-Szia-nyomott puszit az arcomra.
-Szia-mosolyogtam rá.
-Ez az enyém?-utalt a kajára, mire bólintottam-Miért nem vártál meg ma?-Épp válaszra nyitottam volna a számat, mikor megjöttek anyáék.
-Sziasztok-köszönt apa-Milyen volt a suli?
-Szar, mint mindig-szólalt meg Ben, mire kuncogtam.
-Unalmas-vontam meg a vállam.
-Azt gondoltam-röhögött apa.
-Dorka, szednél nekünk is ebédet légyszi, amíg mi lepakolunk?-kérdezte anya, mire rögtön felálltam és szedtem mindenkinek.
Mi Bennel ketten előbb kész lettünk, ezért felmentünk az emeletre.
-Szóval...nem válaszoltál-mondta.
-Ja igen. Bocsi tényleg, csak annyira fájt a hasam, hogy minél előbb haza akartam jönni és elfelejtettem szólni neked-hazudtam és ekkor nagyon bűntudatom volt. Hisz ez kicsit azt jelentheti, hogy nem bízok benne, de nem ez van, csak tudom, hogy mérges lenne.
-Jól van, semmi baj, de jól vagy már?-puszilt a hajamba.
-Igen-bújtam hozzá-Megcsináljuk együtt a leckét?
-Aha-mosolygott, majd elindultunk a szobám felé-De csak úgy szólok, hogy abból az lesz, hogy te csinálod meg mindkettőnk háziját-erre elröhögte magát, én meg csak mosolyogva szemet forgattam.
A leckét csináltuk és azon gondolkodtam, hogy hogyan hozzam fel neki Michaelt, mert holnap megyünk Grétáékkal strandra és el szerettem volna őt is hozni, mert szerintem egész nap otthon ül és cigizik vagy még rosszabbat csinál. De nem tudom, hogy Ben mit szólna hozzá.
-Ben?-kérdeztem félénken.
-Hm?-nézett fel a füzetéből.
-Lehet egy kérdésem?
-Persze.
-De lehet, hogy nem tetszene neked.
-Tudod, hogy bármit kérdezhetsz. Ha nem tetszik, megmondom, de mivel szeretlek, mindenképp válaszolni fogok-mosolygott.
-Jó. Szóval ugye van ez a Michael. És tudod elég jóba lettünk, de szerintem nincs sok barátja és így nem nagyon van mit csinálnia, ezért nem lehetne, hogy holnap eljöjjön velünk a strandra?
-Felőlem-vonta meg a vállát-De ugye nem mászik rád, mint Mustafa?
-Nem-nevettem.
-És miért hitted azt, hogy nem fog tetszeni ez a kérdés?
-Hát, mert ő Michael. És nem sokan szeretitek a suliból.
-Hát ja, de lehet meg tudok vele barátkozni a kedvedért- kacsintott, mire elmosolyogtam-Volt egyszer egy verekedésünk, de így visszaemlékezve hülyeség miatt, úgy hogy legalább bocsánatot tudok tőle kérni.
-Na látod. Akkor biztos nem gond?
-Nekem nem, de lehet, hogy a többieknek.
-Nyugi, velük majd megbeszélem. De most vissza a leckéhez.
Miután végeztünk a házival, írtam Michaelnek:
~Én: Szia:) nincs kedved holnap eljönni strandra?
~Michael:): Hát nem tudom...jönnek mások is?
~Én: Hát igen de csak az árvaházból a barátaim és ők nagyon rendesek tényleg!! ha egy is beszólna neked akkor megverem;) xd
~Michael:): xdd<3 ez de aranyos volt:D jól van megfogtál:D holnap hánykor?
~Én: A vonatállomásnál 11-kor:)
~Michael:): oké...de amúgy a haverjaidnak nem lesz gond?
~Én: nyugi, azt mondták hogy alig várják hogy megismerjenek:)
~Michael:): ez kedves, én is:) akkor holnap:*
~Én: igen:)<3
Ez le tudva. Viszont még Grétáékkal le kell beszélnem. Mindegy velük ígyis úgyis egy perc alatt megbeszélem.
*Tudom hogy rövid lett a rész de sajna nincs sok időm. Holnap megprobálok egy hosszabbat irni😉 Jo szünetet mindenkinek😘