From The Inferno /Lalisa ff./ *BEFEJEZETT*

28. Fejezet

LISA

Pár nappal ezelőtt megkaptam az e-mailt, miszerint felvettek a gimibe, és hétfőtől, azaz mától járhatok be.

Még soha nem voltam ilyen izgatott, ami elég nagy szó 16000 év után. A hétvégén vásárolt fehér, vállánál csipkés pólóm vettem fel, és egy egyszerű testhezálló farmert húztam.

Láttam, ahogy Kil ébredezni kezdett a szobában. Besétáltam a nyitott ajtón és leguggoltam párom elé.

- Jó reggelt! - adtam egy puszit az arcára. - Készen állsz az első napomra a suliban?

- Persze, édes. Látom te már fent vagy egy ideje. - ült fel az ágyon.

- Gyere reggelizni!

- Csináltál? Okés, felöltözök és rohanok! - kimentem a szobájából és megterítettem. Bár csak egyszerű háromszög szendvicseket csináltam, remélem örülni fog. Angie már korán elment. Valahogy hajnali 3 körül. Megébredtem rá.

- Hmm... Jól néz ki! - ültünk le az asztalhoz és mindketten elvettük egy-egy szendvicset. - És finom is... - ette jó izűen, de én csak tépkedtem. Az idegességtől egy falat sem ment volna le a torkomon. Inkább a kávét kezdtem kavargatni és kortyolgatni. - Nem vagy éhes?

- Nem igazán... Nagyon izgulok.

- Jó vagy rossz értelemben? - ivott ő is a kávéjából.

- Nem tudom eldönteni. Kicsit félek, de kíváncsi is vagyok.

- Nyugi, minden rendben lesz! - tette kezét enyémre.

-------------------

- Ez az igazgatói. - álltunk meg egy összefirkált fehér ajtó elött. Diákok írhattak rá. "A boszorka laka", " Ha jót akarsz magadnak, fuss míg lehet" és ehhez hasonló mondatok voltak ráfirkálva.

Halkan bekopogtam, de nem nyitott senki sem ajtót.

- Sok sikert! - adott Kil egy puszit homlokomra, majd elsietett az első órára. Mégegyszer próbálkoztam, most bátrabban.

- Gyere! - hallottam lépteket közeledni, majd nyílt is az ajtó. Egy alacsony,  kedvesnek tűnő ötvenes éveiben járó nő nyitott ajtót.

- Jó napot! Pranpriya Manoban vagyok! - léptem bejjebb.

- Szia! Már vártalak. Itt az órarended. - adott egy papírt a kezembe. - és az új diák igazolványod.  Ő itt az osztályfőnököd. - lépkedett egy szőke nő mellé.

- Jó napot! - hajoltam meg elötte is.

- Szia! - mosolygott rám - Induljunk is. Mindjárt becsöngetnek. - Halkan követtem fel a lépcsőkön, míg meg nem álltunk egy ajtó elött. - Készen állsz? - bólintottam, ő pedig lenyomta a kilincset. Amint meglátta az osztály, hogy az ofő nyitott be, mindenki a helyére szaladt és néhány "Jó reggelt, tanárnő!" után csend telepedett a teremre.

- Jó napot! Szeretném önöknek bemutatni az új osztálytársukat. - nézett rám - Kérlek mutatkozz be pár szóban.

- Sziasztok! Pranpriya Manoban vagyok, be mindenki Lisának hív. Költözés miatt kellett átjönnöm ebbe az iskolába. Asszem ennyi. - mondtam el az este megtervezett szöveget.

- Kérlek ülj le Nayeon mellé. - intett egy barna hajú lány felé, aki boldogan intett egyet felém. Először az jutott eszembe róla, hogy egy babaarcú hiperaktív lány, de nem akartam előre ítélkezni.

Leültem mellé, de amikor láttam rajta, hogy beszédre nyitja a száját belépett a fizika tanár. Mindenki rá szegezte a tekintetét és olyan erős kisugárzása volt, hogy mindenki csendben, figyelve ülte végig az órát.
Ahogy a csengő megszólalt és a tanár elköszönt, az osztály, mint egy hangyaboly kezdett kavarogni. Mindenki kiabált, és rohangált.

Tekintetemmel Kilyant kezdtem keresni, de szerencsétlenségemre sehol sem láttam, ezért a folyósón kezdtem tovább keresgélni.

Léptem volna ki az ajtón mikor ez kéz megfogott.
- Lisa, igaz? - bólintottam egyet a barna hajú lánynak. - Nem tűnsz valami bőszavúnak. - húzta el játékosan a száját. - Nem ismersz senkit, igaz? - megráztam a fejem, mert érdekelt mit akar ebből a vallatásból kihozni. - Aegyo! Ha nem mutatkoztál volna be, azt hinném nem tudsz beszélni. - kuncogott saját poénján. - Eljössz velem büfébe? - nézett kiskutya szemekkel, amiknek nem tudtam ellenállni.

- Legyen! - szólaltam meg először neki. Mikor leértünk a sor elején láttam Kilt, de nem mentem oda. Értettem, hogy nem szeretné.

- Ő ott Kilyan. Kilyan Asano. Jobb ha tartózkodsz tőle. - biccentett kicsit az említett felé fejével.

- Miért?

- Elég titokzatos srác. Nem beszél senkivel a suliban. Veled sem hiszem, hogy másképp lenne.

- És ha mégis?

- Akkor téged is elkönyvelnének lúzernek. Terjed róla egy pletyka, - folytatta kis idő múlva - miszerint eladta a lelkét az ördögnek. Paranormális dolgok történnek körülötte. Például az exével is valami sorozatgyilkos végzett. Egyesek szerint egy természetfeletti lény volt, mások szerint Kilyan.

- És a másodikra milyen bizonyíték van? - megrándította a vállát.

- Csajszi, ez csak pletyka. Ahhoz nem kellenek bizonyítékok. - időközben a sor elejére kerültünk és Nayeon vet egy kakaót. Siettünk vissza a terembe, még becsengő előtt.

Kilyan egész nap került. Sokszor figyeltem, de még rám se nézett. Nem tudom mit csináltam rosszul, de majd otthon úgyis beszélnünk kell. Még egy óránk van. Előző szünetben Nayeon elhívott fagyizni suli után. Remélem Kilyan nem lesz ennél is mérgesebb. Mielőtt becsöngetnének gyorsan dobtam neki egy üzenetet, hogy ma később érek haza. Fél szemmel figyeltem, hogy mikor nézni meg, de a tanár elvonta a figyelmem.

Nagyon élveztem a délutánt a lányokkal, de szerettem volna mostmár kicsit nyugisabb környezetben lenni. Hazafelé sétálok és azon gondolkozom, mit mondjak Kilnek.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Sziasztok!

Az előző részben volt egy kis spoiler Nayeont illetően. Mostmár ez is kiderült. ;)