van velem , akkor mégis csak benne akarok lenni, érezni a közelségét , elveszni egymás szemeiben...

-Jungkook!-szól rám egy kicsit eréjesebben a drágám, így elkapom a fejem a madárról és ránézek egy morci mochira.

-hmm, tessék?- kérdezem lágyan.

-Jungkook nem is figyeltél?-kérdezi felhúzott szemöldökkel és tág orrlyukakkal. Jah...

-de , de figyeltem , IGEN , igen , Park Jimin hozzád megyek-mondom határozottan és ordítva.

Na , csak megy ez nekem . Az elején még azt hittem , hogy be fogok pánikolni és nem fogok egy normális szót kinyögni, de igazából tök nyugodt vagyok , ezért szét unom magam.
Valaki rontsa már el , essen el a saját lábába vagy a Pap mondjon félre egy szót vagy mit tudom én. Soobin kérlek mondj valami nem ide illő szót.
De nem hallja meg csendes segélykérésem , helyette egy katicával játszik , ami mászkál a karján.

El akarok tünni innen Jiminnel együtt és a nászutunkon szexelni vagy bealudni előjáték közben. Öreg vagyok én már , hogy sokáig maradjak fent éjszaka. Azt sem bánnám, ha csak simán aludnánk , legalább vele lennék , szóval mindegy mit csinálunk.

-nem ez a rész jön könyörgöm-hajtja le a fejét

-mi? Akkor? -nézek a pap bácsira.

-nos az eskük jönnek. -mondja és már látom, hogy ő is ideges. Lehet bánja , hogy nem hallgattam meg a fél órás papolását. A pap papol haha, na ez nem vicces..

-jaja , igen csak vicceltem-mondom magabiztosam , majd megköszörülöm torkomat és belekezdek...

-ugye mondhatom én előbb?-Jimin homlokára csap , majd megragadja arcomat és közel húzza a sajátjához. Ajkaimmal csücsörítek , hogy megcsókoljon , de eltol magátol. Na ezt most miért kelelt? Azt hittem ő is ugrani akar az incsiklandozó részre.

-csak mond.-szemet fogatok a bunkózására és mostmár ténylegesen belekezdek.

-khm, khm. Köszönöm, hogy eljöttetek az esküvőre és meghallgatjátok azt ahogyan érzek Jimin iránt- nézek a közönségre , majd kedvesemre. Kezeit kezdem simogatni a kezemben.

-Jimin az elején nem tudtam mit mondjak majd neked , így nem írtam le a beszédemet , mert amikor rád nézek akkor jut eszembe minden és mert nem tudtam, hogy milyen dolgokat írhatok le , a perverz részeket hadjam e ki , szóval inkább rögtönzök, mert így látni fogom az arcodom, hogy mi tetszik és mi nem.-mindenkit megnevettek. Jimin is édesen mosolyog.
-szóval amikor elsőnek találkoztam veled , az az érzés futott át rajtam , hogy ha nem látlak többet abba belehalok. A szívem őrülten kezdett el dobogni a közeledben, amit nem tudtam mire véljem, de amikor megérintettél lenyugodott. Tudta, hogy melletted nem eshet semmi bajom, ezért megköszöntem azzal, hogy én is megvédtelek. Mindig veled akartam lenni mindegy milyen formában. Akár egymást ölelve , egymás kezét fogva vagy benned lenni , mindenhogy tökéletes volt , csak minnél közelebb akartalak tudni magamhoz.
Köszönöm, hogy adtál nekem két gyönyörű iker gyermeket és , ha lehet a boldog életemet még örömtelibbé tetted.
Annyi mindent sorolhatnék még azzal kapcsolatban , hogy mennyire szeretlek és mennyi mindent köszönök neked , de azt hiszem egy élet kevés lenne , szóval most érd be ennyivel.- a végére már Minnie keservesen zokogott remélem a boldogságtól,kicsit majdnem kiestem a szerepemből , de inkább a mondandómra figyeltem.
Néha felkacagott , a hülyeségemen, de nem láttam sértődésnek jelét. Mindent beleadtam a szövegembe , hogy tetszedjen neki.
Ő a mindenem.

-Ju-jung-kook naaagyon szeretlek - azzal elengedte a kezem és a karjaimba vetette magát. Szorosan tapadt hozzám és majdnem megfolytott a kezeivel a nyakam körül.
Visszaöleltem meleg testét és felsóhajtottam.
Megnyugodtam.
Mostmár nem unatkozom , vele minden perc érdekes ....Jó esküszöm az a madár is kibaszott érdekes volt na , de én sem vagyok tökéletes , nekem is elvonhatja valami a figyelmem.

-és a te beszéded?

-nincsen , az enyém közel sem olyan jó, mint a tied.

-ee , na ne idegesíts , mond el-rázogatom apró testét, mire nevet a fülem mellett.
Ash ez a fiú megőrjít, ha nem most majd úgy is elmondja .

....Amúgy nem hiszem , hogy úgy viselkedünk ahogy egy esküvőn szokás.

Papa, please give me your love.Where stories live. Discover now