Szélfújta dallamok[Bexi ff.] Befejezett

30 fejezet

Mivel sokan írtátok, hogy rövidek a részek, ezért mit szólnátok ahhoz, ha este és reggel raknék ki egy-egy részt? 🤔☺️

Márk vagy ezerszer hívott tegnap... Küldött üzeneteket... De már mindegy volt... Összetört ez ellen már nem tudott mit tenni, nem tudja visszafordítani az időt, így ennek az egésznek lőttek...

Szellemként járkáltam ma a suliban... Szinte alig éltem és aztán az órák után pedig jött a csúcspont.

Ott várt engem az a szemét dög a kapuban.... 

-Beka...-jön utánam.

-Te csak ne Bekázz itt nekem!-intem le.-Hagyj békén!-sétálok el, vagyis próbálnék, de visszaránt.

-Meg tudom magyarázni!-húz vissza a kezemnél fogva és szerintem az egész iskola minket bámult... 

És azt hittem, hogy ezt még nem lehetett volna fokozni... Ja... Hát úgy látszik, hogy az utóbbi időben mindenben tévedek...

-Hagyd békén, Bekit!-jön oda Geri hősködni...

Jézusom. Valaki lőjön agyon.

-Te meg ki vagy?-értetlenkedik Márk.

-Geri vagyok.-mutatkozik be.

-Á! Szóval te vagy az a híres Gergő! -bólogat nagyokat Márk.-Akkor azt hiszem, hogy ezzel még tartozom neked!-húz be neki egyet erőből, mire Geri seggre esik és elkezd vérezni az orra...

Hát én ezt nem hiszem el!

-Elegem van mind a kettőtökből!-viharzok el idegesen.