Szélfújta dallamok[Bexi ff.] Befejezett

11 fejezet

-Igen, te drágám!-nevet ki.

-Én nem!-tiltakozok hevesen.

-Srácok hozzátok ide!-biccent Aszádéknak, akik megfognak és egyszerűen felraknak a "színpadra"...

Köszi srácok...

-Na mit énekeljünk?-kérdezi Márk a tömegtől.

-Gotye!-hallom a visítozó tömeg hangját.

-Ugye most ez csak egy álom? Csak szívatnak?-kérdezem magamtól, de Márk válaszol...

-Ez a valóság, bébi!-kacsint rám.-Itt a szöveg.-nyomja a kezembe a telefonját.

-Tudom a szöveget.-tűröm az egyik tincsemet a fülem mögé.

-Ohh...-lepődik meg.-Akkor álljunk neki.-mosolyodik el.-Na nézzük meg, hogy az új lány mennyire tud énekelni! Aztán ha nem tud, akkor ne dobáljátok meg paradicsommal, oké?-nevetnek ki.

De.. Én tudok énekelni! Seggfej.

Amikor elindult a zene semmi másra nem tudtam figyelni, csak Márkra és arra, hogy leénekeljem. 

Az a kis pöcs nehogy azt higgye, hogy attól még, hogy szeretem így megalázhat!

Láttam az arcán, hogy meglepődött.

-Hát akkor köszönöm, Dia.-veszi el sokkosan a mikrofont tőlem, majd elindul a női társaság felé.

Evelinék felé veszem az irányt.  Meglepődve tapasztalom, hogy Anti és Daniella is ott ül.

Már csak Körte és Betty hiányzik...

-Ő itt Beki.-mutat be Evelin.

-Mi egy évfolyamba járunk. Szia Beki!-int Anti.

-Cső!-köszön Daniella is.

-Képzeljétek ezt a héten csinálta Körte.-mutat az egyik tetkójára Puding.

-Körte?-remeg meg a hangom.

Nem is tűntek el az életemből, hanem szimplán csak én nem szereplem az övékében..