Papa, please give me your love.

Nem

Yuuja:

A kicsi a kezemet fogva alszik , míg én a kiságy karfájànak támasztom a fejem , kényelmetlen , mert az arcomat is összenyomom és majdnem elalszok én is , mikor valaki be nem jön. Jobb is , mert miután felkelnék ebből a furcsa ülő pózból , fel állni se tudnék többet.

-szia-köszön Unu.

-szia. Szeretnél valamit?-kérdezem felhúzott szemöldökkel.

-igen , öhm, csak annyit, hogy ,.. szeretném , ha eljönnél velem randizni , az sem lenne bej , ha hoznád a picit is , csak szeretnélek megismerni és.... ha legalább egyszer eljönnél velem annak nagyon örülnék-dadogja nehézkesen szavait , majdnem olyan , mintha a gatyájába csinált volna és nem meri elmondani. Ha nem lennék érzéketlen , akkor aranyosnak találnám a félelmét és adnék neki egy esélyt , de a múltam miatt ez lehetetlen, viszont valami furcsa érzés is van bennem ezzel kapcsolatban szóval...

-bocsi , menjünk ki egy kicsit-felállkok a székből és kezét megragadva kihúzom a szobából, majd lassan bezárom, hogy Soobin nehogy felébredjen.

-hahahaha, -röhögök magamanak, mire elszomorodik szegény-nem- nevetésem hírtelen abbahagyom és komolyan nézek rá. Unu döbbenten válaszol..

-hát ez meglepett. Én sajnálom , hogy megmertem kérdezni, mert amúgy nagyon féltem , de a tesód rávett , hogy szeggyek magamra egy kis bátorságot és meg merjem kérdezni , de olyan csúnyán elutasítottál , hogy elvetted azt a keveset is . Köszönöm- mondata végére tenyerét a fejem melletti falra nyomta és közel hajolt az arcomhoz. Finom férfias illata megcsapott és majdnem összeestem , mintha kényszeríteni akarna , hogy boruljak a lábai elé.
A fülembe suttog....

-vigyázz , mert lehet magányosan végzed-ezután elrugaszkodott a faltól és bement Yuto szobájába. Én pedig mostmár lecsúszhattam a padlóra. Meglepődtem. Eddig miért nem éreztem rajta, hogy ő is alfa?

Kijött Yuto szobájából a cuccaival együtt , mikor meglátta , hogy még itt vagyok elmosolyodott , majd elém sétált és felemelt a hónaljamnál fogva és megcsókolt. Miután elvált nevetett.

-ennyi ezek után járt nekem.-fejét oldalra döntve muttatta meg fogát. Majd eltünt minden érzelem az arcáról és tovább ment.

Ez a jelenet után nem tudom mire gondoljak, mintha az eszemet is elvette volna azzal a apró csókkal..... tennem kéne valamit???.....

Jimin:

Unu szaladva jön le a lépcsőn , kicsit idegesen.

-bocsánat , de nem maradhatok . Anyáék nem engedték meg , ezért indulnom kell.-illedelmesen meghajol. Szóval a szülei miatt ideges, akkor nem a mi köreinken történt valami.

-várj , Jungkook el tud vinni.-mosolygok rá kedvesen.

-oh , igazán nem szükséges...

-de, de. Késő van már a sétáláshoz és mivel nálunk tartózkodsz , a mi felelősségünk , hogy éppségben legyél.-vágok szavába , velem nem vitatkozhatsz.

-igen , ha Jiminie így akarja , akkor így lesz . Nem kell udvariaskodni-Jungkook feláll mellőlem és összeborzolja a fiú haját.

-akkor rendben , elfogadom.

-akkor induljunk. Nem soká jövök babáim.

-viszlát , szia Yuto- köszön el a távozó vendégünk.

-szia-sztok -köszön a telefonozó fiam is.

-rendben-intek szerelmemnek.

Kedves ez a Eun Woo.