Szeretlek, Apa! ✓

/|\ 29. fejezet /|\

Pár nappal később, Sirius, Remus és Perselus a nappaliban ültek, s csendesen beszélgettek. Harry nem volt velük, ugyanis még mindig nagyon gyenge volt, így legtöbbször csak aludt. Mióta álmában közvetítette Annis szavait, a keresők egyszer sem jelentkeztek, így a három férfi totálisan nem tudott semmit. Sőt, nem is olyan régen Remus még azt sem tudta, hogy Harry felébredt. Két éjszakával ezelőtt volt telihold, s az eléggé megviselte, még úgy is, hogy megkapta a főzetet, s Sirius mellette volt végig. Egy napig aludt mozdulatlanul, s csak utána tudta meg, hogy Harry közben egyébként újra visszatért közéjük. Továbbra sem volt valami elfogadható állapotban, de  már legalább nem aludt. Ez nagyjából megnyugtatta Siriust is, aki az elmúlt napokban mást sem csinált, csak non-stop aggódott. 

Ezzel szemben Harry már nagyon unta a folyamatos fekvést - még akkor is, ha mozdulni sem bírt nagyon - így elhatározta, hogy valahogy mégis kimászik az ágyból, s lemegy a nappilba a többiekhez. Ez persze nem volt egy egyszerűn kivitelezhető tevékenység, de Harry belevágott. Kicsit nyöszörögve felült, majd kitornázta magát az ágy szélére. Kisebb szemvedések árán, de végül azt is elérte, hogy felálljon, majd nagyon lassan ugyan, de eljutott az ajtóhoz is. Csendesen kinyitotta, majd elcsoszogott a lépcsőig. Harry csak itt jött rá, hogy hatalmas hibát követett el.

- Hogyan fogok én lemenni a lépcsőn? - tette fel suttogva a nagy kérdést. Választ ugyan nem kapott, mégis elindult lefelé, még úgy is, hogy minden egyes fokon meg kellett állnia pihenni. Ahogy azonban megérkezett az utolsó előttihez, szinten minden erejét elvesztette, s talán le is esett volna, ha Remus nem érkezik meg oda - mert éppen teáért indult a konyhába. Sikeresen elkapta Harryt, majd letette a padlóra. hiszen ő maga is alig állt a lábán. 

- Mit csinálsz itt, Harry? - kérdezte kedvesen, de azért egy kicsit fáradtan.

- Csak nem akartam már egyedül lenni - felelte a gyermek halkan, végig a parkettát nézve, mert kicsit félt, hogy Remus majd le fogja szidni.

- Jól van, semmi baj - mosolygott rá Remus. - Gyere, menjünk be a nappaliba. Sirius és Perselus is ott van. 

Harry biccentett egyet, majd hagyta, hogy a sápadt férfi átvezesse a többiekhez. Perselus azonnal felugrott a kényelmes fotelből, mikor meglátta Harryt.

- Harry? Baj van?

- Ne aggódj, Perselus, semmi gond - szólalt meg Remus, mikor meglátta, hogy Harry nem akart beszélni. - Csak már nem akart fent lenni magányosan. Épp a lépcsőn jött lefelé, mikor rátaláltam. 

- Akkor jó - sóhajtott fel a férfi, majd megnyugova vissza is ült a helyére, ahová nem sokkal később Harry is követte. Mind a hárman észrevették, hogy Harry szokatlanul csendes volt, de nem szóltak semmit. Betudták annak, hogy hianyzott neki Annis.

/|\••/|\

Az ismeretlen helyen lévő cellában látszólag változatlan volt a helyzet. Felix továbbra is nagyon aggódott a húga miatt, a titokzatos nő minden második órában meglátogatta őket, se Annis még mindig nem tért magához. Felix már kezdte feladni a reményt. Nem nagyon látott esélyt arra, hogy ki tud majd jutni a börtönéből, ahogy arra sem, hogy Annis újra rá fog-e mosolyogni. Csak tartotta egyre nagyobb félelemmel a karjában, s várta, hogy mikor lesz végre mindennek vége. Mikor jelenik meg az a túl sokat látott zöld villanás. De nem. A sors valami miatt nem kegyelmezett meg neki, ellenben megajándékozta egy csodával. Több nap után, Annis végre megmozdult, s még ha lassan is, de a szemét is kinyitotta. 

- Annis? - Felix szemei ugyan teli voltak könnyekkel, de csak a boldogság miatt. Örült, hogy a húga végre visszatért hozzá. - Jól vagy? Minden rendben?

- Fee - suttogta gyengén a lány, majd nehezen közelebb bújt a bátyjához. Felix nem is várt tovább, azonnal magához ölelte, s úgy tartotta, mintha soha nem akarná elengedni. 

- Fee?

- Igen?

- Nem érzek semmit. - Annis halkan beszélt, s közben az ő szeméből is elindultak a könnyek. - Nincs bennem semmi... Elvette a lelkem, Fee!

/|\••/|\

Heyaa!

Itt is a következő rész. Bocsánat, hogy ennyit kellett várni rá, csak a telefonom megint lassan gépel, így nem úgy jött össze, ahogy én akartam, meg ugye a suli is beindult, szóval lehet, hogy nem fog olyan hamar érkezni a rész. Remélem azért tetszik! :3

Na ja... A wattpad megint gonosz.. (szerinte nincs net :c)